Szabina
-2 °C
15 °C

Leszavazta az ellenzék az időkorlát nélküli koronavírus-törvény sürgősségét

Az úgynevezett felhatalmazási törvényről vitázott az Országgyűlés

Vége
D  AS20200323001
PL
PJ
birom
2020.03.23. 13:43

Összefoglaló

A Parlament oldalán múlt pénteken jelent meg az abenyújtott törvényjavaslat, amely a március 11-én kihirdetett jogrend, a veszélyhelyzet „meghosszabbításáról” szól.
Atörvényjavaslat célja, „hogy megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozott rendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon”.
Az ellenzék március 21-én hétpárti egyeztetést kezdeményezett a koronavírus-törvényről.
Március 22-én, vasárnap az ellenzék bejelentette, hogy nem szavazza meg a felhatalmazási törvényt.
A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat ellen civil szervezetek is tiltakoztak.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A kormányfő szerint most mindenkinek felelőssége van, éppen ezért a politikai csatározásoknak és a széthúzásnak most nincs helye,

    elérkezett az összefogás ideje

    – mondta, és valamennyi párt támogatását kérte a súlyos válság kezeléséhez.  Orbán hangsúlyozta az együttműködés jelentőségét, azt mondta, ez most olyan feladat, amit egyedül senki sem oldhat meg. Mindenkinek hozzá kell tennie a magáét - fogalmazott.

  • Orbán a parlamentben újra elismételte a rendfenntartásra kirendelt rendőrök és katonák számát, miután az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján egyszer már elmondta.

    • 23 950 hivatásos katona,
    • 9381 tartalékos katona,
    • 10 649 öt éven belül leszerelt katona

    áll rendelkezésre a közrend és köznyugalom fenntartására Orbán Viktor szerint. Ők emelt szinten vesznek részt a határvédelemben, illetve a kiemelt vállalatokhoz operatív irányítási csoportot rendel ki, hogy segítséget tudjanak nyújtani.

    • 70 275 bevethető egyenruhás van, aki 65 év alatti, tette hozzá.
    • Polgárőrből 46 573 fő van, akinek nincs fegyvere, de gyakorlata igen, ők is bevethetők a rendfenntartásra szükség esetén.

    Így összesen 139 684 fő áll rendelkezésre a rendfenntartásra.

  • – fogalmazott Orbán Viktor, egyúttal részletesen is ismertette az ország határainak lezárását érintő intézkedéseket. A különengedélyekkel kapcsolatban számos tárgyalást folytattak, különböző szabályok vannak érvényben, de a határon ma már mindenkit ellenőriznek.

    A szomszédainkat barátainkká is akarjuk tenni

    – mondta. Orbán a románoktól garanciát kért; amilyen ütemben engedik haza a magyarokat, mi is olyan ütemben engedjük át az osztrák határ felől belépőket. Úgy vélte, a zsilipelés eddig működik, a határokon minden az elvártak szerint megy.

  • Orbán Viktor a képviselőkkel is ismertette a legutóbbi hivatalos betegadatokat, valamint azt, amit már a sajtótájékoztatón is elmondott:

    a 167 ismert, igazolt beteg bizonyosan nem a valódi vírushordózók, és nem is a betegek száma.

    27-en szorulnak kórházi kezelésre, 9-en intenzív ellátásra. Ők meggyógyulhatnak, de most komoly veszélyben vannak. És van 7 elhunyt,

    az ő családjaikkal együtt imádkozunk.

    Orbán ismertette azt is, az elhunytak idősek és betegek voltak, az idősebb generáció védelmében kell fellépni. A miniszterelnök megismételte az egészségügyi védőfelszerelések, egészségügyi dolgozók és a ma meghozott, speciális intézkedések ügyében egy órával ezelőtt bejelentetteket.

  • Azért kért szót az Országgyűlés előtt, mert 12 napja vezették be a rendkívüli jogrendet, amely 14 napra adott lehetőséget a kormánynak különleges intézkedések bevezetésére. A kormányfő arról beszélt, hogy Ázsiában tört ki ez a járvány, de megállíthatatlannak bizonyult, hiszen az egész emberiség teljes megfeszített munkája ellenére sem várható, hogy ez a vírus gyógyítható lesz, pontosabban tömegesen elérhető lesz a kifejleszteni tervezett vakcina. 

    Mi magyarok úgy döntöttünk, hogy a vakcinára való várakozás helyett felvesszük küzdelmet a vírus terjedésével szemben

    - mondta. Úgy fogalmazott: most mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából, most egy ideig másképpen kell élnie, viselkednie, másképpen kell szerveznie az életét.

    A dolgok szokásos rendjében itt Magyarországon nem lett volna lehetséges, hogy megszervezzük a kollektív védelmet

    – mondta Orbán, aki szerint a békeidőben érvényes szabályok mellett nem tudtak volna hatékony járványügyi és gazdasági intézkedéseket hozni. A veszélyhelyzeti jogrend hatalmazza fel a kormányt és az eszközöket is ad ahhoz, hogy megvédje Magyarországot.

  • Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon tette közzé álláspontját arról, hogy a kormány a parlamenttől azt kéri, engedélyezze neki a veszélyhelyzetben a rendeleti kormányzást.

    Főpolgármesterként úgy látja, hogy a rendkívüli helyzet valóban rendkívüli intézkedéseket – és ezzel rendkívüli felhatalmazást is kíván. Ezért támogatja, hogy a kormány meghosszabbíthassa az eddigi intézkedéseinek hatályát, és ha szükséges a járvány elleni védekezéshez, újabb, akár előre nem is látható rendkívüli intézkedéseket hozzon.

    GARANCIÁK PERSZE KELLENEK

    – írja Karácsony. Szerinte

    • kilencven napnál hosszabb időre nem szólhat a felhatalmazás, csak akkor, ha az Országgyűlés igazolhatóan nem tud összeülni;
    • a rendkívüli felhatalmazás rendkívüli, gyors alkotmánybírósági eljárást is megkövetel;
    • a választási törvényeket, az Országgyűlés működését vagy a sajtó szabadságát nem érintheti a különleges jogrend.
  • A kormányfő felszólal a plenáris ülésen, a képviselők már elfoglalták a helyüket, csak a házelnökre vagy a levezető elnökre várnak.

  • Az ellenzéki pártok egyöntetűen elutasítják a felhatalmazási törvényt.

    A Demokratikus Koalíció (DK) nem fogja megszavazni a  koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot,  ahogy azt sem támogatja, hogy az indítványt hétfőn a házszabálytól való eltéréssel tárgyalja a parlament, írták korábbi közleményükben.

    Szerintük ugyanis  16 uniós államban léptettek életbe rendkívüli jogrendet, de egyetlen olyan állam sincs, ahol a rendkívüli állapot az „idők végezetéig szólhatna”.  

    Ugyanígy vélekedik az LMP is, amely szerint „nem adhatunk biankócsekket a kormánynak, törvényben kell rögzíteni a rendeleti kormányzás időtartamát”.

    A Párbeszéd a törvényjavaslatot „kormányzati túlkapásnak” nevezte, szerintük s incs olyan európai uniós ország, ahol ilyen kontroll nélküli felhatalmazást kért volna a kormány.

    Az MSZP sem szavazza meg a törvényt, jelentette be Tóth Bertalan a  Facebookon , ugyanis az szerinte „határozatlan időre kiszolgáltatná Magyarországot, a magyar embereket Orbán Viktor szeszélyeinek”. 

    A Momentum „diktátortörvénynek” nevezte a javaslatot, és arra buzdítja a pártokat, hogy ne szavazzák azt meg.

    A jobbikos Jakab Péter nem vitatja, hogy  a veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, és abba is beleegyeznének, hogy fix ideig rendeleti úton irányítsa az országot a kormány, azonban Jakab szerint „semmi nem indokolja, hogy Orbán Viktornak élethosszig tartó felhatalmazást adjunk. Azt ugyanis királyságnak hívják.”

    • A kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.
    • Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, "a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható".
    • "A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak."
    • "A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak".