Hányan is halnak meg nálunk egy influenzaszezonban?

• Már kilenc megyében rendeltek el látogatási tilalmat.
• Egy hét alatt megháromszorozódott a fertőzöttek száma
• Egyre több a nem látogatható kórház. Eszkalálódik a járvány, újabb kórházkapukat csuktak be a látogatók előtt.
• Már 20 európai országban tombol a járvány. Magyarországon a múlt héten 87 ezren fordultak orvoshoz a jellegzetes tünetekkel.
• Kiugróan sokan haltak meg januárban. Egy hónap alatt annyival lettünk kevesebben, mintha eltűnt volna Etyek teljes lakossága.

Ne ijedjen meg! Ezek a mondatok nem a koronavírusról szólnak, és nem is mostaniak. 2015 januárjában és februárjában jelentek meg az Indexen. Akkor is egy országról országra terjedő járvány érte el Magyarországot: az influenza.

Megszoktuk, hogy az év első felében szinte menetrendszerűen jelentkezik az influenzajárvány Magyarországon. Jelenleg is influenzajárvány van Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a múlt héten 38 900-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, emellett ki tudja, hányan hevernek otthon vagy járnak be így is dolgozni. Sokan beoltatják magukat, de minden év elején minden fórumon figyelmeztetik is az embereket a hatóságok, hogy rendesen mossanak kezet, kerüljék a tömött tömegközlekedést, a krónikus betegek és az idősek pedig különösen legyenek óvatosak.  

Azt is tudjuk, hogy az influenzában is meg lehet halni: becslések szerint a világban 290-650 ezer ember halhat meg az influenza szövődményei következtében. Képzelje el, mi lenne, ha az influenzajárványok idején az újságok nap mint nap közölnék, hány új fertőzött jelentkezett, és napi szinten tudósítanának arról, hány influenzában is szenvedő beteg hunyt el a kórházakban. Valószínűleg ön is igencsak nyugtalanná válna ettől. 

Nem szeretnék sem pánikot kelteni ezzel a cikkel, sem elbagatellizálni a dolgokat, de  a nagy koronavírus-para közepette arra voltam kíváncsi, hogy Magyarországon hányan halhatnak meg influenza következtében. Mint kiderült, erre nem is olyan egyszerű választ adni.

Számolgassunk!

Sokan mérlegelik most a túlélési esélyeket, a halálozási arányokat, pedig ezek eléggé megbízhatatlanok. A koronavírusnál a jelen ismereteink szerint 100 fertőzöttből 3 ember hal meg, az influenzánál 1000-ből 1 beteg. A koronavírusnál azonban még nem lehet egyértelmű adatokat mondani. Egyrészt nem tudjuk a fertőzöttek valódi számát. Ez a regisztráltak sokszorosa lehet, mivel sokan hordozhatják úgy a kórokozót, hogy tünetmentesek. Nem végleges még a befejezett, tehát a meggyógyult vagy meghalt esetek száma sem: keddi adatok szerint a kínai 80 ezer fertőzöttből eddig 47 ezren gyógyultak meg, a még kezelés alatt álló, 30 ezer páciens közül 6806 állapota súlyos. A szárazföldi Kínában összesen 2943 halálos áldozatról tudunk. Ahogy az influenza, úgy a tüdőgyulladással járó koronavírus járvány is elsősorban a krónikus betegeknél, idős embereknél, legyengült immunrendszerűeknél lehet végzetes. (A világban összesen 95 ezer fertőzöttről tudni, és 3286 halottról.)

Csak összehasonlításképpen: egy komolyabb magyarországi influenzajárványnál egy hét alatt jelentkezik 80 ezer ember influenzaszerű tünetekkel az orvosnál. Mindehhez érdemes azt is számításba venni, hogy a vuhani központú Hupej tartományban közel 60 millió ember él, nem 10 millió, mint nálunk. Ez akár dicsérhetné a diktatórikus Kína hatékonyságát is, ahol láthatóan sikerült gigantikus karantént létrehozva valamennyire kordában tartani az ismeretlen vírus terjedését. 

A koronavírus halálozási aránya egyfelől sokkal biztatóbb, mint a korábbi SARS-járványé, ami a betegek 9,6 százalékát ölte meg, és főleg sokkal jobb a MERS-járványnál, ahol a fertőzöttek egyharmada halt meg. Nem szabad azonban így sem alulbecsülni a hivatalosan SARS-CoV-2-nek nevezett koronavírust. A veszélyt itt igazából az jelenti, hogy mivel teljesen új kórokozóról van szó, senkinek az immunrendszere nincs felkészülve rá, így az emberek nagy része megbetegedhet tőle. A védekezési intézkedéseknek pedig igen súlyos gazdasági következményei lehetnek.

Már eddig is sok szám és arányszám szerepelt ebben a cikkben, de fontos tudni, hogy önmagában az elhalálozások száma a koronavírusnál nem jelent sokat. Erre hívta föl a figyelmet a Qubitnek adott interjúban Jankovics István virológus-mikrobiológus, aki korábban a WHO nemzeti influenzalaboratóriumának vezető főorvosa volt. Szerinte a bizonytalan adatokat nézve

Enélkül ugyanis nem lehet eldönteni, hogy a súlyos betegségekben szenvedők közül hányan haltak volna meg amúgy is az alapbetegségük következtében, mint ahogy azt sem, hogy hány olyan fertőzött halt meg, akinek a szervezete már egyébként is nagyon le volt gyengülve, és a vírus már csak áttolta egy olyan határon, ahonnan már nem tudott felépülni, olvasható a Qubit cikkében.

2015-ben valami történt 

Részben hasonló elemzést végzett el Magyarországon az influenzával kapcsolatban 2016-ban az akkor elérhető 2015-ös, előzetes adatokon Wéber András, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) demográfusa. Bár nálunk kiváló haláloki statisztikák vannak, ezekből sem könnyű kihámozni az influenza jelenlétét. Ha egy 81 éves, súlyosan szívbeteg ember elkapja az influenzát, kórházba kerül, majd meghal, a halottvizsgálati bizonyítványban feltehetően nem az influenza fog szerepelni fő halálokként.

Magyarországon a 2015-ös év a halálozási statisztikákat tekintve nagyon figyelemre méltó volt.

• 2015 januárjában 13 171-en vesztették életüket, azaz 2047-tel többen, mint az előző év azonos hónapjában. 18,4 százalékkal többen haltak meg, mint 2014 januárjában.
• 2015 februárjában volt az időszak halálozási adatainak legnagyobb kiugrása: 26,7 százalékkal haltak meg többen, mint egy évvel korábban. Ekkor 13 168 elhunytat regisztráltak, ami 2774 fővel volt több, mint 2014 februárjában.
• 2015 márciusában a mortalitási többlet már kisebb mértékű volt, 7,6 százalékos, ami a 869-cel több elhunytból adódott, és az év harmadik hónapjában 12 339 főt tett ki.

Hasonló mértékű többletet csak 1974-ről 1975-re mértek, amikor a halálozási arányszám értéke 19,5 százalékkal emelkedett – olvasható Wéber András Előzetes áttekintés a 2015 első negyedévében tapasztalható halálozási többletről című tanulmányában. 

Wéber következtetése szerint mindebben a tetőző influenzajárvány és az előző év alacsony bázisértéke játszhatott közre. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy ezzel a több mint 5 ezer emberrel minden esetben az influenza végzett, de a járványnak igencsak jelentős szerepe lehetett benne.

Joggal vetheti fel persze ez ellen bárki, hogy de hát 2014-ben is volt influenzajárvány. Igen, volt, de a híreket visszanézve az jóval enyhébb volt, mint a 2015-ös. Míg 2014 februárjában például „csak” 22 ezer, influenzás tünetekkel orvoshoz menő emberről adott hírt az Országos Epidemiológiai Központ, addig 2015. január végén 50 ezren tódultak az orvosi rendelőkbe, 2017-ben pedig volt olyan hét, amikor több mint százezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A 2014-es adatokhoz képest hasonlóképpen magas volt a többlet halálozás 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is. Ha megnézzük a KSH hónapokra lebontott halálozási adatait, akkor azt mondhatjuk: amikor január és március között durva influenzajárvány van, akkor – különböző okok miatt – 4-5 ezerrel emelkedik meg a halálozások száma. 

Az idősek és a nők nagyobb arányban haltak meg

Az influenza egyébként általában a fiatalabb korosztályt szokta rendesen oldalba kapni. A vírus óvodákban, iskolákban terjed leggyakrabban, amit a gyerekek általában gond nélkül ki is hevernek. Most is ez a helyzet – idén is az óvodások és az általános iskoláskorú gyermekek a legérintettebbek. Nem véletlen, hogy nagyobb járvány esetén a kórházakban szigorú látogatási tilalmat rendelnek el, ott fekszenek ugyanis a leginkább veszélyeztetett alanyok. 

Wéber András tanulmánya arra is rámutat, hogy a halálozási többlet legnagyobb részét 2015-ben a 80 év feletti nők adták. 2015 I. negyedévében 3643-mal több nő hunyt el az egy évvel korábbinál, és 2047-tel több férfi vesztette életét.  

Ennek a jelenségnek a hátterében a női népesség általánosságban a férfiakéhoz képesti fokozottabb elöregedettsége állhat. Az influenza következményeként ugyanis az idősebbek körében gyakrabban előforduló, az esetleges alapbetegségeket súlyosbító, halálozáshoz vezető szövődmények léphetnek fel.

Mik is voltak ezek az alapbetegségek? Az elemzéshez a halottvizsgálati bizonyítványokra feljegyzett elsődleges halálokokat vizsgálták meg. Ez alapján azt állapították meg, hogy 2015 első negyedévében a megemelkedett halálozások hátterében legnagyobb mértékben az idősebb életkorokra jellemző krónikus keringési rendszer betegségei állnak. 2015 első negyedévében például az egy évvel korábbihoz képest 2770-nel többen haltak meg szív- és érrendszeri betegségben (17 százalékos növekedés). 

A légzőrendszer betegségeinek tulajdoníthatóan 2015-ben az előző év azonos időszakához képest 1279-cel többen vesztették életüket, ami kiugró, 62 százalékos növekedést jelent 2014-hez képest. Ennek az emelkedésnek a hátterében javarészt a hörghurut, a tüdőtágulat és az asztma állt. Az influenzajárványra utalhat az is, hogy a haláloki struktúrában amúgy jelentős daganatos halálozások és a mortalitás külső okai (közlekedési baleset, gyilkosság, öngyilkosság) nem játszottak szerepet a vizsgált halálozási többletben.

Az év eleji halálozások emelkedése nemcsak Magyarországon volt megfigyelhető. Nemzetközi összehasonlításban Szlovákiában és Magyarországon regisztrálták a legnagyobb halálozási növekményt 2015 első negyedévében. A trend olyan, hagyományosan alacsony halandóságú országokra is jellemző volt, mint Spanyolország vagy Franciaország, de Lengyelországban csak feleakkora volt a 2015-ös átlagos mortalitási növekmény mértéke, mint Magyarországon vagy Szlovákiában. 2015 más szempontból is kiugró év volt a halálozási statisztikákat nézve. A nyári hőhullámoknak tulajdoníthatóan július–augusztusban is jelentősen emelkedett az elhunytak száma.  

(Borítókép: Mónus Márton / MTI)