Leprásként kezelik a magyar kamionsofőröket

Odajött hozzám a portás, és azt mondta, nem szállhatok ki a fülkéből. Ha mosdóba kell mennem, oldjam meg másként. Azt javasolta, hogy ne kávézzak és ne egyek annyit, akkor nem lesz nagy dolgom

– meséli felháborodottan egy kamionsofőr. Pár napja történt ez vele egy magyarországi raktárnál, ahova azért ment, hogy felvegye az árut a németországi út előtt, és egy éjszakát pihenjen. 

Ez nem egyedi történet, és még csak nem is magyar sajátosság. Több kamionos is hasonló tapasztalatokról számolt be az Indexnek itthonról, Olaszországból, Németországból és más európai országokból. Gyakran napokig-hetekig is úton vannak, de sok raktárnál, logisztikai központnál, benzinkútnál még a mosdóba se engedik be őket, és a zuhanyzóból is ki vannak tiltva.

Pedig direkt úgy vannak kialakítva ezek a helyek, hogy a le- és felpakolásnál legyen lehetőség tisztálkodni, ám a koronavírus-járvány terjedése miatt szigorításokat vezettek be, és ez sok sofőrt kellemetlenül érint.

"Most egy hétig csak belföldön mentem, és sehol se engedtek zuhanyozni" – tette hozzá a névtelenséget kérő sofőr. Más azt meséli, Németországban találkozott olyannal is, hogy a kávéautomatákon cetlivel figyelmeztették a kamionsofőröket, hogy ők nem használhatják.

Félnek a kamionosoktól

A fuvarozók az elsők között szembesültek a járvány gazdasági, hatósági és pszichológiai hatásaival, sokan úgy tekintenek rájuk, mint a vírus hordozói.

Leprásként kezelik a kamionosokat

- fogalmazott egy másik sofőr, aki heti szinten jár Olaszországba. Az elsők között kapott piros karanténlapot március közepén a magyar határnál, miután a rendőrök kérdésére elmondta, honnan jön. Azt meséli, két hetet kellett kényszerből otthon maradnia, és naponta egyszer ellenőrizték a rendőrök, hogy nem hagyta-e el a karantént.

Április 1-jétől aztán az áruszállítók mentességet kaptak a hatósági karantén alól, de a piros cetli addigra már megtette a hatását, mondta az Indexnek Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének szóvivője. Mint mondta,

"Az egyik sofőrünk bement egy dohányboltba, ahonnan ki akarták küldeni, mert tudták, hogy azelőtt Olaszországban járt. Miután a sofőrünk kicsit felemelte a hangját, rendőrt hívtak rá, és karanténba zárták, holott ez nem lett volna kötelező számára" - oszt meg egy konkrét példát egy magyar fuvarozócég vezetője.

Nem mernek hazamenni a családjukhoz

A két hetes karantén a kisebb vállalkozásokat gyakorlatilag partvonalra tette, mert gyorsan elfogytak a bevethető sofőrök. Kiesés volt ez a kamionosoknak, és a családjuknak is, magyarázza Árvay. A sofőrök mellett ugyanis gyakran a velük egy háztartásban élő családtagokat se engedték addig dolgozni.

Nem látogathatom meg az édesanyámat, mert nem engedik be a munkahelyére, ha tudják, hogy hazajön a kamionos fia

- meséli egy magyar kisvárosban élő gépkocsivezető. Többen ezért inkább haza se mennek, és hogy családjukat védjék, sokszor heteket töltenek a kamionban.  

állítja a már korábban említett cégvezető. Lényegében karanténban vannak a kamionfülkében munka közben, és csak nagy ritkán kell más emberekkel érintkezniük. 

Órákat állnak a határnál

Van persze pozitív hozadéka is a járványnak és a kijárási korlátozásnak. A beszámolók szerint alig vannak autók az utakon, jóval gyorsabban lehet haladni. Az így megszerzett idő azonban gyorsan elszáll a határoknál, ahol gyakran órákat is állnak a kamionok, mire átjutnak a másik országba.

Országonként változó az ellenőrzés módja és mértéke, mint ahogy a fuvarozás szabályai is eltérőek. Varga Zsolt egy nemzetközi cég magyar leányvállalatánál dolgozik, és itthonról irányítja a kamionokat, intézi a sofőrök utaztatását. Azt meséli, a legnagyobb nehézséget a rengeteg papírmunka okozza, amivel igazolják a sofőrök úti célját. Legalább háromszorosára nőtt a papírmunka, miközben a legtöbb esetben fizikailag képtelenség eljuttatni a 30-40 oldalasra duzzadt, aláírt, lepecsételt paksamétákat a sofőröknek.  

A franciáknál már négyszer változtattak a fuvarozás szabályain, míg Olaszországban órára pontosan meg kell adni, hogy a kamion mikor lép be az országba, milyen útvonalon megy, és mikor hagyja azt el. "Ez normál körülmények között se kiszámítható, jelen helyzetben pedig teljesen életszerűtlen" - magyarázza Varga. 

Napokig várnak egy megrendelésre

Ennél is komolyabb problémát jelent a logisztikai ágazatnak a gazdasági visszaesés. Mivel a gyártás a legtöbb országban leállt, töredékére estek vissza a fuvarosok megrendelései.

Van hogy napokig kell várni egy megrendelésre, és ilyenkor üresen állnak kint a kamionok. Aztán inkább alacsonyabb áron elvállalnak egy fuvart, mert még az is jobb, mint az üres járat. 

Nagyjából a fele flottájuk áll, mondja egy cégvezető. Azt meséli, minden egyes fuvarért nagy a verseny, és a megrendelők ezt rendesen ki is használják. "Vannak olyan pofátlan megbízók, akik kilométerenként 50 centnyi díjért akarnak fuvaroztatni, míg nekünk a kamion önköltsége 1 euróra jön ki kilométerenként."

Bár gázolaj ára csökkent az elmúlt időszakban, ez összességében csak öt százalékkal viszi lejjebb a fix költségeket számításai szerint.

Csökkentik a béreket

A költségcsökkentésnek sokféle formáját látjuk - mondja Árvay. "Van ahol járműveket vonnak ki a forgalomból, máshol embereket bocsátanak el. Egyes cégeknél pedig fizetés nélküli szabadságra küldik a dolgozókat." Az Indexnek nyilatkozó sofőrök közül van akinek harminc százalékkal, másnak tíz százalékkal csökkentették a bérét, holott a napi vezetési idő 9 óráról 11 órára nőtt.

A hiteltörlesztési moratóriumon kívül semmilyen állami segítséget nem kapnak az árufuvarozó cégek, mondja Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének főtitkára.

Hiába indul újra a termelés, ha nincs aki eljuttassa a pontból b-be. De az élelmiszer szállításában már most is fontos feladatuk van az áruszállítóknak, teljesen biztosan nem fog leállni az ágazat.

Hátrányban a magyar cégek

Csak épp az a kérdés, mi lesz a magyar cégek sorsa. Több országban már bértámogatásokkal segítik a fuvarozó cégeket, így azok fix költségei jelentősen csökkenek, és előnybe kerülnek a magyar cégekhez képest.

Ez már most jelentkezik a piacon, magyarázza Árvay, több külföldi cég egyszerűen alámegy a magyar áraknak, és így ők kapják a fuvarokat itthon is. Ha nem segíti az állam valamilyen kedvezménnyel a fuvarozókat, Árvay szerint hosszabb távon eltűnhetnek a magyar cégek a piacról, és 130 ezer ember veszítheti el a munkáját, akik a közúti áru- és személyszállításban dolgoznak.

Épp ezért összefogott a két legnagyobb érdekvédelmi szervezet, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete, és közös levelet írtak az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak. Azt szeretnék, hogy a minisztérium hívja fel a hazai árukibocsátó cégek és üzemek figyelmét, hogy megrendeléseik során részesítsék előnyben a magyar árufuvarozó cégeket.

Árvay szerint gyors közbeavatkozás kell, felméréseik szerint ugyanis a magyar cégek 30-60 napnál tovább nem tudják fenntartani magukat, ha megszűnnek a megrendelések. 

FRISSÍTÉS: Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese később reagált a levélre, és a szakszervezetekkel egyeztetve nyilatkozatot adott ki. „Együtt, közösen mérsékelni tudjuk a károkat. Ennek a legegyszerűbb módja, hogy ha tehetjük, hazai árut vásárolunk, és hazai vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokat választunk” – fogalmazott levelében a miniszterhelyettes. Hozzátette, különösen fontos, hogy aki teheti, magyar fuvarozó céget válasszon az áruja szállíttatásához, hiszen ez a szektor nagy kihívásokkal szembesül most.

(Borítókép: Rendőri ellenőrzés a hegyeshalmi határátkelőnél 2020. március 16-án. Fotó: Krizsan Csaba / MTI)