Vince
3 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Nehéz lenne egy szál virággal helyrehozni

DBZOL20181125023
58 nőt öltek meg, 1464 asszonyt bántalmaztak, több mint 200 lányt erőszakoltak meg, további több tucat áldozatot szexuálisan kényszerítettek, és legalább 35 lányt "adtak el" Magyarországon 2019-ben. A rendőrség és a Belügyminisztérium legfrissebb, 2013 és 2019 közötti statisztikáinak összevetése ugyanakkor a korábbi, a családon belüli erőszakkal foglalkozó sorozatunk megállapításait, a hatósági eljárások (és adatgyűjtés) visszásságát, sőt a mélyebb társadalmi problémákat is visszaigazolva mutatják meg: a párkapcsolatban, vagy éppen szakítás után elkövetett, sokszor brutális tettek aránya sokkoló Magyarországon, az áldozatok pedig döntően nők. Ennél csak boldogabb nemzetközi nőnapot kívánhatunk.

Sok? Sokk. Pedig ezek itt egyetlen év, 2019 kifejezetten nők elleni súlyos, sokszor halálos erőszakról beszámoló hírei az Indexről – a teljesség igénye nélkül. Felfoghatatlan ez a rögtönzött gyűjtés is, pláne úgy, ha valaki egyetlen ilyen esetet is tűrhetetlennek tart. És az a normális, ha tűrhetetlennek tartjuk. A tragédiák, családirtások, és gyilkossági hírek miatt viszont tavaly év végére az Indexben többünknek az érzése támadt, mintha az utóbbi időben a korábbiaknál véresebb, durvább, szó szerint horrorisztikus nők elleni erőszakos esetek kerülnének nyilvánosságra Magyarországon.

Vajon tényleg ennyit romlott a helyzet? Változott a nők megítélése a magyar társadalomban? Elfogadottabbá, vagy ezzel szemben épp hogy normasértőbbé vált a nőkkel szembeni brutalitás?

Mielőtt alapos, négyrészes családon belüli, párkapcsolati erőszakról szóló sorozatunkat elindítottunk, közösen átbeszéltük, miért most, és miért ilyen alapossággal szeretnénk feldolgozni ezt a témát. Egyszerűen azért, mert olyan súlyú, olyan megrázó történetek kerülnek elénk nap mint nap, amelyek lesújtó társadalmi kórképként még a napi hírszerkesztésben résztvevő, a rendőrségi hírekkel edzett indexes újságírókat is megrémisztik.

Már csak ezért is tartottuk fontosnak bemutatni például négy nő történetét, akik párkapcsolati erőszak áldozatai lettek. A konkrét esetekről, majd az ezek borzalmát fokozó hatósági hozzáállásról és az áldozatsegítő rendszerről, valamint az Isztambuli Egyezmény körül kialakult politikai adok-kapokról is írtunk, utóbbi esetben közreadtunk egy alapos Index Szájbarágót, amelyből kitűnik: lehetne javítani a hazai helyzeten.

Közben pedig a Belügyminisztériumtól, majd pedig az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) is megkaptuk adatigénylésünkre válaszul azokat a hivatalos statisztikákat (az ügyészség ugyanazzal a kérdéssorral elhajtott minket), amelyek aztán még jobban összezavarták a képet. Egy valami mégis világossá vált: a hivatalos hatósági adatgyűjtés alapján – sejtéseinkkel szemben – ha lassan is, de évek óta folyamatosan csökken a nők sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma.

Ez persze korántsem jelenti azt, hogy összességében kevés lenne az ilyen eset, hiszen még mindig hetente ölnek meg egy magyar nőt, és brutális azoknak a "halállal nem végződő" (vagy egyelőre még nem) bántalmazási ügyeknek a száma is, amelyekről a hatóságoknak, és így a nyilvánosságnak egyáltalán tudomása van. Látható az is, hogy a különböző büntetőjogi tényállások, vagy azok 2013-as, az új Büntető törvénykönyv (Btk.) hatályba lépésével végbe ment változásai, az új bűncselekmény-típusok bevezetése, illetve a statisztikai adatkezelés bonyolultsága is meglehetősen összekuszálja a képet.

A Belügyminisztérium (BM) rögtön fel is hívta a figyelmünket, hogy az egységes nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika egy követő jellegű adatgyűjtés, amelybe az adatok akkor kerülnek be, amikor a büntetőeljárást a nyomozóhatóságok (rendőrség vagy NAV), illetve az ügyészség befejezték. Mivel esetenként a nyomozás évekig is eltarthat, ezért előfordul, hogy a statisztikában a korábbi években elkövetett bűncselekmények jelennek meg, egy másik évre regisztrálva az egyes eseteket. Ráadásul az új büntetőeljárási törvény 2018. július 1-jével történt hatályba lépését követően megújult az adatgyűjtési rendszer, ezért annak adatai bizonyos esetekben nem is összeadhatóak.

Hasonló anomáliák nehezítették a tényközlést már 2013 után is, amikor a Btk. változásával lecserélődött egy rakás tényállás, így az erőszakos bűncselekmények köre is megváltozott. Erre pedig az ORFK figyelmeztetett minket, hiszen adatsorai meglehetőség részletességgel, de meglehetősen zavaros számokat tartalmaznak.

De akkor valójában milyen nagy a nők elleni erőszak aránya Magyarországon? A különböző állami szervek sokszor eltérő adatokkal dolgoznak, ám az arányok és a tendenciák egyeznek:

míg a BM válaszaiban 2019-re 2068 szerepel, a rendőrségi adatközlés szerint tavaly összesen 1942 női sértettje volt a különböző erőszakos bűncselekményeknek Magyarországon

a rendőrségi eljárásokban, közülük többen nem is egy bűncselekménynek váltak áldozataivá – ez máris némi magyarázat lehet a két adatsor különbségére.

Ezzel együtt 2013 (az új Btk. életbelépése) óta ez a szám gyakorlatilag a felére esett vissza, hiszen akkor még 4400 női sértettről volt szó a BM közlése szerint. Mindez azonban a részletes, ORFK-s adatközlés alapján erősen megkérdőjelezhető javulás csupán, persze ez megítélés kérdése lehet. Már csak azért is, mert a rendőrségi adatokból kiderül, hogy az elmúlt években a nők sérelmére elkövetett rablások száma szorult vissza leginkább, és mivel az új Btk. alapján a rablások is a személy elleni erőszakos bűncselekmények közé tartoznak, az átfogó statisztika jelentősen javult. Ám – Janecskó Kata kollégánk megfogalmazásában – tömören és egyszerűen:

ez nem jelenti azt, hogy kevesebb nőt vernek.

És valóban, a rablások női sértettjeinek száma a 2010-es 1047-ről esett le 219-re tavalyra, az új Btk. életbe lépése óta pedig egy átmeneti emelkedést követően 2015 óta minden évben valóban kevesebb nőt rabolnak ki. Csakhogy ezzel szemben:

2019-ben még mindig 1072 esetben indult eljárás nőt érintő testi sértés miatt, és 58 nőt öltek meg.

Nem arról van szó, hogy mindegyikük párkapcsolati vagy családon belüli erőszak áldozata lett (az egyes erőszakos bűncselekmények esetében az elsősorban női sértettek összesített, illetve a kapcsolati erőszakra, valamint egyéb párkapcsolati viszonyt rögzítő kategóriákban gyűjtött adatokat külön is kikértük a rendőrségtől).

De éppen a részletes statisztikai adatok összevetésével látszik, hogy a rendőrségi adatközlésben kifejezetten "családon belül" 33 nőt öltek meg, miközben a párkapcsolatban, vagy éppen volt partneri viszonyban (azaz a bűnügyi statisztikákban: házastárs, élettárs; volt házastárs, élettárs; barátja, barátnője, volt barátja, volt barátnője, szexuális partnere által elkövetett) emberölések női sértettjeinek száma is 22-re rúgott 2019-ben. Ez utóbbi kategóriában az emberölések férfi áldozatainak száma 10 volt tavaly. 

Magyarán az az esetek több mint felében vagy kifejezetten valamilyen párkapcsolatban, vagy valamilyen rokoni kapcsolatban állt az áldozat a gyilkosával.

Persze nem állítható, hogy ezek a bűncselekmények szaporodtak volna az elmúlt években, az emberölések száma 2014 óta minden évben kevesebb, a testi sértések száma pedig a 2010-es 2242-ről csökkent 1072-re 9 év leforgása alatt, és noha 2014-16 között itt is – mint valamiért majdnem az összes erőszakos bűncselekmény esetében – átmeneti emelkedést mutatnak az adatok, hiszen 2015-ben 1503 nőt bántalmaztak, az továbbra is nagy kérdés, minderre büszke lehet-e az állam.

Az ugyanis egyáltalán nem egyértelmű, hogy "hivatalos" testi sértések számának statisztikai visszaesése hitelesen mutatja-e, hogy kevesebb a nőverés. Sőt, ez nem valószínű, hiszen az adatközlést árnyalja a kapcsolati erőszak, ami új tényállásként csak 2013-ban jelent meg a Btk.-ban, és az esetek több 90 százalékában nők a sértettjei. Emlékezetes, a parlament hosszú vitatkozás végén és a vakkomondor-botrány után nem sokkal 2013. június 3-án szavazta meg, hogy az új Btk. már ezt az új tényállást is tartalmazva lépjen hatályba. Azóta évről évre egyre több kapcsolati erőszakot regisztrálnak, míg az első évben 20 ilyen esetet regisztráltak, a legfrissebb BM-statisztika szerint 2019-ben már 604 eljárás indult ezzel a tényállással.

Mivel nem minden ilyen ügy zárult le (a rendőrségi közlés 390 ilyen regisztrált tavalyi bűncselekményről számolt be), egyelőre homályos a kép e tényállás eredményességéről is, az ugyanakkor biztos, hogy a kapcsolati erőszak áldozatai döntően nők:

362 női és 32 férfi sértett szerepel az adatközlésekben ennél a tényállásnál 2019-ben.

Valószínűleg azonban nagyon sok az olyan eset is, aminél korábban testi sértés címén indult volna eljárás, de mióta létezik külön a kapcsolati erőszak, inkább ezt, csak a konkrét bűncselekményre szabott tényállást alkalmazzák. Ez alapján pedig nem lényeges javulásról, inkább csak "cseréről" beszélhetünk: testi sértés helyett kapcsolati erőszakot regisztrálnak a hatóságok. Erre enged legalábbis következtetni azoknak a testi sértést elszenvedett nőknek a száma, akiket hozzátartozójuk bántalmazott:

  • 2013: 1013
  • 2014: 1393
  • 2015: 1503
  • 2016: 1334
  • 2017: 1230
  • 2018: 1163
  • 2019: 1072

Eközben a kapcsolati erőszak női áldozatainak száma úgy alakult:

  • 2013: 4
  • 2014: 141
  • 2015: 326
  • 2016: 387
  • 2017: 391
  • 2018: 338
  • 2019: 393

A két tényállás összeolvasásával tehát valóban úgy tűnhet, arányaiban nem csökkent a nőket érő fizikai terror. Arról pedig már a négyrészes sorozatunk idevágó részében is írtunk, hogy a kapcsolati erőszak tényállás alkalmazása meglehetősen visszás, a hatóságok alig ismerik fel ezt a bűncselekménytípust, és ha fel is ismerik, nem feltétlenül megfelelően elrettentőek a következmények az elkövetőkkel szemben.

Már csak ezért is kértük ki a nem kapcsolati erőszakként regisztrált, mégis valamilyen partnerviszonyban, vagy akár "exként" elszenvedett testi sértés sértettjeinek, illetve az elkövetőnek a számát is. A két fenti infografikánk összevetésével világos, hogy erősen ellentmondásos az ilyen ügyekre vonatkozó eljárásszám azzal együtt, amit a sértetteket érintő tényekről, azaz a valójában párkapcsolatban (élettársi, házastársi, barát-barátnői viszonyban) élő, esetleg volt partneri viszonyban lévő nők sérelmére elkövetett bűncselekmények száma mutat.

Más a helyzet, de hasonlóan sok kérdést vet fel a nemi erőszakra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés módszere is. Ezzel kapcsolatban már volt egy alapos cikkünk 2017-ben, és akkor mutattunk rá például arra, hogy miközben a 2010-es 241-ről 2016-ra mindössze 10-re esett vissza az erőszakos közösülés sértettjévé vált nők száma, sőt hasonló volt a helyzet a szemérem elleni erőszaknál, ahol a női áldozatok száma hat év leforgása alatt évi 236-ról évi 9-re szorult vissza, valójában a mesébe illő javulást javarészt egy teljesen banális dolog okozta: a 2013 nyarán hatályba lépett új Btk. új fogalomhasználata.

Ma már persze világos, hogy a rendőrségi eljárásokban nincs olyan bűncselekmény, hogy erőszakos közösülés, és szemérem elleni erőszak sem létezik, helyettük van viszont szexuális erőszak és szexuális kényszerítés. És ezek száma még mindig jelentős, főként összeadva a két tényállás sértettjeit. Csökkenés azért még így is látszik az adatokból:

2010-ben a régi Btk. szerinti erőszakos közösülésnek és a szemérem elleni erőszaknak összesen 477 női áldozata volt, 2019-ben viszont a vonatkozó két tényállás szerinti áldozatok száma a rendőrségi közlésben (191+47, azaz) 238, a BM táblázata szerint pedig (241+46, azaz) 287.

Persze a javulás kifejezést ahogy eddig, úgy most is érdemes óvatosan használni, hiszen ez még mindig azt jelenti, hogy

hetente akár öt nőt erőszakolhatnak meg Magyarországon.

Ráadásul azt már 2015-ben megírtuk, hogy a szexuális erőszak csak az esetek töredékében jut a rendőrség tudomására, mert Magyarországon egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben azok, akik úgy döntenek, hogy a hatósághoz fordulnak. Az esélyeik nem túl jók: az eljárás ritkábban végződik a támadó megbüntetésével, mint más bűncselekményeknél, csak nagyjából minden harmadik ügy jut el a vádemelésig.

Tehát még egyszer: mi a valóság, mennyire tűri a magyar társadalom a nők elleni erőszakot? Valószínűleg úgy lehetne összefoglalni, hogy nem a nők ellen elkövetett durva bűncselekményekből lett lényegesen több Magyarországon tavaly, de a hírek száma és súlya valamiért emelkedett, adott esetben a brutalitás vált még sokkolóbbá. Noha egyelőre nem úgy tűnik, hogy a tényállási változások érdemi előrelépést hoztak volna, a közfigyelem fokozódásának hatására a rendőrség, és a kormány is érzékelhető, de legalábbis kommunikációs erőfeszítéseket tesz. Kérdéses, milyen eredményekkel, hiszen az adatokból kitűnik: évek, évtizedek óta úgy élünk, hogy magyar férfiak egész sora gondolja azt, bármit megtehet a másikkal. Főleg egy nővel.

Ha önt vagy ismerősét, rokonát erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20 számon. Emellett a NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101 telefonszámon. A Patent Egyesület jogsegélyszolgálata pedig szerdánként 16 órától 18 óráig, csütörtökönként 10 órától 12 óráig érhető el a 06-70-25-25-254 számon.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport