Gizella
9 °C
14 °C

Az ombudsmanhoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság a rabok helyzete miatt

2020.04.09. 15:56

Levélben fordult a Magyar Helsinki Bizottság az alapvető jogok biztosához a fogvatartottak és a börtönökben szolgálatot teljesítők érdekében. A civil jogvédők arra kérik Kozma Ákost, hogy éljen a jogalkotás-kezdeményezési jogával a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságának csökkentése érdekében.  

A Magyar Helsinki Bizottság közleményében azt írja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetése szerint a börtönökben a koronavírus nehezen elkerülhető bejutása katasztrofális következményekhez vezethet

  • a túlzsúfoltság,
  • a kintinél óhatatlanul rosszabb higiénés körülmények,
  • a távolságtartás és elkülönülés nehézségei, valamint a
  • fogvatartottak gyakran rossz általános egészségi állapota miatt. 

A büntetés-végrehajtási intézetben kitörő járvány nem csak a fogvatartottak egészségét és adott esetben életét veszélyezteti, hanem a büntetés-végrehajtási állományét és az ő családtagjaikét is. 

Ezért számos európai és tengerentúli országban igyekeznek legalább átmenetileg csökkenteni a börtönnépességet, leginkább olyan fogvatartottaknak feltételes szabadon bocsátásával vagy büntetésük megkezdésének elhalasztásával, akiknek az esetében a járvány megelőzéséhez vagy hatásainak enyhítéséhez fűződő közérdek erősebb, mint a büntetés megkezdéséhez vagy kitöltéséhez fűződő közérdek.

Az alapvető jogok biztosának a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabályi változásokat kezdeményezzen. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a mostani különleges jogrendben alapvető fontosságú, hogy az ombudsman éljen ezzel. A létszám ideiglenes mérséklése céljából olyan jogszabályokat kezdeményezzen például, amelyek

felfüggesztik a szabálysértési elzárások végrehajtását, átmenetileg kiterjesztik a lakóhelyen végrehajtandó reintegrációs őrizetet, illetve elhalasztják az ítélet végrehajtását azoknál, akik egyébként is szabadlábon várakoznak a börtönbe vonulásra.

Magyarországon az ombudsman az egyetlen, aki alapjogi szempontból monitorozhatja a börtönöket és más zárt intézeteket. Márpedig a speciális járványügyi intézkedések számos tekintetben korlátoznak alapjogokat, véli a Magyar Helsinki Bizottság.

Az elítéltek magán- és családi élethez való joga például szükségszerűen korlátozódik a beszélők egységes beszüntetése miatt.

A benti mozgáskorlátozások miatt felvetődhet a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmának sérelme is, ha a zsúfolt zárkák elhagyására a korlátozások miatt nincs mód, ahogyan a kellő tájékoztatás esetleges hiánya is gondot okozhat, írják.

A Magyar Helsinki Bizottság azt javasolja Kozma Ákos biztosnak, hivatalból folytasson átfogó vizsgálatot az elítéltek és őreik alapvető jogainak védelmében, különösen abban a kérdésben, hogy a rendkívüli intézkedések mennyiben szükségesek és arányosak, és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban.