A Kádár-korszak és a romák helyzete is volt kérdés a történelemérettségin
További Belföld cikkek
- Világdöntőben képviselhetik Magyarországot az ELTE programozói
- „Ide figyelj, te NER-es kóborlovag″ - Jakab Péter kiakadt Magyar Péterre
- Tudományos kutatás: Magyarországon nem megfelelően használták a favipiravirt a koronavírus gyógyításában
- A kommunistákról és Magyar Péterről is parázs vita alakult ki Puzsér Róbert és Huth Gergely között
- Hétvégén ismét megbénul a közlekedés Budapesten
Szerdán a történelem írásbelikkel folytatódtak az érettségi vizsgák országszerte. Az antik kultúrával, középkori céhekkel és Mátyás külpolitikájával kapcsolatos feladatot is kaptak a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében – számolt be az Eduline.
A középszintű történelemérettségin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Bár az írásbeli két nagy részből áll, a vizsgázók a 180 percet tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között. Az első feladatrészben előkerül a magyarországi népesség és az ipari forradalom is, de a magyarországi romák helyzete, a Kádár-korszak és a hidegháború is. Külön feladat foglalkozik a Numerus claususszal és a törvény elfogadása előtti vitával.
Az írásbeli első részében egyszerű, rövid választ igénylő feladatok vannak. Mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várja a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kapnak, egy-egy feladat több részből is állhat.
Az Eduline által megkérdezett szakértő szerint nem könnyű az első feladatsor, sok, aprólékos munkát igényel a vizsgázóktól.
Az idei témakörök közül a Kádár-korszakról és a hidegháborúról az Index Iskolatévé sorozatában Repárszky Ildikó, a Fazekas Mihály Gimnázium tanára több órát is tartott, mit ahogy foglalkozott a magyarországi romák helyzetével is. Szerdán 15 órakor Repárszky Ildikó élő adásban ismerteti az Indexen a középszintű feladatsor megoldásait.
Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kaptak a vizsgázók, akik mindegyiknél kapnak valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet segítségképpen.
Idén szóba került a kereszténység születése, a második világháború és az 1956-os forradalom is téma.
A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.
(Borítókép: Az atlaszt nézi egy diák a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt 2020. május 6-án. Fotó: Sóki Tamás / MTI)