Gergely
6 °C
23 °C

Nem olyan egyszerű bezárni az összes iskolát

D ATI20200312012
2020.03.13. 08:30
Bár vannak olyan modellszámítások, amelyek szerint egy rendkívüli iskolai szünet jelentősen képes csökkenteni a járványos megbetegedéseket, az összes iskola bezárása nem is olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. A magyar kormány egyelőre nem tartja indokoltnak ezt. Az álláspont az, hogy ez nem hozná meg a kívánt előnyt, miközben a két pedagógus-szakszervezet a tanárok védelme érdekében is indokoltnak látná a zárlatot. Miért a 14–30 éves korosztályt kell korlátozni, ha rájuk nem is veszélyes a vírus? Szünet kell, vagy távtanítás? Mi lesz az érettségizőkkel? Tényleg meg kell ismételni a tanévet?

Magyarországon 1,2 millió gyerek jár általános iskolába és középiskolába. Szerdán a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, de csak az egyetemek bezárását rendelte el – egész pontosan csak a hallgatóknak tiltották meg azt, hogy bejárjanak az egyetemekre. A veszélyhelyzetről szerdán este megjelent kormányrendeletből az általános és középiskolákat egyelőre csak az érinti, hogy felfüggesztik (egy évvel elhalasztják) a kéthetes külföldi nyelvtanulási programot, és le kell mondani a már lefoglalt külföldi osztálykirándulásokat.

Emellett már korábban kérték az iskolákat, hogy ne tartsanak március 15-i ünnepségeket. Jogos kérdésként merült fel az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy ennek mi értelme, ha a gyerekek amúgy ezentúl is bejárnak majd az iskolába. Lakatos Tibor ezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője erre annyit mondott: nagy különbség, hogy 12 osztály 12 különböző teremben van, vagy összeterelik őket egy nagy tornaterembe.   

A kormányrendeletben külön érdekes elem, hogy az iskolaigazgatók (illetve az óvodaigazgatók és a jegyzők) saját hatáskörben nem rendelhetnek el szünetet. A rendelet külön kimondja:

az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el.

Egy általunk megkérdezett oktatási szakember szerint ez elsősorban azt célozza, hogy egy kiélezett helyzetben ne alkalmazzanak az iskolák és óvodák, önkormányzatok egyedi megoldásokat, és a diákok körében se keltsen zavart, hogy a szomszéd iskolában szünet van, nekik pedig be kell járniuk az órákra.    

Az iskola a járványok melegágya?

Ahogy a munkahelyeken, úgy az iskolákban továbbra is érvényes az a szabály, hogy aki külföldről érkezett vissza, az ne menjen be, 14 napig maradjon távol a többiektől. Olyan iskolákról is tudunk, ahol a szülő kérésére az igazgatók megengedik, hogy a gyermek ne járjon be az órákra két hétig. A szülőnek nem kell indoklást fűzni a kérelemhez, a hiányzást igazoltnak veszik. Ez nem számít sem szülői, sem orvosi igazolásnak, igazgatói igazolásként fogadják el.  

Az óvodákat és bölcsődéket nem az állam, hanem az önkormányzatok tartják fenn. De az óvodák is köznevelési intézménynek minősülnek, és a kormányrendelet hatálya rájuk is kiterjed: vagyis az óvodavezetők és a jegyző nem dönthet az óvodákkal kapcsolatos intézkedésekről. 

Járványok idején teljesen kézenfekvő megoldásnak tűnik az óvodák, iskolák bezárása, hiszen a vírusok leggyorsabban ezekben a zárt közösségekben terjednek, ráadásul jelentős forgalmat generál például a tömegközlekedési eszközökön az, amikor a gyerekek iskolába és onnan hazamennek. Így aztán hamar átkerülnek a kórokozók a testvérekre, szülőkre, nagyszülőkre és más családtagokra. Az influenzára és a koronavírusra egyaránt igaz, hogy az elsődlegesen nem a gyerekekre jelent veszélyt, hanem a krónikus beteg vagy idős hozzátartozókra, illetve a szülők munkaképességére. 

A gyakorlatban azonban nem is olyan egyszerű gyorsan bezárni minden óvodát és iskolát, és ez nem is mindig hozza meg a kívánt eredményt. Érdemes mérlegelni az előnyöket és hátrányokat. Talán nem véletlen, hogy a 28 EU-tagállamból eddig csak 15-ben döntöttek teljes vagy részleges iskolabezárásról. 

A szünet jót tesz a vírusok terjedése ellen

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán azt mondta, európai egészségügyi konszenzus van abban, hogy a megbetegedés a gyermekeknél nem jellemző. A kormány folyamatosan vizsgálja a helyzetet, és ha az élet- vagy az egészségvédelem ezt indokolja, akkor lépni fognak, de jelen pillanatban az iskolák bezárását még nem tartják indokoltnak. Lakatos Tibor ezredes az operatív törzs csütörtöki ülésén az iskolák bezárására vonatkozó kérdésre azt válaszolta: szakemberek szerint

az iskolák bezárása járványügyi szempontból nem állna arányban azzal a megelőzési lehetőséggel, amit ettől várnak. 

Az indoklása abból a szempontból érdekes, hogy még ha a gyerekek valóban nem is veszélyeztetettek, és tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel is átvészelhetik a fertőzést, ma senki nem tudja biztonsággal megmondani, hogy a vírust mennyire adják tovább. Ebben a korábbi cikkünkben azokról a modellszimulációkról írtunk, amelyeket francia iskolákban végeztek az influenzával. A vizsgálat megmutatta, hogy a szokásos tanévközi szünetek utáni néhány hétben általában 20-30 százalékkal csökken a körükben az influenzafertőzések száma, és kevesebb felnőtt és idős ember lesz influenzás. Lassabban terjedtek a vírusok a szokásosnál a vasúti sztrájkok idején is (vö. közlekedési korlátozások járvány idején). A költség-haszon elemzés alapján az egyszerű influenzánál nem érné meg bezárni az iskolákat, a következményeiben még nagyrészt ismeretlen és az influenzánál egy nagyságrenddel nagyobb (1-3 százalékos) halálozási arányt okozó koronavírus esetén viszont igen, olvasható a cikkben.

A koronavírus valóban inkább az idősebb, 60-80 éves korosztályt veszélyezteti, és az iskolai közösségekben tenyésző vírusok bizony nagyon hamar eljutnak a gyerekekről az idősebb családtagokra, nagyszülőkre. Müller Cecília országos tisztifőorvos csütörtökön épp azzal az érvvel nem tartotta jó ötletnek az iskolák bezárását, hogy a diákok így megfertőzik a nagyszüleiket. De mi  van, ha időben cselekednek? Ha időben zárják be az iskolákat, amikor a gyerekek nagyobb része még nem vírushordozó, akkor nem viszik haza a fertőzést. 

Van mivel kezet mosni?

A gyerekek nem csak a családtagjaikat veszélyeztethetik. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nemcsak az idős családtagok, hanem a tanárok védelme érdekében is indokoltnak látja a rendkívüli tanítási szünetet. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusok és oktatásban dolgozók átlagos életkora is 48-50 év. Az ő védelmük érdekében is szükséges lenne megtenni ezt a lépést.  

A hazai iskolák felszereltségét ismerve az is fontos kérdés, hogy az Emmi által előírt/ajánlott higiéniai intézkedéseket egyáltalán be tudják-e tartani. Ahogy máshol se nagyon van, úgy az iskolákban sincs fertőtlenítő kézmosó, hacsak valamelyik szülő nem szerez valahonnan. Az erre vonatkozó kérdéseket az operatív törzs sajtótájékoztatóin most már rendre azzal válaszolják meg, hogy az alapos szappanos kézmosás is fertőtlenítő kézmosásnak felel meg. De vajon szappan van elég az iskolákban?   

Miért az egyetemisták és a középiskolások vannak célkeresztben?

Szociológiailag a legkiterjedtebb társadalmi kapcsolatokkal a 14–30 éves korosztály rendelkezik. Ez amúgy jó dolog, de járvány idején kifejezett hátrány. Ők járnak nagyobb közösségekbe az iskolán és a munkahelyükön kívül is. Még ha a koronavírus alig-alig jelent is veszélyt rájuk, épp ők adhatják tovább a legtöbb embernek a fertőzést.

A Debreceni Egyetem főépületének üres díszudvara 2020. március 12-én
A Debreceni Egyetem főépületének üres díszudvara 2020. március 12-én
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Alapvetően ezen alapul az egyetemek bezárása – bár itt is felvethető a kérdés: jó dolog-e, ha a Semmelweis Egyetem hallgatója, aki elvileg kapcsolatba kerülhetett fertőzött diákokkal, most hazautazik vidékre idős szüleihez. A fentiekből logikailag az következik, hogy a középiskolák bezárásának lehet értelme, és ha ilyenre szükség lesz, akár ez lehet a következő lépés Magyarországon. Emellett szól, hogy a középiskolások nagy része már nem szorul szülői felügyeletre otthon, ellentétben a 6–14 éves korosztállyal. Ha az általános iskolákat is bezárnák, ők legalább egy szülőt kivonnának a munkából, amennyiben az nem tudna távmunkában dolgozni otthonról. 

Nem kellene tanévet ismételni

Ha valaki be akarná záratni az iskolákat, Magyarországon más szempontokat is mérlegelnie kellene. Az ország szegényebb vidékein az iskola jóval többet jelent egyszerű tanintézménynél. Sok helyen a gyerekek egyedül itt kapnak rendes reggelit, ebédet és uzsonnát, itt tudnak mosakodni, itt vannak fűtött helyiségben. Ha ez nem lenne, más módon kellene megoldani az ellátásukat.  

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az iskolai zárlat ellen szól az is, hogy

„az a teljes teljes tanév érvénytelenségét és megismétlését eredményezné”. Nem tudni, pontosan mire gondolt a miniszter, ezt helyette Lakatos Tibor ezredes sem tudta megmagyarázni csütörtökön.

Kérdés, hogy járvány esetén teljes iskolai szünetről vagy  csak távtanításról beszélünk. Az egyetemek azért hozták előre a tavaszi szünetet, hogy a következő héten ki tudják kidolgozni az online tanítás lehetőségeit. A magyar közoktatás állapotát nézve hasonlót csak kevés iskola tudna megvalósítani. 

Komolyabb járványhelyzet esetén akár hetekre is leállhatnak az iskolák. A tananyagot egy tanévben 180 tanítási napra tervezik, ha ebből egy rendkívüli helyzet miatt 10-20 nap kiesik, a pedagógusok nem tudnak végezni vele. Ez leginkább az érettségizőket érintené hátrányosan, akik pechjükre most vannak a célegyenesben. Egy oktatási szakember kérdésemre azt mondta: a mostani helyzet olyan, amilyennel még senki sem találkozott, ezért nem szabad a jelenleg érvényes jogszabályokból  vagy a tanév rendjéről szóló rendeletből kiindulni, amely egy normál helyzetre született. Az új helyzet új hozzáállást, gondolkodást és megoldási módozatokat igényel, ahogy például a botrányos 1989-es vagy a 2005-ös érettségi idején történt. 

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint is megoldható lenne a rendkívüli szünet kérdése (mindkét pedagógus szakszervezet kérte már az iskolák leállítását, de ezért egy online petíció is indult). Erre lehetőséget ad a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a tanév rendjét szabályozó Emmi-rendelet is. Az érintett munkanapok ledolgozásán, a tanítási szünet kezdő és végnapjának módosításán, átcsoportosításán túl arra is van megoldás, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a törvényben meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Ekkor lehetőség van arra, hogy az iskola az elmaradt tananyagot a következő tanévben dolgozza fel.  

(Borítókép:  Falucskai János főiskolai docens adatszerkezetek és algoritmusok gyakorlatot tart hallgatóinak a Massive Open Online Course rendszeren keresztül távoktatásban a Nyíregyházi Egyetem E épületében 2020. március 12-én. - fotó:  Balázs Attila / MTI)