Ilyen érettségi nem volt a háború óta

A világméretű koronavírus- járvány miatt különleges körülmények között kezdődik meg a 2020-as érettségi. Az érettségi szabályaiban olyan speciális változtatásokra volt szükség, amelyekhez hasonlóra a második világháború óta nem volt példa: 

• A vizsgák nem 8-kor, hanem 9-kor kezdődnek, hogy a tömegközlekedésben elkerüljék egymást a munkába és az érettségire igyekvők.
• Csak írásbeli vizsgákat tartanak. Ezzel a felére csökkentik a személyes kontaktusok számát.
• Egy teremben legfeljebb tíz diák ülhet, közöttük legalább másfél méter távolságot kell tartani.
• Az osztálytermen kívül a folyosókon mindenkinek maszkot kell viselnie.
• Szóbelik csak azokból a tárgyakból lesznek, amelyekből középszinten nincs írásbeli. Ezek a tárgyak a  célnyelvi civilizáció, a bibliaismeret, a judaisztika, a népművészet, a hittan, valamint „szóbeli” érettségi lesz lesz testnevelésből is. Sajátos nevelési igényű diákok az írásbeli vizsga helyett tehetnek szóbelit más tárgyakból is. 
• Akiknek a továbbtanuláshoz most nem szükséges a vizsga – például mert nem végzős, és csak előrehozott vagy szintemelő vizsgát akart tenni –, az most nem érettségizhet. Eredetileg 113 387-en jelentkeztek érettségire, de végül a nem most felvételizők előrehozott és szintemelő vizsgáinak kirostálásával 26 638 jelentkező vizsgáját törölték, 2455-en pedig visszaléptek. Ezzel 25 százalékkal csökkent a vizsgázók száma, és így most csak 83 300-an érettségiznek.  

A diákok hétfőn magyarból, kedden matematikából, szerdán történelemből vizsgáznak. Az Indexen mindhárom nap élő adásban ismertetik az Iskolatévé tanárai a középszintű vizsga megoldásait. Hétfőn 15 órakor Kovács Péter, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanára mondja el, hogyan lehetett kitölteni a magyar feladatlapot. 

A kilincset sem kell megfogni

Az érettségikre érkezőknél nem mérnek lázat. Erre utalt alaposan félreérthető és ezért félre is értelmezett mondatával a múlt héten Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, akinek a fő üzenete az volt, hogy lázasan senki ne menjen vizsgázni, a lázmérésnek pedig ezért nincs értelme, mert aki bevesz két lázcsillapítót a vizsga előtt, annál úgysem mutat semmit a hőmérő.     

Az iskolákat alaposan fertőtlenítik a vizsgák előtt. Az intézmények kaptak maszkot és fertőtlenítőszereket. A vizsga napján az épületek kapuit, ajtóit kitámasztják, hogy senkinek ne kelljen a kilincshez nyúlnia. A vizsga is nyitott ablakok és szellőztetés mellett zajlik mindenhol. 

Az érettségik a koronavírus elleni védekezés miatt jegelt országban hosszú hetek óta nem látott mozgást indítanak be. Több mint 80 ezer diáknak, legalább 6 ezer tanárnak, valamint több ezer, az emelt szintű vizsgákra a megyeszékhelyekre utazó diákokat kísérő szülőnek kell eljutnia az elkövetkező napokban a kijelölt vizsgahelyszínekre. 

Budapesten az első héten csaknem 17 ezer diák tesz majd vizsgát közel 270 oktatási intézményben. A fővárosban ezért a Budapesti Közlekedési Központ újra a járványhelyzet előtt megszokott, tanítási időszakban érvényes menetrendre áll vissza: hétfőtől 200 járművel több közlekedik majd, mint az eddig érvényes, tanszüneti menetrendben. Senki ne felejtse el: az április 27-én életbe lépett fővárosi rendelet értelmében kizárólag maszkban, vagy az orrot és szájat eltakarva lehet utazni. Ugyanez érvényes az egész országban a tömegközlekedési járművekre.   

Kérdések és válaszok az Oktatási Hivatal honlapján>>>

Utánaszámoltak, hány ember halhat bele az érettségibe

Magyarországon március 4-én regisztrálták az első két koronavírus-fertőzöttet, rá 12 napra már be is szüntették az iskolai oktatást Magyarországon. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor március 13-án reggel még arról beszélt, hogy az iskolák bezárása nem egyszerű dolog, és azt nem lehet elsietni, mert ha bezárják azokat, akkor már nem nyitják ki újra őket a nyári szünetig. Az iskolabezárást ekkor még ellenző kormányfő végül a külföldről érkező hírek és az összes parlamenti párt, köztük a Fidesz nyomására hajolt meg: aznap este a hat parlamenti párt egybehangzó nyilatkozata után március 16-tól elrendelte az iskolák bezárását és a digitális munkarendre való átállást.

Az érettségi vizsgákról ezután hosszú ideig nem lehetett hallani. A kormány feltehetően szándékosan azért nem mondott ki semmit idő előtt, hogy a végzős középiskolások az online zajló oktatás közben is komolyan vegyék a tanulást. 

Ezek után nem jött ki éppen a legjobban, hogy az érettségiket az eredetileg kitűzött időpontra, május 4-re hirdették meg, pont akkorra, amikorra a szakemberek épp a hazai járvány tetőzését prognosztizálták, és folyamatosan arról beszéltek, hogy nem lehet feloldani a kijárási korlátozásokat. A vizsgák fent már ismertetett speciális rendjét Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, a koronavírus-járvány idején az oktatási rendszer működtetéséért felelős akciócsoport vezetője dolgozta ki a járványügyi szakemberekkel és az oktatásban érintett szervezetekkel való egyeztetéseken. A biztonság érdekében határoztak arról, hogy egy teremben legfeljebb tíz diák legyen, emiatt azonban az eredetileg tervezett 4000 helyett 6000-6500 felügyelő tanárra van most szükség. 

A döntés heves reakciókat szült az ellenzéki pártok és a pedagógus szakszervezetek részéről. A kormány szemére vetették, hogy ezzel veszélybe sodorja a diákokat, a családtagjaikat és a pedagógusokat is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete olyan számításokat is végzett, hogy 1 százalékos átfertőzöttséggel számolva 900 ember betegedhet meg az érettségin, akik még legalább egy, de inkább több embert fertőzhetnek meg. Ha 2000 beteggel számolunk, és abból 30 százalék a krónikus betegek száma, akkor az érettségik miatt nagyjából 300 ember igényel majd kórházi ellátást, fele pedig várhatóan a legsúlyosabb következményekkel kell szembenézzen. A PDSZ bojkottra is felszólította a tanárokat. Azt javasolták nekik, hogy vegyenek ki szabadságot az érettségi napjára (amit jogszerűen megtehetnek), és így tegyék lehetetlenné a vizsgák megszervezését.

Az iskolák többsége gőzerővel kezdett el készülni a különleges érettségire. Gyakorlati kérdések tömkelegét kellett megoldani. Ha az idősebb vagy a krónikus beteg pedagógusokat védeni akarjuk, honnan lesz elég felügyelő tanár és érettségi elnök? Hogyan fertőtlenítsék a dolgozatokat, vagy mennyi ideig tegyék karanténba őket?  Hány gyerek fér el másfél méteres távolságra egymástól egy teremben? Külön zavart okozott, hogy másfél héttel az érettségi előtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból azt lehetett kivenni, nem is biztos, hogy május 4-én tartják meg a vizsgákat. Az ügyet végül Maruzsa Zoltán zárta rövidre egy videónyilatkozatban. 

Hátrányok és előnyök

Az érettségi kérdésének megoldása valóban nem volt könnyű. Az egyik oldalon a biztonsági kérdések állnak, a másikon az, hogy nem lehet kiszúrni a diákok többségével, akik készültek az érettségikre, felvételizni, továbbtanulni akarnak, vagy ha mást nem, hát egyszerűen túl lenni az egészen. Sokan javasolták azt, hogy most ne legyenek érettségik, a diákok egyszerűen kapják meg az év végi jegyeket. Ez azonban több okból sem lett volna megvalósítható.

Ez a megoldás valóban súlyos aránytalanságot szült volna a rendszerben, hiszen jeles és jeles között elég nagy különbség van az ország különböző középiskoláiban. A korrekt feltételeket csak az egységes központi vizsga tudja garantálni, az egyetemekre felvételizőket pedig csak az itt született százalékos eredmények és az ezekből számított, 500-as pontrendszer alapján tudják megfelelően rangsorolni. A megajánlott jegy azoknak is hátrányos lett volna, akik olyan tantárgyból akartak továbbtanulni, amelyet például csak 9–10. osztályig tanulnak (például kémia). Ha valaki abban az időben még nem vette komolyan a tárgyat vagy a tanulást, az igencsak rosszul járhatott volna a mostani érettségin. 

A szóbeli elmaradása több kérdést is felvet. Hogyan javíthatnak például majd eredményeiken a diákok, ha idén nem lesz szóbeli? De a szóbeli elhagyása nemcsak hátrány, hatalmas előny is lehet idén. Nem tartanak ugyanis szóbeli vizsgát idegen nyelvből sem, márpedig egy jó eredményű emelt szintű nyelvi érettségi egyben nyelvvizsgának is megfelel. (A nyelvi érettségi 40-59 százalékos eredménye alapfokú B1 típusú nyelvvizsgát, legalább 60 százalékos eredménye pedig középfokú, B2 típusú nyelvvizsgát jelent). 

A nyelvvizsgák és egyben a diplomák értékét is csökkenti a jelen helyzetben az az intézkedés is, amely most nyelvvizsga nélkül is kiadhatóvá teszi a diplomákat. A Závecz Research felmérése szerint ez utóbbival az emberek alig több mint a fele ért egyet.  

A lényeg: nem kötelező

Az esélyegyenlőség kérdése ugyanakkor a másik oldalról is felvethető. Vajon mennyire egyenlőek a feltételek akkor, ha az érettségire készülőknek március 16. óta otthonról kell tanulniuk? Mi van azokkal, akiknek nincs megfelelő számítógépük vagy internetkapcsolatuk? Mi van azoknak az iskoláknak a diákjaival, amelyek nem tudtak megfelelően átállni az online oktatásra? Ezekre a kifogásokra sokan azt mondják, elég baj, ha valahol az utolsó másfél hónapban akarnak mindent megtanítani az érettségizőknek. Ebben az időben a legtöbb helyen már ismételni szoktak vagy  az (idén elmaradó) szóbeli érettségi tételeit dolgozzák ki.  

Az érettségi vizsgák megszervezése nem sérti az oktatási jogokat, a járványügyi szakemberek javaslatai alapján született feltételek mindegyike az élet, testi épség, egészség védelmében született, ezek betartása minden résztvevőnek elemi érdeke, mondta ki április végén Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman. Az oktatási jogok biztosa szerint a különleges jogrend keretén belül hozott rendelkezések azt szolgálják, hogy az érettségi vizsgák megfeleljenek az alaptörvény rendelkezéseinek, biztosítsák a művelődéshez való jogot a köznevelésben és a felsőoktatásban is, és érvényesüljön az esélyegyenlőség.

Az aggályokat a leggyakrabban azzal az érvvel szokták elhárítani, ami nemcsak a koronavírus járvány idején, de mindig is a diákok alapvető joga volt: még egy végzős gimnazistának sem kötelező érettségiznie, és ezt a döntését  indokolnia sem kell. Aki úgy gondolja, hogy ezt nem szeretné most megtenni, az vizsgázhat az őszi időszakban is. Hosszú évek óta tartanak  októberben és novemberben is központi érettségit, és ennek eredményével egyetemre is be lehet kerülni a februárban induló, keresztféléves képzésekre.   

(Borítókép: Az érettségi lebonyolításához szükséges egészségügyi felszerelések érkezését várják dolgozók a székesfehérvári Árpád Szakképzõ Iskola és Kollégium épületében 2020. április 30-án. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)