Gyöngyi
6 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

A Kúria ítélete nem vitt békét Gyöngyöspatára, sőt

DSC 7187
2020.05.14. 09:09
Nem hozta meg a várva várt békét Gyöngyöspatán a Kúria keddi ítélete az iskolai szegregációs perben. A város egy része igazságtalanságot kiált, a másik része örül a győzelemnek, de egyúttal fél is a szélsőséges támadásoktól. Érezhetően súlyos nyomokat hagyott a gyűlöletpropaganda a Heves megyei kisvárosban. Az érintett roma diákok nagy része mára felnőtt, és családja van, többségük házat szeretne venni a megítélt pénzből. Hiába költöznének azonban a nem romák lakta részre, nincs rá lehetőségük. Elmentünk Gyöngyöspatára egy nappal a Kúria ítélete után.

Győzött az igazság!

– mondta egy roma nő Gyöngyöspatán, amikor a Kúria keddi ítéletéről kérdeztük. Hangjában mégse a felszabadultság és az öröm volt érezhető. A bírósági döntéssel még nem múlt el a feszültség Gyöngyöspatán.

A Kúria kedden elutasította a gyöngyöspatai önkormányzat és a Hatvani Tankerület felülvizsgálati kérelmét, amely szerint pénz helyett természetben (oktatással, képzéssel) szerették volna rendezni a jogerősen megítélt kártérítést. 

A döntés értelmében összesen 99 millió forintot kell kifizetniük annak a 60 gyöngyöspatai roma diáknak, akiket jogellenesen elkülönítették társaiktól a Nekcsei Demeter Általános Iskolában, és alacsonyabb színvonalú oktatást biztosítottak számukra.

Kiéleződtek az ellentétek

Horváth László pár órával az ítélet után világossá tette a kormánypárt álláspontját. „Ez a döntés rossz és igazságtalan” – fogalmazott a térség fideszes országgyűlési képviselője. Egyúttal arra is ígéretet tett, hogy hamarosan törvénymódosítással akadályozzák meg, hogy a jövőben hasonló döntés születhessen. 

A felperes roma családokat képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) vezetője pedig precedensértékűnek nevezte a Kúria ítéletét. Mohácsi Erzsébet kiemelte, ez az eddigi legnagyobb kártérítési összeg, amit a szegregált oktatás miatt megítélt a bíróság. Az ítélet ráadásul egyértelművé tette, hogy csak pénzzel lehet kártalanítani.

Elmentünk Gyöngyöspatára, hogy megkérdezzük az érintetteket, hogyan fogadták a döntést, és mire költik a megítélt kártérítést. Nyilvánvalóan örülnek a „győzelemnek”, de bőven maradt még bennük feszültség és félelem, mert úgy érzik, ki vannak téve a szélsőséges támadásoknak. Itt még élénken él az emlékezetben a Jobbik 2011-es masírozása, mint ahogy a kormány év eleji kampányát sem felejtették el.

Azt mesélik, reggelente korábban sorban álltak a környékbeli vállalkozók és gazdálkodók a cigánysoron, hogy autójukkal dolgozni vigyék a napszámosokat. Miután azonban a kormány kereszttüzébe került a közösség, hirtelen megszűntek ezek a lehetőségek, a járvány pedig csak még tovább rontotta az itt élők helyzetét. 

Igazságtalannak tartják a nem romák

A nem romák lakta részeken még most is vitatják a kártérítés jogosságát. „Felháborított az ítélet – mondta egy idős férfi szerda délelőtt, miután kilépett az iskolával szemközti gyógyszertárból. – Megvolt az oka annak, hogy elkülönítették azokat a gyerekeket.

Nem azért lettek elkülönítve, mert cigányok, hanem mert kezelhetetlenek voltak. Nem lehetett fegyelmezni őket.”

Hasonló véleménnyel van a döntésről Iványi Lászlóné is, vele szintén a település központi részén találkoztunk. „Nem tartom igazságosnak az ítéletet, se a várossal, se velünk szemben. Onnan fentről nem látják a bírók, mi történik itt valójában.

Ha akartak volna tanulni, meglett volna a lehetőségük, de nem akartak.

Elköltöznének a romák, ha lenne rá lehetőségük

Hiába keresnénk itt az érintetteket, területileg is kettéoszlik a település, a fő út mentén nem laknak romák. Kis eligazítás után a kisbolt mellett elindulunk az érintett családokhoz, és ahogy megyünk, fokozatosan romlik az út minősége, hamarosan pedig elfogy a beton. „Itt mindenki örül a döntésnek, de amit elvettek a gyerekektől, azt nem lehet már utólag bepótolni” – mondja az első férfi, akivel szembetalálkozunk a romák lakta utcában.

Érezhetően nem örülnek itt az érkezésünknek, az elmúlt pár hónapban csapatostul törtek rájuk az újságírók, most is egy másik stábbal kerülgetjük egymást. Többen nem is akarnak nyilatkozni, akik meg beszélnek, inkább csak név nélkül vállalják, és azt kérik, a házukat se fotózzuk.

Romos, félig kész állapotban maradt házakban laknak. A legtöbben elköltöznének innen, ha lenne rá lehetőségük. De nincs. Akinek nagy nehezen össze is gyűlik annyi pénze, hogy beköltözhessen a központba, hamar falba ütközik.

AZT MESÉLIK, A ROMÁK NEM VEHETNEK HÁZAT A VÁROS KÖZPONTI RÉSZÉN, AZ ELADÓK VISSZAUTASÍTJÁK AZ AJÁNLATUKAT.

Aztán általában vagy az önkormányzat, vagy a városvezetéshez fűződő baráti kör veszi meg ezeket a házakat. Azt is mondják, hogy az önkormányzatnak hiába van több ingatlanja, a rászoruló romáknak még bérbe se adják ki.

dsga rsyhdthew4t
Fotó: Bődey János

Átlag másfél milliót kapnak

Pedig itt néhány házban három generáció él együtt, zsúfoltságban, borzalmasan szerény körülmények között. A kártérítési per több érintettjével is beszéltünk, szinte mindegyikük azt mondta, hogy lakhatásra szeretné költeni a pénzt. Van, aki felújítaná a házát, más elköltözne, kérdéses persze, mire lesz elég a kártérítés. Átlag másfél millió forintot kapnak a diákok, az összeg attól függ, hogy ki hány félévig tanult a jogellenesnek megítélt körülmények között.

A legkisebb összeg 350 ezer, a legnagyobb 3,5 millió forint.

Van olyan család, ahol több gyereket is érintett a kártérítési per, az egyik asszonynak három gyereke is akkor járt a helyi iskolába, amikor a romákat külön osztályba rakták. Azt meséli, elvégezték a nyolc általánost, majd elmentek szakközépiskolába, de onnan hamar kihullottak.

Azt mondták a tanárok, hogy a tudásuk egy negyedik osztályos általános iskolás szintjének felel meg. 

Elvették a gyermekkorunkat

„Ön mit ért el az életben?” – fordul hozzám egy harmincas éveiben járó nő, aki szintén érintett a perben, most az utcát takarítja. Mire válaszolok neki, rám néz, és csak ennyit mond:

Na, látja, erre nekünk esélyünk se volt.

„Ez a pénz nem adja vissza a gyerekkorunkat ” – teszi hozzá keserűen. Mára többgyermekes anyuka, de mostanáig nem tudott elköltözni a szülői házból.

Házat szeretne venni a pénzből. 

Ugyancsak az önálló lakhatásra gyűjt Berki Dávid, aki a szegregált iskola után építkezéseken tudott elhelyezkedni. Azt meséli, a földszinten voltak a roma osztályok, az emeleten a nem roma osztályok, és a romák még a vécére se mehettek fel. Olyan is volt, hogy a roma gyerekeknek délután kellett iskolába járni, az úszásoktatásról és az iskolai rendezvényekről pedig kitiltották őket. A földszinten összevont osztályokban tanították őket, együtt oktatták az 5-6-7. osztályos diákokat. 

Elviszik a nem romákat az iskolából

Azt mondják, mára megszűnt a szegregáció az iskolán belül, igaz, gyakorlatilag szegregált lett maga az iskola, mert a nem romák – vagy ahogy itt nevezik, a magyarok – más településre viszik gyermekeiket iskolába. 

„Azoknak a gyerekeknek miért nem fizetnek, akiket innen elüldöztek a romák? 

Miért nem fizetik ki a buszjegyeket, amiért Gyöngyösre jártak iskolába?”

– háborog egy nő, miközben a polgármesteri hivatal felé sétálunk, ismét a település központi részén. Szerinte ha megpróbáltak volna a bírók ebben az iskolában tanítani, másként ítéltek volna. 

Közben szembejön egy fiatal roma fiú, kezében egy papírral, közmunkára ment jelentkezni a hivatalba. Mint kiderül, ő is jogosult a kártérítésre. Azt meséli, nem sikerült elvégeznie a nyolc általánost, így még egy gyárba se tud elmenni dolgozni. Kénytelen közmunkára jelentkezni, amiből meg nem lehet megélni. A pénzből jogosítványt és szakmát szeretne szerezni, hogy ki tudjon törni a cigánysorból.

Jövő héten egyeztetnek a kifizetésről

Szerettünk volna beszélni Gyöngyöspata kormánypárti polgármesterével, Hevér Lászlónéval is. A polgármesteri hivatalban a járvány miatt szünetel az ügyfélfogadás, de kopogtatásunkra kijött egy fiatal ügyintéző, hogy átadja a polgármester asszony üzenetét: emailben keressük.

Annyit még elárult kérdésünkre, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik próbálkozunk, más is kereste már a polgármestert szerdán. Természetesen még aznap délután elküldtük kérdéseinket emailben Hevér Lászlónénak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Farkas Lillától, a felperes diákokat képviselő alapítvány jogászától viszont megtudtuk, hogy

Jövő hét elején ülnek le egyeztetni a jogi képviselők a kifizetésről.

Azt még ő se tudta megmondani, mikor kapják kézhez az érintett gyöngyöspataiak a pénzt, kérdéses, hogy az önkormányzat és a tankerület hogyan teremti elő az összeget. Nagy valószínűséggel nem hoz megbékélést Gyöngyöspatának a kifizetés, de legalább lezárhatja a sok éve húzódó pereskedést. 

(Borítókép: Bődey János / Index)