Zacher: mindegy, hogy van-e egy idősotthonban orvos, ha bejut a vírus, úgyis végigmegy

2020.05.14. 13:17

Zacher Gáborral készített interjút D. Tóth Kriszta a WMN portál Elviszlek magammal című műsorában. Zacher, a magyar megmondóember, főorvos és toxikológus két fronton is harcol a járvány ellen, a hatvani kórház sürgősségi osztályának főorvosaként és budapesti mentőorvosként is. Ennek kapcsán beszélt a vidék-főváros kétoldalúságáról, amiről azt mondta, nem lepődik meg a főváros helyzetén, Budapesten ugyanis 

kis helyen vannak összezárva az emberek, sokkal nagyobb az átfertőződésnek a valószínűsége. Míg a vidéki városokban 20 alatt van a fertőzöttek száma.

Beszélt arról is, hogy habár most nyüzsgőnek látszik Budapest, mégis volt egy időszak, amikor nemcsak nálunk, hanem a világ több országában is láthatóan csökkent például a légszennyezés aránya. Szerinte a járvány "jó jelzés volt" a világ politikusai felé is, egy ilyen helyzetre ugyanis fel kell készülni, tartalékállományokat kell előre felhalmozni. Hiszen, ahogy ő fogalmaz, azt sem tudjuk, a klímaváltozás miatt milyen veszélyekkel állunk szemben, 

Amikor itt a nagy kihalások voltak, azokról nem mindegyikről tudjuk, hogy ezt mi okozta. Lehet, hogy ott valahol a messzi-messzi északon még be van fagyva a jégbe egy olyan baktérium, vírus vagy netán gomba, ami kiolvadva egy hasonló pusztítást tud majd okozni a Földön.

Arról, hogy egy ilyen kaliberű pandémiára mennyire volt felkészülve az egészségügy, Zacher azt mondta, 

Én azt gondolom, hogy tulajdonképpen semennyire. Olyan hirtelen csapott le. Arra fel vagyunk készülve, hogy történik egy tömegbaleset, ahol van 15-20 sérült, esetleg néha egy nagyobb katasztrófa. Ez, hogy egy ilyen vírus megjelenjen Európában, hihetetlen volt.

 A főorvos beszélt az idősotthonokról és azok helyzetéről is. Az idősotthonok fokozott veszélyeztetettségnek vannak kitéve a koronavírussal szemben, Zacher ezt úgy fogalmazta,

Ha egyszer oda bekerül a vírus, akkor a halál ott aratni fog. Ez nagyon rosszul hangzik, de ott nagyon sok halálra ítéltet lát az ember, akiről tudom, hogy egy-másfél hónapon belül kvázi nem lesznek az élők sorában. Amiről az alapbetegségeik is tehetnek, de a vírus lesz az, ami tulajdonképpen a mondat végére oda fogja tenni a pontot.

Beszélt arról is, hogy ehhez hasonló szituációval kortól és beosztástól függetlenül nagyon kevés orvos találkozott itthon, illetve világszerte is. Szerinte egy ilyen helyzetben lényegében mindegy, melyik otthonban hány orvos van, ha a vírus egyszer oda bejut, akkor ugyanis már nem sok mindent lehet vele kezdeni. Felhozta példánaka Pesti úti idősek otthonát is, ahol

most ezen lovagolnak, hogy volt-e orvos, nem volt orvos. Szerintem ez egy huszonhetedrangú kérdés ebben az egész történetben. Ha egyszer bekerül a vírus, akkor nem lehet ezzel a történettel túl sok pozitív dolgot tenni, hanem igenis sajnos végig fog menni az emberek között.

Zacher Gábor végül arról is beszélt, hogy a kijárási korlátozások enyhítése-nem enyhítése tekintetében nincs abszolút jó döntés. A vírus elleni otthonmaradással kapcsolatban azt mondta, már a rendeletek kiadása óta erősebben kellett volna foglalkozni azzal, hogy ezt az emberek pszichésen nehezen fogják viselni, vagy hogy például meg fog nőni a családon belüli erőszak eseteinek száma. A karanténos zúgivásról a toxikológus az alábbi intelmeket mondta: 

Tényleg az a 2-3 pohár rozé este hihetetlen jó leszarom érzést tud az ember számára kölcsönözni. Az elején a 3 pohár elég, aztán 4 pohár kell, aztán egy üveg, ebben a 2-3 hónap alatt könnyen bele lehet csúszni alkohol vagy gyógyszerfüggőségbe.

A teljes adás itt nézhető meg: