Béla
4 °C
15 °C

Volt egy-két csapda a magyar érettségiben

DSC 4981
2020.05.04. 16:17 Módosítva: 2020.05.04. 17:36
A magyar érettségin egy nagyon korrekt feladatsort kaptak a diákok. A szövegértési feladatokhoz jó volt az alapszöveg, annak tördelése, terjedelme, és a kérdések is egyértelműek, okosak, valamint különböző szempontúak voltak, mondta lapunknak a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja, aki szerint egy-két csapdába is beleléphetett, aki nem készült fel rendesen.

Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja szerint az idei magyar érettségin egy nagyon korrekt feladatsort kaptak a diákok. A szövegértési feladatokhoz jó volt az alapszöveg, annak tördelése, terjedelme, és a kérdések is egyértelműek, okosak valamint különböző szempontúak voltak. Az időbe is valószínűleg mindenki belefért, mert csak mondatokat, nem hosszú szöveget kellett írni, többnyire csak egy-egy szót. Igaz, túl könnyűnek sem lehet nevezni a feladatsort, a megoldáshoz oda kellett figyelni.

Kódexek, novella, versek

Mint arról beszámoltunk, az érettségizők a vizsga első részében a könyvek történetéről és a kódexekről kaptak szövegértési feladatot, majd egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási rész következett. A második részben egy Fekete István-novellát vagy egy Arany János- és egy Tóth Árpád-költeményt kellett értelmezni.

Schiller Mariann különösen fontosnak tartja, hogy volt olyan kérdés, amiben azt kellett eldönteni, hogy mik azok az információk, amik a szöveg hitelességét erősítik, és milyen elemekkel lehet elkülöníteni a bizonytalan infót (fake news-t) a többitől: például az állítólag szó használata a valójában szóval szemben gyengíti a hitelességet.

Még a vizsga első részében lehetett választani egy érvelési vagy gyakorlati szövegalkotási feladatból. Az érvelési téma szabadidősport és versenysport összehasonlítása volt: a versenysport ellen vagy mellett kellett érvelni, ehhez a diákok egy Szentgyörgyi Albert idézetet is kaptak segítségképpen.

Vagy a gyakorlati szövegalkotás következett: az iskolaigazgatónak kellett hivatalos levelet írni egy programtervről, ezen belül arról, hogy a fogyatékkal élők hogyan tudnának részt venni közösségi programokban. A feladat nehézsége abban rejlett, hogy olyan programtervet nem lehet készíteni, ami az összes fogyatékkal élőnek (például mozgássérültek, látássérült vagy nagyothallók) megfelelő lett volna, ezért feltehetően ki kellett választani valamelyik csoportjukat, és rájuk fókuszálni, de ebben a feladat kiírása nem nyújtott segítséget.

A vizsga második részében egy mű értelmezése vagy két mű összehasonlító értelmezése közül lehet választani. Valószínűleg a többség Fekete István: Tolvaj című novelláját választotta, ez volt a könnyebben megoldható feladat. A válasz ennél a feladatnál benne volt a kérdésben, nem hagytak különösen nagyobb teret a diákoknak a felfedezésre.

Schiller Mariann tart attól, hogy több vizsgázó is abba a hibába esett, hogy elkezdett sztorizni arról, miről szól a novella, ahelyett, hogy a novella szerkezetéről, egy-egy fontosabb motívumról értekezett volna, vagy olyan problémákról, amikre ugyan nem kérdez rá a feladat, de a novella értelmezéséhez hozzátartozik: ilyen a pletyka szerepe, a jó hírnév megsértése. Kérdésre válaszolva Schiller Mariann elmondta, valószínűleg véletlen a hamis információk, fake news szerepének megjelenése több feladatban is, bár fontosnak tartja, hogy bennük van.

A két vers (Arany János: Kertben és Tóth Árpád: Lélektől lélekig) összehasonlító elemzését Schiller Mariann szerint kevesebben választották. Igényes, nehéz feladat volt, sok múlik rajta, hogy előzőleg a vizsgázók tanulták-e mindkettőt, a versek ugyanis nem tartoznak a legkötelezőbb versek közé. A jó megoldás vezérfonala az volt, hogy mindkét költemény a magányról, az egyedüllétről szól, de mást mondanak róla, másféleképpen. Jó összevetési alap, hogy mindkét vers nagyon konkrét vershelyzettel kezdődik, ebből a két konkrét dologból jutnak nagyon messzire, mit is jelent a magány: Tóth Árpád filozofikusabban, Arany pedig inkább az alaphelyzetben maradva.

Mindkét vers borongós, szomorú hangulatú, nehéz azonban összevetni őket, többek között azért is, mert különböző korú szerzőktől születtek. Az Arany-versben van ráadásul egy-két mondat, amit néha félre szoktak érteni, amikor a versben az áll a szomszédban bekövetkezett bajjal kapcsolatban: Nékem ahhoz mi közöm! Schiller Mariann reméli, hogy nem estek abba csapdába a vizsgázók, hogy szó szerint vették a mondatot, mert lényegében az ellenkezőjéről szól a költemény.

A feladatokat videóban is megoldottuk, pontosabban Kovács Péter, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanára ismertette, itt nézheti meg:

Magyarérettségi 2020 - élőben a megoldások!! from Index.hu on Vimeo.

(Borítókép: Diákok a salgótarjáni Táncsics Szakgimnázium udvarán. Fotó: Bődey János / Index)