Karácsony: Könnyebb a berlini vagy a bécsi főpolgármesterrel beszélni, mint a tisztifőorvos asszonnyal

Percről percre a parlament népjóléti bizottságának üléséről

Vége
12
PL
nyg
2020.04.28. 15:55
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Selmeczi Gabriella felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy az operatív törzs reggeli ülése mindennap reggel 6-kor kezdődik, délelőtt 11 órakor pedig tájékoztatót tart, majd késő este még tartanak egy ülést. A fideszes képviselő arra kérte a képviselőket, értékeljék azt, hogy

    az operatív törzs harmadszorra ül itt a bizottság ülésén.

    Selmeczi szerint Müller Cecília mondott egy nagyon fontos mondatot: amikor elkezdtük a védekezést, nyertünk jó pár hetet, hónapot. Jó kezekben van a szakmai és politikai irányítás. Az első regisztrált fertőzötthöz képest ugyanis Magyarországon a kormány

    • a 7. napon veszélyhelyzetet hirdetett;
    • a 12. napon átszervezte az iskolai tanítást;
    • a 4. napon az idősotthonkban bevezette a látogatási tilalmat;
    • a 33. napon ingyenes lett a parkolás.

    Selmeczi megköszönte Lakatos Tibor ezredesnek, hogy eljött az ülésre. A fideszes képviselő az ezredestől azt kérdezte: mennyire jellemző, hogy bírságot kell kiszabni?

    2020-04-28 15 43 46-Watch - Élő.png
    Fotó: atv.hu / Facebook

    A képviselő ezután Menczer Tamás államtitkárnak is megköszönte, hogy negyedik órája és harmadik alkalommal áll a bizottsági ülés rendelkezésére, egyúttal megkérdezte, hogy az egészségügyi felszerelések szállítása, őrzése mennyire biztonságos.

    Selmeczi köszönetet mondott képviselőtársainak is, hogy a határon túli magyarokat is támogatták védőfelszerelésekkel. 

    Végezetül Varga Zoltánnak ment neki. „Engedje meg, hogy visszautasítsam azt, hogy Müller Cecíliát sértegesse, és hogy azt feltételezze róla, nem a legjobb szakmai tudása szerint áll feladataihoz. Ez méltatlan! Kérjen tőle bocsánatot!” – mondta.

  • Az ágyfelszabadítással több ezer új intenzív ágy lép be a magyar egészségügybe, de attól nem lesz még intenzív ellátásra alkalmas, hogy intenzív ágynak nevezik ki – mondta Rig Lajos, a Jobbik alelnöke. Ehhez a funkcióhoz meg kell felelnie az ágynak, a hozzá rendelt lélegeztetőgépnek, a pumpáknak, a betegőrző monitoroknak, és háromágyanként egy szakorvos és aneszteziológus is kell.

    „Én magam csak a lélegeztetőgép használatát egy évig tanultam" – mondta az egészségügyből érkezett képviselő.

    „Az nem elég, hogy egy orvost csak a lélegeztető működtetésére képzünk ki” – vont mérleget.

    • Mi a helyzet a Magyarországon fejlesztés alatt álló lélegeztetőgéppel?
    • A védőfelszerelés most elég, de a maximumvédettséget nyújtó felszerelések elégnek bizonyulnak-e, ha a járvány tetőzik?
    • Támogatja-e az operatív törzs, hogy egészségügyi intézménybe csak lázat mérve lehet lehet bemenni? Igaz, lehet olyan fertőző beteg, aki nem lázas.
    • Tervezi-e a kormányzat a szűrések nagyságrendjét megemelni az egészségügyi, szociális intézményekben, a tüdőgyógyászati szanatóriumokban?
    • Növelni fogják-e a tesztek számát, úgy, hogy ne csak az Országos Mentőszolgálat dolgozói végezzék, hanem a Vöröskereszt is vagy egyéb szervezetek is?
  • A jobbikos Lukács László György „nulladik kérdésként” felvetette, hogy ideje lenne annak, hogy az operatív törzs olyan sajtótájékoztatót tartson, ahol az újságírók kérdezhetnek,

    „mert nem igazán működik a rendszer, amelyben önök maguk választják ki, hogy milyen médiaegyensúlyban, milyen kérdéseket tegyenek fel”.

    Fontos az online edzésről szóló,  „szívhez szóló” információ, „de jobb lenne, ha az újságírók feltehetnék a kérdéseket a helyszínen”.

    Lukács ezután szintén kérdezett a kórházi ágyak csökkentéséről:

    • Hány daganatos beteget küldtek haza a kórházakból, és milyen ellátásban részesültek?
    • Felmérték az intézkedések meghozatalakor az otthoni szakápolás kapacitásait?
    • A kormány támogatná a kötelező maszkviselést úgy, hogy ehhez az állam biztosítja a maszkot?

    Bújtatott kórházreform?

    Visszakapják a járvány után a felszabadított ágyakat a kórházak? – kérdezte Lukács, ismét megjegyezve, hogy az sem világos, mennyit kellett valóban felszabadítani, mert a kormány hol 16 vagy 2 százalékról beszélt ahhoz, hogy az előírt 60 százalékos szabad ágyarányt elérjék. 

    • Vagy egy ágyszámcsökkentéssel ezektől az ágyaktól el kell búcsúzni?
    • A reformhoz most kihasználják a járványt?

    – kérdezte, arra utalva, hogy a kormány már tavaly is tervezte az ágyszámok leépítését, a járványtól függetlenül, bár erről konkrét dokumentum nincs.

    Csökkent a megbetegedett egészségügyi dolgozók fizetése?

    Fontos lenne tudni, hogy a járványban megfertőződött egészségügyi dolgozóknak táppénz vagy baleseti táppénz jár-e. Utóbbi esetben a dolgozó a fizetése száz százalékát kapja, előbbiben azonban csak 70 százalékát. Méltatlan lenne, ha azok, akik vállalták a veszélyt, elveszítsék fizetésük egy részét – mondta Lukács, aki végül bónusz kérdéssel fordult Müller Cecíliához.

    „Donald Trump azt javasolta, hogy a koronavírusos betegeknek adjanak be fertőtlenítő injekciót adjanak. Ön mit tanácsolna?”

  • Ezek pedig a következők: 

    • Tervezik-e a bentlakásos intézmények tesztelését?
    • Mi lesz a járvány után a várólistákkal?
    • Szociális intézmények dolgozói számára kinek kell biztosítani a védőfelszerelést?
    • Tervezik-e azt, hogy a gyerekeknek újra iskolába kell járniuk ebben a tanévben?
    • Racionalizálják-e az ágyszámot?
    • Van a gyermekotthonokban kijárási tilalom?
    • Akiket hazaküldtek, kapnak-e bármilyen segítséget az otthonápolásra?
  • Az egykori jobbikos Volner János védelmére kelt a tisztifőorvosnak Varga Zoltán szavai után: „A két államtitkárnak munkaköri kötelessége, hogy a politikus trollok támadását fogadják. De nem szokás szakmai bizottságban, nem politikai kérdésekben szakmai szereplőket a politika színpadára rángatni.”

    Volner köszönetét fejezte ki a tisztifőorvos asszonynak, azért is, mert Müller Cecília személyesen vizsgálódott „a fővárosi fenntartású” Pesti úti idősotthonban.

    „Az EU részéről a legütősebb dolog a bizottsági elnök asszony kézmosós videója volt, de nem láttam, hogy az EU eszközkoordinációt valósított volna meg. Történt bármi említésre méltó, amiből nem ezt kell levonni, hogy mi, magyarok csak magunkra számíthatunk, hanem az EU-ra is?” - kérdezte a tisztifőorvostól.

    Volner ezután a magánegészségügyi rendszer bevonásának szükségességét vetette fel.

  • Varga Zoltán, a DK képviselője megköszönte Müller Cecília napi tájékoztatását, ugyanakkor elmondta, hogy Müllernek

    „MOST MINDENEKELŐTT TISZTIFŐORVOSNAK KELLENE LENNIe”.

    Varga hozzátette, hogy nem látják az egészségügyi minisztert és az egészségügyi államtitkárt. „Szeretném, ha az egészségügy a sarkára állna, és ön is azt mondaná a politikának, hogy

    eddig és ne tovább, ezek szakmai és nem politikai kérdések!”

    Egy járványos időszakban a politikának kellene kiszolgálnia az egészségügyet, és nem fordítva. „Ön egy olyan útra lépett, amiből az látszik, hogy ön kiszolgálja a politikát.  Bízom benne, hogy eljön a pillanat, amikor emelt fővel tud a magyar társadalom szemébe nézni, és nem azt tette, amit a budai Várból diktáltak önnek."

  • Miközben lassan maszknagyhatalom vagyunk, a mellbevágó valóság mégiscsak az, hogy a háziorvosoknak továbbra sincs megfelelő védőfelszerelésük. Most a háziorvosainkat akarjuk beáldozni? – kérdezte Varga Zoltán, a DK képviselője.

    • Hány egészségügyi dolgozónak kell meghalnia azért, hogy ezeket a maszkokat megkapják?

    Alapvetően az alapellátás is leállt, és ez a magyar emberek fejében is úgy állt össze, hogy nem szabad orvoshoz menni, mert nincs orvosi kapacitás. „Az emberek komolyan veszik azt, hogy majd szeptemberben elmegyünk orvoshoz, csak közben sokan meghalnak.” Adódik a kérdés: összesen 

    • hány beteget tettek ki az utcára?

    A tesztekkel kapcsolatban elhangzott, hogy rengeteg teszt van a raktárakban, de ezeket mikor fogjuk a raktárakon kívül látni? „Szemmel látható, hogy a kormány abban érdekelt, hogy diagnosztikai teszteket végezzen, csak ezzel nem lehet megfogni a vírust.”

    Az ellenzéki politikus megköszönte Müller Cecília napi tájékoztatását, ugyanakkor elmondta, hogy Müllernek

    most mindenekelőtt tisztifőorvosnak kellene lennie.

    „Arra figyelmeztetném, hogy járványos időszakban a politikának kell kiszolgálnia az egészségügyet, és nem fordítva. Ön egy olyan útra lépett, amiből az látszik, hogy ön kiszolgálja a politikát.”

  • Szabó Tímea a kormányzati ellentmondásokra kérdezett rá:

    • Müller Cecília korábban azt mondta, nem lehet tudni, hogy mikor tetőzik a járvány, a kormányfő május 3-ról beszél.
    • Palkovics miniszter konferenciát szervezett, ott a tömeges maszkhasználat, a tömeges tesztelés, a szigorú korlátozások fontosságáról beszélt. Van akkor vita erről a kormányban?
    • Nem szabad lazítani az intézkedéseken a tisztifőorvos szerint, de ha mégis lazítanak, akkor miben?
    • Orosz Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológusa szerint kell maszk mindenkinek. Megfogadják ezt országosan?
    • Az ágyszám leépítésére miért volt szükség? Miért kellett betegeket hazaküldeni, végstádiumos daganatos beteget, frissen amputált beteget is küldtek haza, mondta Szabó, utalva arra, hogy ez nem álhír volt.
    • Egészségügyi dolgozók anyagi támogatása: van orvos, akinek nettó fizetése 183 ezer, ez el is ment az autójára, nem kapta meg a kormány által ígért egyszeri nettó 330 ezret sem ő, sem a kollégái. Tervezi-e a kormány jobban megbecsülni a kórházi dolgozókat?
  • „Miniszterhelyettes úr, ha megengeded” – kezdte Molnár Ágnes képviselő, kiszélesítve azok körét, akiket köszönet illet az adatbányászoktól a virológusokig.

    A fideszes soproni képviselő az ITM és az operatív törzs tömeges teszttel kapcsolatos tájékoztatása alapján azt kérdezte, hogyan fog ez megvalósulni.

    • Milyen eredményeket mutat a plazmaterápia?
    • Milyen hatékonysággal érhetők el ehhez azok, akik már átestek a betegségen?
    • „A humánerőforrás-kapacitás hogyan áll az ellátórendszerben? Ki irányítja ezt a vezénylési rendszert az ellátórendszerben?”
    • „Milyen lakossági kampányokat tervezünk esetleg indítani” azoknak a betegeknek, akiknek halasztható az ellátásuk, a járvány miatt?
    • Milyen a határoknál a várakozási idő – hiszen ingázó dolgozók járnak át az osztrák határon is. 
  • Nem kérdés-válasz lesz, Selmeczi Gabriella javaslatára előbb a bizottsági tagok kérdései hangzanak el. Ezt a kört Korózs Lajos indította:

    • Mennyi ágyat kellett valójában felszabadítani? A bizottság elnöke az ágyak felszabadításáról szólt. 60 százalékot vagy 50-et, vagy valóban csak 2 százalék további ágyat jelentett ez a gyakorlatban?
    • Mennyi egészségügyi dolgozó betegedett meg, és mennyien haltak meg?
    • Mi a helyzet a Szent Imrében, ahol  száz megbetegedés van, ami nem elhanyagolható.
    • Mi az a legrosszabb forgatókönyv? Júliusra tetőzik a járvány? Akkor lehet enyhítés májusban?
    • A 67 ezer teszt hány emberen elvégzett tesztet jelent?
  • Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke kérdezett rá, hogy Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere mégis hol van. Miért nem jött el az Országgyűlés bizottsági ülésére?

    Nem ért rá? fontosabb dolga akadt?

  • Lakatos Tibor, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője ismertette, hogy az operatív törzs fogja össze az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium delegáltjait. „A hét minden napján, a nap 24 órában dolgoznak.”

    2020-04-28 14 24 01-ÉLŐ  Müller Cecília, Kásler Miklós meghallga
    Fotó: atv.hu / Facebook

    A hatósági házi karanténokat felügyelik, és részt vesznek a kontaktuskutatásban is. Lakatos elmondta, hogy a védekezési rendszernek gyorsan kellett felállnia. „Egy délután és éjszaka alatt állt fel az osztrák határnál a határellenőrzés, melyet aztán több helyszínre is kiterjesztettek. Jelenleg is 303 fő dolgozik a határon.” 

    Fontos feladatuk továbbá a kijárási korlátozással kapcsolatos szabályok betartatása. Ellenőrzik az üzletek nyitvatartását is.

    Eddig összesen 19 452 főt figyelmeztettek, 9453 helyszíni bírságot szabtak ki, 8772 szabálysértési feljelentés tettek. 

    Naponta közel 1000 telefonhívást és 3-400 email érkezik az ügyeleti központba. 

    Lakatos végezetül megköszönte mindenkinek a munkáját.

  • Menczer elmondta, hogy a lélegeztetőgép a legkelendőbb áru a piacon, de ahhoz, hogy az működjön is, betegőrző monitorra és különböző pumpákra is szükség van, ezek beszerzésén is dolgoznak, 915 betegőrző monitort már beszereztek.

    Központi monitor is kell, tízgépenként egy, ebből már van 120, de szükség van gyógyszeradagoló pumpákra és  infúziós pumpákra is, „ezek beszerzése is folyik az adott nehéz körülmények között”.

  • Hol van a már beékezett 86 millió maszk? A külügyi államtitkár erre is válaszolt beszámolójában. Menczer Tamás előbb elmondta, hogy az elmúlt héten

    20 repülő és öt kamion jött, ezekben 9,5 millió sebészeti és 234 ezer FFP maszk volt. 

    Eddig összesen 86 millió maszk jött Magyarországra, és több mint 62 millió maszkra van szerződés.

    Logikus és jogos kérdésnek tűnik, hogy ha az ember 86 millió maszkról beszél, akkor miért nem állunk minden utcasarkon, és osztogatjuk ezeket

    – mondta Menczer. Ez azonban nincs egyben, hiszen ez az összmennyiség, ami eddig érkezett, másrészt ebből folyamatosan kapnak a védekezésben részt vevők. Az operatív törzs döntése alapján a prioritás a következő: egészségügyi dolgozók, rendvédelmi dolgozók, a közigazgatásban dolgozók.

    Így már nem is olyan sok a 86 millió.

    Hosszú védekezésre készülünk

    – mondta Menczer, aki szerint a napi felhasználás bő egymillió maszk, így tehát, ha jelentős is, mégsem végtelen mennyiségű a rendelkezésre álló maszkok száma.

    „Ennyi kell is, hogy a védekezésben dolgozókat el tudjuk látni a jövőben is, különös tekintettel arra, hogy senki nem tudja megmondani, meddig tart a védekezés, és mikor lesz vakcina”. Menczer jelezte, hogy nem tud olyan megbízható információról, amely a vakcina kidolgozását 2021 második felénél előbbre tenné.

    A civilek többségének azonban elég a szövetmaszk is, „de akár egy sál komoly védelmet jelent a hétköznapi érintkezés során”.

  • Rétvári Bence államtitkár után Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár szólalt fel, aki elmondta, hogy „olyan vírussal harcolunk, ami ellen nincs vakcina, ezért a védekezés hosszúra nyúlhat, ezért is döntöttünk jól, amikor korlátozó intézkedéseket vezettünk be”.

    A külügyminisztérium jóval korábban kezdett el foglalkozni a koronavírussal, akkor, amikor a vírus még nem is volt jelen Magyarországon. A vírus hazai megjelenése óta a külügyminisztériumnak három fontos feladata van:

    • külföldi példák monitorozása,
    • a külföldön rekedt magyarok hazahozatala, eddig 9553 magyar hazahozatalát segítették, valamint
    • az eszközbeszerzés.

    Menczer szerint „Kínánál áll sorban az egész világ, óriási a harc a védőfelszerelésekért”. Nekik pedig ki kell választani azokat a kereskedőket, akik megbízhatóak. Nem könnyű a beszerzés, rengeteg nehézségbe ütköznek.

    Szerinte – bár vannak, akik ilyen színben tüntetik fel a helyzetet – Magyarország nincs kényelmi pozícióban. „A helyzet sokkal nehezebb súlyosabb, sokkal nagyobb versenyben kell részt venniük. A cél az, hogy mindent megtegyenek a magyar emberek egészségéért és védelméért” – mondta Menczer. 

  • „Mindenkinek biztosítani kell a kórházi ellátást, ha arra szorul. Ezt minden minisztériumi utasításban is egyértelművé tettük” – mondta Rétvári, arról beszélve, hogy egyik kórházból sem küldtek haza olyan betegeket, akik kórházi ápolásra szorultak volna.

    Rétvári egy esetet említett, ám elmondása szerint a beteg ott is saját felelősségére hagyta el a kórházat, senki sem küldte el.

    „Ha bárhol előfordulna ilyen eset: fontos, hogy mindenki forduljon a kórházigazgatóhoz, ha úgy érzi, hogy őt, rokonát, ismerősét a kórházban kellett volna ellátni” – mondta Rétvári, azt javasolva, hogy az érintettek a kórházigazgató után forduljanak a betegjogi képviselőhöz és a tisztiorvosi szolgálathoz.

    Rétvári szerint álhíren alapuló információk voltak azok, amelyek arról szóltak, hogy bárkit indokolatlanul küldtek volna haza a kórházból az ágyak felszabadításának ürügyén. Rétvári ezt kórházi vezetőkkel beszélve állapította meg, akik közölték vele, hogy kivizsgálnak minden esetet. (Rétvári sokadszorra tér vissza az álhírekre való hivatkozásra.)

    „De senki sem vállalhatja fel, hogy kevesebb ágyat készítsenek fel a koronavírusos betegek ellátására, mint amit ezek a modern számítások tartalmaznak” – mondta Rétvári, talán Káslert védelmébe véve, aki több kórházi vezetőt is elbocsátott, arra hivatkozva, hogy nem készített elő megfelelő mennyiségű ágyat.

  • Nyilvánvaló, hogy az átállás nem az egyik napról a másikra történik. Az ágyakat is fel kell készíteni ezekre a speciális funkciókra, oxigénkiállásokat kell kialakítani, tehát egy összetett műveletről van szó, magyarázta Rétvári. 

    Az államtitkár ismét hangsúlyozta, hogy a legrosszabb forgatókönyvre készültek.  A járvány kirobbanásának idején a kórházi ágyak 34 százaléka volt szabad. Az elérendő cél az volt, hogy az ágykapacitás 50 százalékát kellett biztosítani a kórházaknak, 24 százalék szabadult fel azzal, hogy a műtéteket elhalasztották. Megyénként kellett kialakítani a kórházi kapacitásokat, azaz egy belső koordinációra is lehetőséget adtak.

    Áttértek a bázisfinanszírozásra, hogy a kórházak anyagi biztonságban várják a járvány  miatt várható nagyobb leterheltséget.

  • Rétvári elmondta, hogy a világban sokfelé az egészségügyi dolgozók akár 15 százaléka is megbetegedett. Magyarországon ennél a nemzetközi átlagnál kevesebben lettek betegek a dolgozók közül, de így is megfeszített beosztásban dolgoznak, „ezért külsős erőforrásokat kell bevonni”.

    Ehhez április elején e-learning képzési program indul.

    Ápolókat, orvosokat, orvostanhallgatókat is igyekszünk felkészíteni – utóbbiak 24 órás elméleti és 15 órás szimulációs gyakorlatot kaptak.

    Laikusokat segédápolói képzésre lehet felvenni.

    Az orvosok közül 5025 fő iratkozott be, és 3797-en közülük már sikeres zárótesztet írtak.

    Ápolók közül 15 285 jelentkező volt, a zárótesztet 12 642 fő töltötte ki. Őket félszáz gyakorlóhelyen 300 oktató képezte ki.

    A laikus önkéntesek 1829-en vannak, 1174-en töltöttek ki sikeres zárótesztet – sorolta Rétvári.

    Ez a bő 17 ezer, már sikeres záróvizsgát tett csoport az, „akik többlet gyógyítóerőként mozgósíthatók”. Rétvári abban is bízik, hogy számuk még nőni fog.

  • Az elmúlt két hónapban több mint 80 millió maszk, több mint egymillió teszt és több millió egyéb felszerelés érkezett Magyarország. 

    Így tudják elérni, hogy minden egészségügyi intézmény tíz napra elegendő védőfelszereléssel rendelkezzen. „Nem volt elég az állami raktár, ezért kellett a Waberer's raktárait is igénybe venni” – mondta Rétvári.

    Hozzátette, a védőfelszereléseket azért nem osztják szét azonnal, mert azokra a következő hónapokban is szükség lesz. Ezeket pontos rend szerint kell felhasználni. „Ez a vírus két hét múlva is itt lesz, de még lehet, hogy két hónap múlva is” – mondta. 

    A témával kapcsolatban végezetül elmondta, hogy gyógyszertárakba és szociális intézményekbe is juttattak védőfelszereléseket. 

  • Az államtitkár szerint Magyarországon időben meghozták a szükséges korlátozásokat. Viszonyítási pontnak az első halálozási adatot adta meg.

    Az iskolákat Magyarországon az első hazai haláleset előtt négy nappal zárták be, míg Európában jellemzően a saját országukban regisztrált első haláleset után 5-30 nappal.

    A kulturális intézményeket  az első halott utáni 2. második napon zárták be, míg Olaszországban 15, Franciaországban 30 nappal később.

    A határzárra is gyorsan került sor, „ezzel tudtunk időt nyerni, hogy az egészségügyi felkészítésre is időnk legyen”.

    Rétvári szerint ennek pozitív eredménye látszik, mert Magyarország a halottak lakossághoz mért aránya alapján az európai országok közül a legkedvezőbb harmadban van, mint Izland és Észak-Macedónia.

  • Rétvári Bence államtitkár a lehetséges fogatókönyvekkel kapcsolatban elmondta, hogy olyan járvánnyal állnak szemben, amelyre nem volt korábban példa, és a szakemberek többféle forgatókönyvet is felvázoltak. Éppen ezért a kórházi kapacitásokat a legnagyobb esetszámhoz alakították.

    A cél  pedig az, hogy a reprodukciós ráta 1 alá menjen, hiszen ekkor mondható ki, hogy a vírus terjedése lefelé indul, de korlátozó intézkedések nélkül ez a ráta 2, 2

    – mondta Rétvári. 

  • Rétvári Bence először megköszönte mindenkinek a helytállást. Az államtitkár ezután arról szólt, hogy Magyarországon sikerült elkerülni olyan jelenségeket, amelyek „nálunk gazdagabb országokban” megtörténtek a járvány alatt.

    Rétvári szerint a kormány időben lépett, az egészségügyi háttérintézmények hamar reagáltak a WHO értékelései alapján.

    „Ezért jött létre a koronavirus.gov.hu oldal”, amely azt a célt is szolgálja, hogy

    az álhírek ne tudjanak olyan erővel terjedni

    – mondta Rétvári. A kormány március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet, és „minden eszközt megad, ami kell a vírus elleni védekezéshez”.

    Az államtitkár szólt a tervezett műtétek elhalasztásáról is, amit szerinte az egészségügyi rendszer leterheltségének elkerülése indokolt, abban az esetben, ha a műtét nem volt életmentő fontosságú.

    „A kórházak mindegyike megkapta a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kézikönyvet. Ennek készítését az Emmi és Kásler Miklós irányította” – mondta Rétvári. (A miniszter nem jött el a bizottság ülésére.)

  • Müller Cecília szerint azokon a területeken, ahol nő a fertőzöttek száma, egy-egy eseményhez vagy intézményhez köthető a növekedés.

    Az országos tisztifőorvos szerint „Magyarország legfőbb sikere, hogy a járványgörbét ellaposították, de ennek ára van”.

    Az, hogy nem a svéd példát választottuk, helyesen tettük, és nagyon nagy fegyelmezettséget tapasztalok az állampolgárok részéről, és ezt nagyon-nagyon köszönöm. Mégiscsak egy fegyelmezett nemzet vagyunk

    – mondta.

    Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy elhúzódik a járvány. Az úgynevezett reprodukciós ráta most úgy tűnik, hogy mérséklődik. Végezetül elmondta, hogy az operatív törzs tájékoztatóin egy pár egészségfejlesztési tanácsokkal hálálja meg az emberek fegyelmezettségét.

  • A legveszélyeztetettebbek az idősek és a zárt közösségek – mondott újabb, már ismert tényt Müller Cecília.

    Ez igaz azokra a kórházakra is, amelyek koronavírusos beteget ápolnak. Itt nemcsak az ápolt fertőzöttekről van szó, hanem arról, hogy az ápoló személyzet ne vigye át a többi betegre a vírust.

    Tehát a kórházak és az idősotthonok „a két gócpont, amit ma kezelnünk kell, segítenünk kell, hogy a járványt itt megfelelően megfogjuk, és lehető legkevesebb áldozat kerüljön ki ezekből az intézményekből”.

    A regisztrált fertőzöttek száma a fővárosban és Pest megyében a legmagasabb. A fertőzöttek kétharmadát itt regisztrálták.

  • Az időben meghozott korlátozó intézkedések nagyon hatékonyak voltak, hangsúlyozta Müller. Ismertette, hogy Magyarországon jelenleg 2649 fertőzöttet tartanak nyilván, 291 ember halt meg koronavírus-fertőzés miatt.

    Magyarország az az elvünk, hogy minden nyilvánosságra kerüljön, teljes tájékoztatást kapjanak az állampolgárok

    – mondta az országos tisztifőorvos.

    Hozzátette, hogy eddig összesen 67 172 mintavételt végeztek, a vizsgálatokat nyolc laboratóriumban végzik, egy személynél legalább két vizsgálat történik 24 vagy 48 órás ismétléssel. 

  • Látván a vuhani képeket, világos, hogy kellő kapacitás kell ahhoz, hogy minden beteg számára legyen egészségügyi ellátás – mondta Müller Cecília.

    „Olyan betegségről van szó, amely ellen nincs védőoltás.”

    Az országos tisztifőorvos szerint a SARS és MERS járványai alatti gyógyszerek hatékonysága még nem bizonyos, ezért sokféle terápiával próbálkoznak a világban. „Olyan vírussal állunk szemben, amely rendkívül különböző módon zajlik egyes embereknél. Ez rendkívül nehezen kezelhető dolog.”

    Müller Cecília röviden összefoglalta, amit a vírusról tudni lehet:

    • 80 százalékban enyhe tünetekkel zajlik, de ahol szövődményt okoz, „ott olyan gyulladást és heves immunreakciót okoz, amely minden szervet érinthet. Tüdőt, vesét, májat és az összes szervrendszert.”
    • „Ez a heves immunreakció vezet a letalitás magas arányához, tehát ez a vége a megbetegedéseknél.”

    Tudható, mi a magas kockázat?

    • „Az idős életkor kockázati tényező, a krónikus megbetegedések széles köre is kockázati tényező”, és  a rendkívüli mértékű elhízás is az a maga szervrendszeri problémáival.
  • Müller Cecília országos tisztifőorvos megköszönte a meghívást, és elmondta, hogy két hónapos munka van mögöttük, és ki tudja, még mennyi előttük.

    Sok mindent tettünk, sok minden van már mögöttünk, ennek vannak látható eredményei is. Miután a WHO veszélyhelyzetet hirdetett, már másnap léptünk. 

    Azzal, hogy az egészségügyi ellátórendszert készítették fel, jó pár hetet és hónapot nyertek, mondta.  A járvány  az iráni diákok betegségével kezdődött, az eljárásrendet pedig folyamatosan módosították. 

  • A népjóléti bizottság alelnökeként Selmeczi Gabriella elmondta, hogy azért vannak az Országgyűlés épületében, és nem a Fehér Házban, mert  itt tudják biztosítani az online közvetítést.

    „Elég jó ismereteink vannak a járvány terjedéséről, nekünk, törvényhozó politikusok kell élenjáró példát mutatnunk, hogy ne legyen fertőzés” – közölte maszk nélkül Selmeczi Gabriella, majd megjegyezte, hogy bizony volt, hogy az újságírók nem tartották be az előírásokat, bizottsági üléseken is voltak bent, aztán lerohanták a tagokat, és 20 centi távolságból kérdezgették őket.

  • Orbán Viktor szakértői véleményekre hivatkozva jelentette ki, hogy a járvány tetőzése május 3-ra várható, amire az ellenzék rögtön reagált is. Szerintük „ilyen körülmények között a május 4-én kezdődő írásbeli érettségit megtartani nem lehet, mert ez súlyosan veszélyezteti mind az érettségiző diákokat és tanáraikat, mind az érettségiző fiatalok hozzátartozóit” – írta közleményében az MSZP.

    Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár végül április 24-én jelentette be, hogy május 4-én biztosan megtartják az érettségiket. 

    Az államtitkár amiatt szólalt meg, hogy egyszer már döntés született a május 4-i érettségiről, de Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter –  kormányinfón  elhangzott – szavai bizonytalanságot okoztak. Gulyás Gergely ugyanis azt mondta: minden lehetőség adott, hogy május 4-én biztonságban megtartsák az írásbeli érettségit, de felhatalmazták Maruzsa Zoltánt, hogy szabadon döntsön akár egy-két hetes halasztásról is. 

  • A népjóléti bizottság ülésén szó lesz az idősotthonokban kialakult járványügyi helyzetről és az intézmények járványügyi ellenőrzéséről. Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs tájékoztatóin sokáig kizárólag a politikai viták középpontjában álló Pesti úti idősotthon fertőzöttjeiről nyilatkozott, de azt nem árulta el, hogy más otthonokban mi volt a helyzet.

    A Pesti úti intézmény miatt felelősség kérdésében a kormány és a főváros között  komoly politikai vita robbant ki, pedig az idősotthonban nem találtak szabálytalanságot.

    Az országos tisztifőorvos az operatív törzs április 27-i tájékoztatóján már azt ismertette, hogy országszerte eddig összesen

    25 idősotthonban jelent meg a fertőzés, és a lakók közül 64-en hunytak el a koronavírus-fertőzés miatt.