Marcell
20 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Három oka lehet az óriási, rohamtempójú kórházkiürítésnek

HUS 6568
2020.04.18. 08:26
A minisztérium utasítása szerint április 15-ig ki kellett üríteni a kórházi ágyak hatvan százalékát. A kormány a legrosszabb forgatókönyvre készül, míg vannak szakértők, akik értetlenül állnak a döntés előtt. A megcélzott 39 ezer szabad ágy európai szinten is kimagasló, sehol se szorul ennyi ember kórházi ellátásra. Egészségügyi közgazdászok segítségével próbáltunk utánajárni, mi lehet az utasítás hátterében. Téves döntés, vagy a korlátozások feloldására és a járvány berobbanására készül a kormány?

Jött Kásler Miklós levele. Megvolt a parancs, a kórházigazgatók pedig nem mernek ellene menni a minisztériumnak és a kórházparancsnokoknak

- így értékelte a kórházigazgatóknak küldött levelet egy kórházi dolgozó az Indexnek. 

Haász János Haász János
Kórház a semmi szélén

Kinyitották a borítékot, forgatták a levelet. Színes volt, illatos. Mármint inkább szagos, mintha tömjén és kórházi fertőtlenítő szaga keveredett volna rajta.
Az ágyak hatvan százalékát.
Hümmögtek.
Blažej főorvos ki-be szaladt az irodájából. Sova doktort hívatta, de hiába. Jáchymová főnővér nem merte megmondani neki, hogy az idősebb Sova doktor egy kis privát klinikán fusizik éppen, míg a fiatalabb Sova doktor épp reggel jelentette be, hogy kimegy Németországba, az Erasmus-ösztöndíjon megismert Udo nevű német srác hívta az apja által vezetett Fekete-erdei klinikára.
Közben egy mentő futott be, valamilyen híres magyar politikussal. "Nem akart hazai kórházba menni, nehogy felismerjék", mondta a kopaszodó mentőorvos, valami Mágenhájm, és közben hosszan nézett a biztonsági kamerába.
Blažej főorvos végül úgy döntött, felhívja a pártközpontot. "Az elvtársak talán megértik, hogy ennyi beteget és családot nem tehetünk ki a hazaengedés jelentette egészségügyi és szociális kockázatnak", ez járt a fejében.
Blažej főorvos sosem tévedett nagyobbat.

Kedves olvasó, ez a mininovella az Index első novelláskötetének megjelenése alkalmából született. Az Istennek nehéz a kortárs magyar prózairodalom tizenhét meghatározó szerzőjének 26 novelláját tartalmazza. A kötet itt megvásárolható.

Az első sajtóhírek szerint egy Emmi-utasítás alapján április 15-ig kellett az ágyak minimum 60 százalékát szabaddá tenni, aztán a koronavirus.gov.hu-n az jelent meg, hogy április 19-ig tegyék szabaddá a kórházak közfinanszírozott ágykapacitásának 50 százalékát, ami a "következő ütemben" 60 százalékra emelkedik.

Ez összesen 39 500 ágyat jelent.

"Mindenkit váratlanul és villámcsapásszerűen ért a döntés" - mondta Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. Az Indexnek nyilatkozó közgazdászok szerint indokolatlannak tűnik ennyi ágyat felszabadítani, hiszen ha be is robban a járvány, akkor se valószínű, hogy ilyen sok ember szorulna kórházi ellátásra.  

Olaszországban sincs szükség ennyi ágyra

A központilag meghatározott irányszám európai szinten is kiemelkedőnek számít. Viszonyításképp: a járvány európai gócpontjaként számon tartott, 60 milliós Olaszországban

  • 106 607 aktív esetről számoltak be csütörtökön. A messze legsúlyosabban fertőzött régióban, Lombardiában (Magyarországhoz hasonlóan 10 milliós lakosság) 33 090 aktív eset van.
  • 26 893 embert kezelnek kórházban (Lombardiában 11 356 főt) és
  • 2 936 ember kap intenzív ellátást, (Lombardiában 1 032 fő).  

De nézzünk egy eggyel közelebbi példát is, Ausztriát (8,8 millió lakos), amire Orbán laboratóriumként tekint. Ott a pénteki adatok szerint

  • 4 441 aktív esetről tudni,
  • 682 ember fekszik kórházban és
  • 227 főt kezelnek intenzíven.

Mindezek után a csaknem tízmilliós Magyarországon

A járvány berobbanásától fél a kormány

"Ahol ez a járvány berobbant, ott napok alatt 5-10 ezer fővel tudott nőni a fertőzöttek száma" - válaszolta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arra a kérdésre, hogy mi alapján hozták meg a döntést. Hozzátette, a kormány nem engedheti meg magának, hogy ha előáll egy ilyen helyzet, akkor ne legyen elegendő ágy.

Nem politikusok, hanem szakemberek határozták meg azt számot

- fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Gulyás azt is mondta a kormányinfón, hogy orvosok, virológusok és matematikusok segítségével számolták ki, mennyi ágyra lehet szükség, ha a legrosszabb forgatókönyv következik be.

Mi áll a döntés hátterében?

Azt a kormányhoz közel álló körön kívül senki nem látja, mi lehet a legrosszabb forgatókönyv, még a téma szakértői előtt sem ismert, hogy mi alapján jött ki ez a 60 százalék. 

"Csak akkor lehet megítélni, ha látjuk, hogy milyen modell alapján, milyen projekciókkal számoltak - mondta megkeresésünkre Balkányi László, aki korábban az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban dolgozott több mint 12 évig. - Hiányolom, hogy nem vonják be a modellezési terület ismert szakértőit. A járvány legyőzéséhez fontos lenne az átláthatóság és az együttműködés."

Védõfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított izolációs teremben a budapesti Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. április 3-án.
Védõfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított izolációs teremben a budapesti Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben 2020. április 3-án.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Balkányi szerint a döntés elsősorban nem is arra irányulhat, hogy legyen elég szabad ágy a kórházakban, hanem

az orvosokat, ápolókat tehermentesítik így.

 Ha ugyanis csökkentik a kórházi dolgozók kontaktusszámát, a fertőzés lehetősége is csökken. Gulyás Gergely egyébként 150-200 fertőzött egészségügyi dolgozóról beszélt csütörtökön, de sokan vannak karanténban is a kórházi dolgozók közül.

Hasonlóan gondolja Rékassy Balázs is, aki az egészségügyi dolgozók védelme mellett még három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a rohamtempójú ágyfelszabadítás mögé: 

  1. A kormány rendelkezésére álló adatai előrevetítenek egy olyan mértékű robbanást, amihez a jelenleginél sokkal több ágyra lehet szükség, és ezért kell ilyen gyorsan kiüríteni a kórházakat. "Ha ez így van, szeretnénk látni a számokat és a kalkulációkat, ami alapján ez kijött" - fogalmazott a szakember. A nyilvánosan elérhető adatok alapján ugyanis az ellátórendszer képes lenne kezelni a vírust.
  2. Vagy az is lehet Rékassy szerint, hogy a kormány egyszerűen csak elszámolta magát, és ez egy téves intézkedés. "Akkor viszont a tévedést be kell ismerni, le kell vonni a konzekvenciákat, és korrigálni kell. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan, több fázisban kell az ágyakat felszabadítani, nem pedig pár nap alatt az összeset."
  3. Szakmai körökben terjed az a nézet is, folytatja a közgazdász, hogy Magyarországon eddig is túl magas volt a kórházi ágyak száma. "Régóta beszélünk arról, hogy csökkenteni kellene a kórházak és a kórházi ágyak számát." Ezt viszont azért nem lehet csak úgy meglépni egyik percről a másikra, mert nem áll rá készen az alapellátás. Jelentős fejlesztésekre szorulna a gondozói- és háziorvosi ellátás, hogy otthon tudjanak maradni a krónikus betegek.

Nincs meg a háttér az otthonápolásra

GULYÁS GERGELY VISZONT AZT MONDTA, EGYELŐRE NEM TERVEZIK ÁTALAKÍTANI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁST.

Így nem látni, mi lesz azokkal a krónikus betegekkel, akiket most kiraknak a kórházakból. Ahhoz, hogy valami esélyük legyen a gyógyulásra, vagy legalábbis állapotuk szinten tartására, sürgősen fejleszteni kell az alapellátást, mondja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. 

Jelen felkészültségi állapotban ugyanis megoldhatatlan problémát jelent a családoknak és a kórházon kívüli ellátórendszernek, hogy hirtelen durván 15 ezer emberről kell gondoskodni, tette hozzá a Semmelweis egyetem munkatársa.

Sürgősen fel kéne venni embereket az otthoni szakápoláshoz, és meg kell emelni a vizitek számát is.

Mint mondja, a kormány döntésével a háziorvosoknak is többletfeladatai lesznek, hiszen a betegeket otthonukban nagyobb számban kell felkeresni. Így szerinte mind az ápolói, mind a háziorvosi rendszert azonnal meg kell erősíteni, és ellátni kellő mennyiségű védőfelszereléssel, beleértve ebbe a védőruházatot is. 

Rengeteg kétségbeesett olvasó kereste meg az Indexet az elmúlt napokban, akik elmesélték hogy zajlott a kiürítés. "El sem tudom képzeni, hogy most mit csináljak" – fogalmazott egy férfi, akinek a 85 éves édesapját tették ki az egyik észak-magyarországi kórházból. Egyszer csak kapott egy telefonhívást, hogy haza kell vinni a beteg rokonukat. Az idős férfi nemrég stroke-ot kapott, és fél oldalára lebénult, jelenleg is magatehetetlenül, infúzióra kötve fekszik. A fiának 200 kilométerről kellene megoldani az otthoni ellátását.

"Van ezen kívül egy etikai probléma is - fogalmaz Sinkó Eszter. -

Egy nem koronavírusos beteg miért kerül hátrányba egy koronavírusos beteggel szemben? Milyen alapon nem kapja meg a szükséges ellátást például egy orvosi rehabilitációra szoruló amputált beteg?

Már a korlátozások feloldására készülhetnek

A közgazdász szerint sokan értetlenkedve állnak az intézkedés előtt, ami a kormány részéről túlzott mértékű óvatosságra utal. 

HOGY PONTOSAN MI LEHET A CÉL AZ ÓVATOSKODÁSON TÚL, NEM TUDNI, DE SINKÓ SZERINT AZ IS ELKÉPZELHETŐ, HOGY FOKOZATOSAN FEL AKARJÁK OLDANI A KORLÁTOZÁSOKAT, ÍGY ÚJRA TUD INDULNI A GAZDASÁG IS.

Az eddigi korlátozásokkal időt nyert a kormány, hogy felkészítse a kórházakat a járvány berobbanására, bár Sinkó szerint még ez sem elégséges magyarázat arra, miért kell ekkora kapacitást tartalékolni a növekvő számú koronavírusos betegekre vonatkozóan.

A nemzetközi adatok nem mutatnak ekkora többletigényt

- állítja. Talán a célként kitűzött 8 ezer lélegeztetőgép alapján számoltak a teljes kapacitásigényre. 

Magyarországon amúgy is sok ágy van nemzetközi összehasonlításban, így példátlanul magas szám Sinkó szerint hatvan százalékot elvenni. Igaz, eddig se volt teljes a kórházi férőhelyek kihasználtsága, Rékassy 15-20 ezerre becsüli az üres ágyak számát, míg Gulyás szerint az ágyak 31-32 százaléka nincs kihasználva.

A kiürítést szintén segítheti, hogy az előre tervezhető, nem sürgős műtéteket hetek óta elhalasztják. Az egyik megyei kórház névtelenséget kérő dolgozója például azt mesélte, náluk áprilisban csak három komolyabb, altatásos műtétet végeztek, míg azelőtt 10-12 ilyen volt naponta.

Lassan érkeznek be a lélegeztetőgépek

A kórházi ágyak felszabadítása mellett nagy kérdés a lélegeztetőgépek beszerzése is. Hiába van ugyanis elég kórházi ágy, ha nem kapnak megfelelő ellátást a súlyos állapotban lévő fertőzöttek.

Orbán Viktor múlt pénteken azt mondta, 7500-8000 lélegeztetőkészülékre is szükség lehet a járvány tetőzésekor, míg Gulyás csütörtökön arról beszélt, hogy a kormány 15 ezernél is többet rendelt. Csak hogy ezek nehezen érkeznek be, mert "farkastörvények uralkodnak a piacon", minden ország a lélegeztetőgépekért versenyzik.

csütörtök REGGEL 2 097 darab olyan szabad készülék van, ami felhasználható és adott esetben bevonható, 

mondta Halmosi Zsolt, országos kórházfőparancsnok az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtöki ülésén. Jelenleg 60 embernek van erre szüksége, de ha elkezd drasztikusabban emelkedni a járványgörbe, többre is szükség lehet. 

"Nincsenek könnyű helyzetben a döntéshozók - mondja Rékassy. - Ha alulterveznek valamit, amiatt büntetik meg a választók, ha viszont felültervezik, amiatt bünteti meg az ellenzék, hogy miért szórta el feleslegesen a pénzt." 

(Borítókép:  Lélegeztetőgéppel ellátott koronavírusos betegek fogadására előkészített ágyak a budapesti Szent János Kórházban 2020. március végén - fotó: Huszti István / Index)