2024. június 23. 21:00
Svájc
Németország
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 23. 21:00
Skócia
Magyarország

Posztkommunizmusnak címkézik a NER előtti húsz évet

2020.05.02. 09:25

Harminc éve, 1990. május 2-án ült össze a rendszerváltás utáni első, szabadon választott Országgyűlés. Szombaton a parlament ünnepi emlékülést tart, melyen felszólal Áder János köztársasági elnök.

A napirend szerint ez a felszólalás a még előző héten kezdődött ülés zárónapja, így a  délelőtt 11 órakor napirendi vita nélkül, az államfő ünnepi beszédével kezdődik. A képviselők ezt követően szavaznak arról a politikai nyilatkozatról, amelynek egyik előterjesztője képviselőként Orbán Viktor miniszterelnök.

Az Országgyűlés az indítvány elfogadásával az első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról emlékezhet meg, újra kimondva, hogy ez az időpont Magyarország új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete.

Az Orbán Viktor, Kövér László, Harrach Péter, Kocsis Máté, Kósa Lajos, Varga Mihály, Németh Zsolt és Hörcsik Richárd által jegyzett indítvány szövege úgy kezdődik:

Az Országgyűlés tisztelettel emlékezik meg az ország állami önrendelkezése 1944. március tizenkilencedikén történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május másodiki megalakulásáról, amely - Alaptörvényünk szerint – hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete. A szabad országgyűlés az ettől a jogtól évtizedekig megfosztott magyar polgárok demokratikusan kinyilvánított akaratából jött létre.

A szöveg szerint az Országgyűlés tagjai fejet hajtanak mindazon magyarok helytállása előtt, akiknek hűsége, szabadságvágya, bátorsága és áldozatvállalása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy – amint az ország függetlenségének elvesztét okozó külső körülmények változása lehetővé tette – a magyar nép ismét önnön kezébe vehesse sorsát.

Hálával emlékezünk a nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúra és az idegen megszállás ellen küzdő, és a vértanúságot is vállaló honfitársainkra, az 1945-ös és 1947-es nemzetgyűlés demokratikus meggyőződésünk mellett mindvégig kitartó képviselőire, 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk hőseire, a rendszerváltoztatás folyamatának nemzet és demokrácia iránt elkötelezett előkészítőire és elindítóira éppúgy, mint azokra, akik mindennapi munkájukkal, erőfeszítéseikkel, tehetségükkel és szorgalmukkal, gyermekeik felnevelésével járultak hozzá az ország fennmaradásához

– áll a szövegben. De a nyilatkozat azt is írja, hogy "a kommunisták több mint négy évtizednyi uralma során lepusztított, elszegényített, súlyos adóságokkal terhelt és szellemileg, lelkileg is megnyomorított ország helyreállítása történelmi súlyú kihívás elé állította" az első szabadon választott parlament tagjait, így nekik is hálát mondanak ezzel a nyilatkozattal.

Ugyanakkor, az adott külső és belső történelmi helyzet adta nehézségek közepette, a rendszerváltoztatás továbbvitele során hozott döntésekkel nem nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek. E – posztkommunizmusként jelölhető, az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének veszélyét többször felidéző – korszakot az új Alaptörvény 2012. január elsejei hatályba lépése zárta le

– írják a kormánypárti képviselők. Arra a nyilatkozat nem tér ki, hogy az ezek szerint "posztkommunizmusként jelölhető" időszakban, 1998 és 2002 között Orbán Viktor volt a miniszterelnök. A javaslat ugyanakkor rögzíti azt is, hogy a magyar történelem jeles teljesítményei között tartják számon persze a 30 évvel ezelőtt megalakult népképviselet országépítő munkáját, és

újólag elkötelezzük magunkat a rendszerváltoztatás célját és értelmét adó értékek – a szabadság, az alkotmányosság és a nemzeti önrendelkezés – mellett.

A politikai nyilatkozat elfogadásával az Országgyűlés kimondja, hogy 1990. május 2-át visszanyert szabadságunk első napjának tekinti, mely szabadság arra adatott, hogy az egymást követő nemzedékek ismét naggyá tegyék Magyarországot.

A Ház ünnepi ülésnapja a Himnusszal, majd napirend utáni felszólalásokkal ér véget.