Mi vár ránk az elhíresült május 3-i tetőzéssel és utána?

Egy országból bújt elő a járványügyi szakember, miután Orbán Viktor vasárnap atombombaként pontos dátumot dobott be a koronavírus-járvány tetőzésére. A kormányfő egy szóval sem mondta, hogy aznap lesz vége a járványnak, mégis sokan ezt a reményt olvasták ki abból: május 3-ra csúcsra fut a koronavírus-járvány Magyarországon.

A május 3-ára vonatkozó bejelentéssel a miniszterelnök valószínűleg reményt akart kelteni, ugyanakkor alaposan keresztbe vágott a kormányzati kommunikációnak, miszerint hosszú ideig tartó küzdelemre kell felkészülni, amihez az állampolgárok fegyelmezettsége a legfontosabb.

Eddig ezt erősítette az országos tisztifőorvos is, csakhogy Orbán elszólását követően már Müller Cecília ráállt, hogy az előrejelzések szerint május 3-ra várható a járvány tetőzése, sőt azt állította, hogy az operatív törzs is régóta erre készül. Azt is mondta, ez a csúcspont azt jelenti, hogy

Csakhogy a megelőző hetekben Müller Cecília folyamatosan arról beszélt: a tömeges megbetegedések küszöbén vagyunk.

Ráadásul miközben a nyilvánosság eddig a járványgörbe laposításáról, a kormányzati intézkedések hatékonyságáról, a fertőzés terjedésének lassításáról hallhatott, az máig sem ismert: valójában mekkora esetszám esetén tekinti tömegesnek a járványt a kormány, így az sem világos, mennyi beteg napi fogadására készülnek az Orbán által említett csúcson, azaz az úgynevezett „plató” szakaszban?

Idevágó kérdésünkre – ahogyan számos egyébre – az operatív törzs rendre nem válaszol, így az ellentmondásos kommunikációból egyre nehezebben követhető, hogyan készül, mivel számol a kormány – egy persze természeténél fogva bizonytalan járványhelyzetben. Mit tudunk?

1. Gulyás Gergely március 26-án azt mondta:

Sok bizonytalansági tényezővel kell számolni, ezért betonbiztos előrejelzés nincs, azonban azt tudjuk mondani, hogy a matematikusok és a virológusok úgy prognosztizálják, hogy júniusban tetőzhet az országban a járvány.

2. Aztán Gulyás Gergely április 16-án úgy fogalmazott az idevágó kérdésre:

Továbbra is azt tudjuk mondani, hogy a járványhelyzet valószínűleg még nem hetekig, hanem hónapokig tart majd. Azt is látjuk, hogy ott, ahol az intézkedések hatására a megbetegedésszám csökken, ott is a különböző grafikonokon ilyen farkasfogszerűen tér vissza újra és újra a vírusfertőzés. Tehát szerintem arra kell felkészülni, hogy a védekezés még hónapokig fog tartani, és az is könnyen lehet, hogy egy olyan időszak után, amikor nagymértékben csökken a megbetegedések száma, újra és újra, reményeink szerint már kisebb mértékben, de még növekedni fog. Tehát a tetőzésre vonatkozó akkori prognózis ma sem tűnik alapvetően tévesnek, sikerült a görbét laposítani, sikerült a fertőzések terjedését lassítani, ezáltal viszont a csúcspont is később lesz. Természetesen mindnyájan annak örülnénk, ha ez a prognózis is téves lenne, és már májusban sor kerülne a tetőzésre.

3. Ezt már némileg összezavarta, hogy a Semmelweis Egyetem rektora, a kormány járványügyi szakértője, Merkely Béla április 18-án arról beszélt egy interjúban:

Vezetek egy klinikai járványelemző munkacsoportot, minden adatot megkapunk Magyarországról és külföldről. Az adatok azt mutatják, hogy az itthoni intézkedéseknek és a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően szép lassan a „plató” fázisba érkezünk. (...) Ha egy járványt elengedünk, akkor az eljut egy csúcsig, amikor a legtöbb beteg megfertőződik, majd szép lassan visszahúzódik, és nyugvó fázisba kerül. Abban az esetben, ha speciális intézkedésekkel, felvilágosítással, távolságtartással, kézhigiénével, intenzív intervencióval, magyarul az emberek mindennapi életének a megváltoztatásával beavatkozunk a folyamatba, határozottan levághatjuk ezt a csúcspontot. Ilyenkor juthatunk el a „plató” fázisba, ami – ha már csúcsokról beszélünk – egy fennsík a mi görbénken. Az esetünkben ez azt jelenti, hogy a halálesetek és a fertőzések száma várhatóan már nem fog drasztikusan emelkedni, ráadásul minden légúti betegséget okozó járvány a nyár közeledtével engedni szokott a szorításából, tehát a most tudományosan rendelkezésre álló adatok alapján valóban optimista vagyok: ha nem is olyan, mint máskor, de azért lesz nyarunk.

4. A reménykeltő nyilatkozatot spékelte meg Orbán Viktor április 19-én, amikor kijelentette:

Én azt mondom, hogy május 3-ára, amikorra a szakemberek azt mondták, hogy a csúcs felfut, addigra az ötezres lélegeztetőgép-szám meglesz. Az már nagyjából biztonságos, ez fel fog menni nyolcezerre, és a nyolcezernél akármi történhet, az háború idején is elég, akkora mennyiség. És akkor azt lehet mondani, hogy mindenki nyugodtan aludhat, mert nem lesz olyan ember, aki ezt a vírust elkapta, fullad, és nem tudjuk a kórházban gépre tenni. Nem lesz egy olyan ember sem, mindenkinek lesz helye.

5. Müller Cecília április 20-án, tehát másnap erre kontrázott rá azzal, hogy

korábbi becslések és számítások alapján hangzik el és ismerjük ezt a bizonyos május 3-i dátumot, amikorra becsüljük azt, hogy a csúcsra fut ez a járvány. Ez azt jelenti, hogy a megbetegedéseknek a száma a továbbiakban már nem növekszik, hanem egyfajta plató keletkezik. Ez azt jelenti, hogy több napig ugyanannyi megbetegedésszámot, illetve pozitivitást regisztrálunk, mint a korábbi időben. De ennek is egy bizonyos ideig el kell tartania, hiszen járványügyi elemzésnél egy-két napos számadat nem képezheti alapját semmiféle intézkedésnek. Azt nem tudjuk megmondani, hogy ez a várt plató körülbelül meddig tart, de a számítások most erre ösztönöznek minket. Ez egy korábban ismert dátum, hiszen erre tervezünk, terveztünk korábban és az egészségügyi ellátórendszer is erre készül fel.

6. Ezután jött Szlávik János április 20-án, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője ugyanis az állami televízió műsorában arról beszélt, hogy szerinte

a koronavírus-járvány május 3-ára várt csúcsa „egy darabig el fog húzódni, nagyon sok beteg lesz még májusban”, ugyanakkor reméli, hogy „a járvány júniusra kifut”.

A zavart pedig fokozhatja, hogy Müller Cecília valóban bő egy hónapja, szinte minden tájékoztatóján elmondta:

Lassan átlépünk a tömeges megbetegedések időszakába.

Ráadásul a tisztifőorvos néhány órával Orbán videójának megjelenése és a május 3-i járványcsúcs közbeszédbe égése előtt még szintén erről beszélt. Arra a vasárnapi tájékoztatón Müller Cecília nem válaszolt, mi a választóvonal a csoportos és a tömeges megbetegedések között. A tisztifőorvos annyit mondott,

Mint mondta, amíg a közösségi terjedés lehetősége adott, addig jellemzően kisebb csoportokban fordul elő és terjed a megbetegedés, amikor tömeges megbetegedésről beszélünk, akkor viszont már nem határolható el a megbetegedés helye. Sem intézményben, sem földrajzilag, és nagy méreteket is ölt. Akkor még Müller úgy gondolta, hogy

a jelenlegi intézkedések elegendőek a helyzet kordában tartására, és mindenki mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon.

Mindezt a magyarországi vírusterjedés hivatalos adatai is igazolják, a jelenlegi, igazolt betegszámok ugyanis egy influenzavírus esetén még az országos járvány kihirdetését sem tennék indokolttá. Az Index idevágó cikkében az esetszámok alatti grafikonokon az is látható, hogyan alakulnak ezek a számok az időben előrehaladva, növekvő vagy csökkenő trendet mutatnak-e, illetve hogyan viszonyul egymáshoz a betegek, gyógyultak és halálos áldozatok száma. Az látható, hogy az elmúlt 10-11 napban fokozatosan, szinte naponta azonos mértékben emelkedtek az értékek.

Müller Cecília szerint ráadásul épp a kormány intézkedéseinek sikere, hogy nincs kiugró betegszám-emelkedés, és „sikerül kordában tartani a vírus terjedését”, épp ezért nem tudni, mire számítanak a hatóságok a következő tíz napban. Az ugyanis, ha az elmúlt tíz nap mértékében emelkedik tovább május 3-ig az esetszám, önmagában még mindig jelentősen kérdésessé teszi azt, hogy akkorra elérné a járvány a csúcsát Magyarországon.

Azt a csúcsot, amin a kormányfő és a tisztifőorvos szerint is tartósan legalább öt-, ha nem nyolcezer lélegeztetőgépre, valamint több mint 30 ezer kórházi ágyra lesz szükség a koronavírusos betegek számára. Jelenleg 825 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 63-an vannak lélegeztetőgépen. Április 16-án, tehát nagyjából egy héttel ezelőtt Müller Cecília azt mondta, akkor 60-an szorultak gépi lélegeztetésre, kérdéses tehát az is, hogy a következő 10-11 napban hogyan alakul majd ez a szám, hiszen hat nap alatt hárommal emelkedett.

Persze a hivatalos tájékoztatás sok esetben szükségszerűen – akár az intézkedések hatékonysága érdekében is – szűkszavú, miközben az biztos, hogy a vírus elleni védekezésért felelős operatív törzsnek más, a nyilvánossággal nem ismertetett adatok is a rendelkezésére állnak. Nem kell különösebb összeesküvés-elméleteket gyártani, egyértelmű, hogy a kormány, és az Orbán Viktor által felkért akiócsoportokban dolgozó kutatók rendelkeznek az intézményekre, településekre lebontott fertőzöttségi adatokkal és például a mobiltelefonok úgynevezett cellainformációival (ezt egy márciusi rendeletmódosítás tette lehetővé a kormánynak), amelyek alapján sokkal pontosabban láthatják, milyen hatása volt a március közepén bevezetett, kijárást korlátozó intézkedéseknek, és így hogyan változott azóta vagy akár csak az elmúlt napokban is az emberek aktivitása.

Ugyanakkor a május 3-i „céldátum” megjelölése sokat árthat a lakossági fegyelemnek, hiszen sokan úgy érzik, a járvány csúcsát elérve – ráadásul relatív mérce alapján alacsony fertőzöttségi arányt követően – lazíthatnak az eddigi szigoron, többen visszatérhetnek a munkába, és jobban kimozdulhatnak otthonról. Orbán Viktor márpedig csak egyfelől tűzte ki célul a járvány lassítását, más szempontból nyilván a gazdaság újraindításában érdekelt. Hétfőn nem is véletlenül beszélhetett arról:

Május 3-án Magyarország képes lesz arra, hogy – több ország tapasztalatát is figyelembe véve – legyen egy kilábalási, visszatérési terve.

A miniszterelnök hétfőn a Mária Rádiónak adott interjúban már azt állította, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban úgy számol: május 3-án eléri az ország a „teljes önvédelmi képességet”, és onnantól megengedheti magának, hogy lépésről lépésre megpróbáljon visszatérni a megszokott, normális élet kerékvágásába.

Mindezt megint csak nehéz elképzelni a járvány tetőzésére időzítve, ahogyan az érettségi vizsgák május 4-i indulását is vita övezi éppen amiatt, hogy a járvány csúcsán ez milyen kockázatot jelentene több mint százezer érintettnek.

Enyhítés után visszatérhet

Az Index által korábban megkérdezett szakértő április elején azt mondta: rövid időre nincs értelme bevezetni a korlátozásokat, hamar visszatérhet ugyanis a járvány, akár egy második hullámmal. Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense, a közvetlenül a miniszterelnöknek jelentő epidemiológiai munkacsoport tagja április elején úgy látta, a második hullám esélye és fenyegetése miatt érdemi enyhítés csak úgy képzelhető el, ha valami mással helyettesítjük a korlátozásokat, például fontos lenne a tömeges tesztelés, amely a társadalom és a gazdaság életének felborítása nélkül tudja segíteni a járvány kontrollálását.

A kutatók számításai szerint csak ha a legszigorúbb társadalmi távolságtartást vezetjük be, és azt hosszú időn, öt hónapon keresztül fenntartjuk, akkor lehet a vírus reprodukciós számát levinni 1 alá, azaz akkor érhetjük el azt a vágyott helyzetet, hogy egy koronavírus-fertőzött beteg csak egyetlen kontaktnak adja át a vírust, többnek ne.

Ha azonban a zárlatokat feloldjuk, egy-két hónapon belül kezdődik minden elölről

– összegezte akkor a borúlátó képet Ferenci Tamás. Mivel ráadásul eddig Magyarország elkerülte a drámai esetszámokat, alacsonyan maradt az átfertőzöttség, és ezzel együtt nő a veszélye annak, hogy második, intenzív felfutású járványhullám érkezik később.

Persze Magyarországon eddig viszonylag kevés tesztet végeztek: a fertőzöttek tényleges számáról nagyon keveset tudni, de ha a kormány május 3-a után valóban enyhíteni készül a kijárási korlátozásokat a gazdaság helyreállítása érdekében, akkor a jelenlegi fertőzöttszámok és tendenciák alapján az valószínűsíthető, hogy a kormány a későbbi, második hullámtól tartva rendelte el tízezrével a kórházi ágyak tömeges felszabadítását, és valójában már arra készül.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (bal oldalt, elöl) a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2020. március 5-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán / MTI)