Klára
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

A budapesti csapvíz, a Duna és az ásványvizek is szennyezettek mikroműanyaggal

2020.04.30. 15:57 Módosítva: 2020.04.30. 15:58

Sok a mikroműanyag-részecske a Dunában, és kimutatható a budapesti csapvízben is – állapította meg a Greenpeace legújabb vizsgálata. A korábbi felmérések az ásványvizek mikroműanyag-szennyezettségét is kimutatták.

A Greenpeace a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakembereivel végeztetett  mikroműanyag-mérést a Dunában idén február 20-án és a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízben február 6-án.

A felmérésből kiderül: a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, amik jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei. A Dunában a korábbi vizsgálatokhoz képest háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a vizsgálat.

Budapesti csapvízben most először, a Greenpeace Magyarország megrendelésére vizsgáltak mikroműanyagot. Egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A kapott eredmények hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek, de egységes módszertan híján nehéz az összehasonlítás.

Megállapították, hogy a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké. De a beltéri levegőből belélegzett évi több tízezer mikroműanyag-részecske vagy az élelmiszerekkel elfogyasztott mikroműanyagok mennyisége is jócskán meghaladja a most csapvízben kimutatott mikroműanyag-szennyezettséget.

A belénk került mikroműanyagok egészségügyi hatását a WHO jelenleg is vizsgálja. Ami ismert kockázat: a mikroműanyagokban lehetnek káros vegyi anyagok adalékként vagy az anyaghoz kötődve.

A környezetvédők szerint ezek káros hatása ellen csak úgy tehetünk, ha kivezetjük az egyszer használatos műanyagokat, és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket hozzuk vissza. A Greenpeace azt várja a kormánytól, hogy a februári miniszterelnöki bejelentés értelmében sürgősen biztosítsa ennek törvényi feltételeit. "Ez az első lépés, hogy az erőforrás-pazarló és a hulladékhegyeket termelő gazdaságról átálljunk a tiszta, takarékos és fenntartható gazdaságra" - áll a közleményükben.

A Greenpeace szerint a koronavírus-járványt követő gazdasági talpraállásnak egyúttal az ökológiai- és a klímaválságra is megoldást kell nyújtania, ellenkező esetben a jövőben még nagyobb válságok sorozata éri majd a lakosságot.

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.