Hirtelen gyógyulni kezdtek a betegek

D MTZ20200330037
2020.05.08. 17:02

Orbán Viktor kormányfő egy április 19-i, vasárnapi Facebook-videóban mellékesen, elejtett megjegyzésként közölte azt, amit előtte senki nem mert megkockáztatni: becslést adott a járvány tetőzésére. És még csak nem is tól-ig becslést, óvatoskodva, hanem egész konkrétan azt mondta, hogy május 3-án fut majd a csúcsra a járvány, addigra kell az egészségügyi ellátórendszert felkészíteni.

Akkor még két hét volt hátra harmadikáig, egyébként a járványügyi szakemberek pont ezt a két hetes időtartamot mondják arra, hogy az intézkedéseknek a statisztikában is ennyi idő alatt lesz látható eredményük.

de Bejött a jóslat?

Egyelőre úgy tűnhet, hogy igen, mégpedig úgy, hogy három fontos mutató (halálozás, új fertőzés, gyógyultak száma) háromféle tendenciát mutat, ebből az egyik nagyon látványos.

  1. Kezdjük a halálozással. Ebben gyakorlatilag semmi változás, tetőzés ide vagy oda. Április eleje óta a cikk megjelenéséig minden nap körülbelül tízen veszítették életüket, különösebb kilengések nélküli a görbe, a legkisebb szám 5 volt, ami egyszeri kiugrás volt, a legnagyobb 17. (Ezek az adatok, és a cikkben említett további számok is megnézhetők grafikonként is a cikk végén.)
  2. A napi új fertőzöttek száma ugyanakkor már jóval május 3. előtt csökkenni kezdett, harmadika óta pedig 28-46 között mozog, ami jóval kisebb, mint előtte a 60-80 körüli, olykor 110 fölé kúszó számok. Ebből persze azért nehéz bármit is mondani, mert regisztrált fertőzöttekről van szó, ez a szám pedig nagyban függ attól, hogy mi a tesztelési mechanizmus, hány tesztet csinálnak és kiken. Az elmúlt napokat megelőzően például igencsak visszaesett a tesztek száma, majd az elmúlt két napban kilőtt.
    A fertőzöttek csökkenése egyébként egy szépen lassan lefelé kúszó görbére illeszkedik jelenleg, melynek tetőpontja április közepén volt.
  3. Ami ennél sokkal látványosabb, az az egyszer csak meredekre váltó gyógyulási görbe. Négy nap adataiból látszik, hogy nem egyszeri alkalom volt a kiugrás: május 5-e óta átlagosan 58 ember gyógyul meg naponta, a szám egyszer sem ment 42 alá. Mindezt úgy, hogy előtte 10 napon át átlagosan 23 volt a gyógyulások száma. Figyelemreméltóak a megjósolt tetőzés előtti alacsony számok.

A hirtelen érkező sok gyógyulás azt feltételezheti, hogy a fertőzöttek számában lehetett valamikor egy nagy kiugrás, és ők gyógyulnak meg mostanában. Ilyen április 10-e körül volt, ez azt jelenti, hogy nagyjából három és fél héttel a regisztráció után lesz átlagosan gyógyult valaki.

A gyógyultak-fertőzöttek adatsorainak összesítéséből pedig szépen összejön az aktív fertőzöttek számának csökkenése. A sok gyógyulás nélkül nyilván ez a görbe nem menne ennyire egyértelműen lefelé.

Az Operatív Törzsnek azt a kérdést tettük fel pénteken, hogy

van-e arra orvosi, statisztikai vagy bármilyen egyéb magyarázat, hogy miért indult meredeken emelkedésnek a gyógyulások száma május 4-ével, amely tendencia azóta is kitart?

Müller Cecília országos tisztifőorvos erre a kérdésre azt válaszolta, hogy ez a tendencia a "járvány dinamikájából következik: 

Amikor indultak a megbetegedések, akkor napról napra arról számoltunk be, hogy hogyan növekedett a fertőzöttek száma és az ő állapotukat követtük. Most, hogy a járványnak a tetőzését úgy tűnik, hogy elértük, és talán már reményt keltő, hogy negyedik napja csökken a megbetegedések száma, értelemszerűen az arányok változnak. Tehát akik két héttel ezelőtt pozitívvá váltak, azok nagy valószínűséggel már gyógyulnak. Ez abból következik, hogy a fertőzöttek száma már nem szaporodik, viszont a gyógyulók száma értelemszerűen növekedni fog, hiszen az új koronavírus fertőzésből az emberek túlnyomó többsége meggyógyul.

A fenti okfejtést nehéz követni, de úgy tűnik, mintha a tisztifőorvos nem arra reagált volna, hogy mitől lett hirtelen, de konzekvensen sokkal magasabb a naponta meggyógyuló betegek száma, hanem arra, hogy a gyógyult betegek száma értelemszerűen növekszik napról-napra. Ez utóbbi önmagában nyilván nem is lenne meglepő.

Erről az adatról megkérdeztük Ferenci Tamás klinikai biostatisztikust, orvosbiológiai mérnököt a járvány során megalakult Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagját is. Ő az Index kérdésére válaszolva azt hangsúlyozta, hogy

a napi gyógyultak számának különösebb járványügyi jelentősége nincsen, mert ez teljesen esetleges tényezőktől függ. ami releváns, az a napi esetszám és a napi halálozások száma.

Egyrészt azért, mert eleve az is protokollfüggő, hogy kit mikor tekintenek gyógyultnak, másrészt az is jelentősen befolyásolja hogy a gyógyultnak minősítéshez szükségest tesze(ke)t mikor végzik el. Ráadásul a gyógyultak számolását még az is befolyásolja, hogy kit mikor jelentenek le az elektronikus rendszerben.

Ez lehet az oka annak, hogy korábban is voltak kiugró napi gyógyult számról szóló adatok: április 7-én úgy volt 70 új gyógyult eset, hogy az azt megelőző napokban ugyan ez a szám tíz alatti volt. Április 23-án pedig úgy regisztrálták a legmagasabb napi gyógyult számot, hogy előtte csupán 8, utána pedig 11 gyógyultról számolt be a statisztika.

Semmi különös nem történt május 3-án, de ez nagyjából borítékolható volt

- mondta az Indexnek Ferenci, aki szerint ez egyébként jó hír, ugyanis annak a következménye, hogy a magyar járványügyi intézkedések működtek, és időben hozták meg őket, ennek következtében nem is igazán jött létre markáns, egyértelműen kiugró csúcs.

A magyarországi koronavírus-járvány alakulását az alábbi, folyamatosan frissülő grafikonokon követheti nyomon:

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)



  • Hírek
  • Hírek