Húszezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly

2020.04.14. 07:32

Nagymértékben csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma 2020-ban az előző évihez képest – olvasható a keddi Népszavában. A lap a jelentkezési adatokat ismertetve azt írja, az idén 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly.

A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta nem voltak olyan kevesen, mint most

– idézte az MTI. 

  • Mennyivel csökkent a Corvinusra jelentkezők száma?
  • Mennyivel akarnak kevesebben pedagógusok lenni?
  • Milyen okok állhatnak a háttérben?

Legutóbb hét éve történt hasonló, de az akkori visszaesés sem volt olyan mértékű, mint a mostani: 2013-ban mintegy 15 ezerrel jelentkeztek kevesebben (95 ezren), mint 2012-ben.

A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára.

A Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-zal, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-zal, a Szegedi Tudományegyetemre 1800-zal, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett az idén. Ez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent. 

Az állami egyetemből magánalapítványi intézménnyé alakuló Budapesti Corvinus Egyetemre 33 százalékkal kevesebben (valamivel több mint 7 ezren) jelentkeztek, mint tavaly. 

A Népszava szerint összességében a kisebb egyetemeken még rosszabb az arány. A Miskolci Egyetemre összesen 4294-en jelentkeztek, ez mínusz 21 százalék, de a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal kevesebb hallgató akar menni, mint egy évvel korábban. 

A képzéseket nézve, idén összesen 11,1 ezren jelentkeztek pedagógusnak, ami a 2019-eshez képest 37 százalékos visszaesést jelent.

Nahalka István oktatáskutató azt mondta a Népszavának, hogy felsőoktatásba jelentkezők számának jelentős csökkenését nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni. Szerinte tovább növekedhetett a külföldi egyetemekre jelentkezők aránya; kevesebben lehetnek azok, akik rögtön érettségi után tovább tanulnak; befolyásoló tényező az állami férőhelyek meghatározott száma; a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányban szorulnak ki az oktatási rendszerből. 

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!