Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Maruzsa Zoltán kimondta: nem liberális, hanem hazafias Nemzeti alaptantervet írtak

2020.03.06. 09:44 Módosítva: 2020.03.06. 09:57

Interjút adott a Magyar Nemzetnek Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára, akinek fontos szerepe volt a vegyes fogadtatásban részesülő Nemzeti alaptanterv (NAT) véglegesítésében.

Az interjú főbb megállapításai: 

  • Számítottak arra, hogy a NAT nem kerülheti ki a kritikai, politikai vitákat. „A pártpolitikai kritika előtt felépítik a »független« civilek kritikáját. Ez mifelénk így megy.”
  • „A baloldal nyíltan a liberális oktatás híve, kormányzásuk alatt is abba az irányba mozdultak el, és most is liberális iskolákat akarnak, ahol a nemzeti identitás háttérbe szorul, mi azonban nem ilyet akarunk és nem erre kaptunk felhatalmazást a választóinktól.  Ahogy az Egyesült Államokban természetes, hogy haza­fias nevelést kapnak a gyermekek, ennek Magyarországon is természetesnek kell lennie.”
  • A NAT-on és a kerettanterveken szűken számolva is mintegy 150-en dolgoztak. Csépe Valéria professzor első csapata nagyjából száz főből állt, majd amikor Hajnal Gabriella miniszteri biztosként átvette a koor­dinációs feladatokat, további mintegy 40 ember kapcsolódott be a napi munkába.
  • Az elkészült dokumentumhoz többszázas nagyságrendben érkeztek külső szakmai javaslatok, észrevételek, amelyek közül a szakértők sokat beépítettek. „2018 őszén vált nyilvánossá az első verzió, bárki észrevételezhette. Aki nekünk írt, azt minden esetben megválaszoltuk. Azt állítani, hogy nem volt egyeztetés, hazugság.”
  • Az eddigi 10 százalék helyett minden tantárgynál 20 százaléknyi szabad órakeret marad, amelyeken a tanárok saját témáikat vihetik be az órákra. Az iskolák ezenfelül kapnak szabad óraszámokat, amelyeket kedvük szerint csoportosíthatnak azokhoz a tantárgyakhoz, amelyek szerintük fontosak, például érettségi előtt álló évfolyamok felkészítő fakultációi­ra vagy az iskola profiljába illő egyéb foglalkozásokra. A tanári szervezetek kritikája szerint a fő probléma az, hogy eleve annyi tananyagot zsúfoltak az új NAT-ba, hogy ezek a készségfejlesztésre is használható szabad órasávok elvesznek. 
  • A NAT maximálja az óraszámokat. A korábban hatályos alaptantervben nem volt maximum, emiatt emelkedtek az óraszámok, sok intézmény ugyanis a csökkenő tanulólétszám mellett úgy akart vonzóbb lenni, hogy bővítette a tantárgyi kínálatot, ezzel ugyanakkor nagyon megnövelte az óraszámokat.  
  • A nyelvoktatásban végül nem lett követelmény a 12. évfolyamon a B2 szintű tudás, amit egészen a közelmúltig az egyetemre való bejutás feltételéül szabtak. Maruzsa azt mondta: „A NAT úgy fogalmaz, hogy a 12. évfolyam végére a diák képes lehet elérni a B2 szintet, de legalább a B1 szintnek megfelelő középszintű érettségit teljesíteni tudja. Ez reális elvárás. Ha azt állítanánk, hogy B2 nélkül nem lehet lezárni a tanulmányokat, akkor a számonkérés nem működne.”
  • Végül azért mondtak le az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítő nulladik évfolyamról, mert úgy látták, hogy Magyarországon a hároméves kortól kezdődő óvodáztatás és a rugalmas iskolakezdési szabályok miatt a gyerekek megfelelő, alapos előkészítést kapnak.
  • Ez utóbbi megállapítás már csak azért is érdekes, mert épp idéntől szigorították meg az iskolakezdést: a hatéves kor betöltésének évében csak az kaphat felmentést az iskolakezdés alól, aki erről szakértői véleményt szerez be. Maruzsa szerint az iskolakezdés alóli felmentési kérelmek száma messze elmaradt attól a több tízezres számtól, amit az ellenzék vizionált. Az Oktatási Hivatal által elbírált esetek többségé­ben helyt adtak a szülői beadványokban foglaltaknak. Pontos adatokat a beiratkozáskor lehet majd tudni, de Maruzsa szerint egyelőre az látszik, hogy várha­tóan csak kismértékben fog csökkenni azok száma, akik a kelleténél egy évvel tovább maradnak az óvodában.

A szeptemberben az 1., az 5. és a 9. évfolyamon életbe lépő Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek sok bírálatot kaptak tanári szervezetektől, iskolai tantestületektől, egyetemi oktatóktól, debreceni professzoroktól vagy éppen az egyházi iskolák tanáraitól. Aláírásgyűjtés indult a NAT visszavonása érdekében, de a NAT támogatásáért is. Legutóbb Takaró Mihály, a magyar nyelv és irodalom fejezet meghatározó szerzőjének interjúja keltett feltűnést, aki azt mondta: „Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.”