Eufrozina, Kende
9 °C
25 °C

Majd az online rulettkerék kipörgeti, mi a vizsgatétel

DEBRE20200312012
2020.05.18. 07:36
Teljes csőd, elcsúszott szakdolgozatok vagy éppen siker és öröm a járvány miatti kényszerhelyzet az egyetemeken? Megkérdeztük számos egyetem diákjait, illetve nyilatkozott nekünk öt egyetem: sok a beadandó, megszületett a telefonos szóbeli mint fogalom, de hasznos tapasztalatokat is szereztek az intézmények.

Március 12-én jelent meg a kormányrendelet, ami a veszélyhelyzet idejére az egyetemek bezárásáról, a távoktatásra való átállásról szólt. A kormány azóta vidéken enyhített a szabályokon, Gulyás Gergely szerint június 2-ig viszont biztosan zárva maradnak az iskolák, óvodák. Az egyetemeket így nagyban érinti a járványintézkedés: a békeidőkhöz képest ugyanis idén majdnem a teljes félévet távoktatásban kellett abszolválniuk tanároknak és diákoknak egyaránt. A KSH 2019-es adatai alapján a felsőoktatási képzés közel 280 ezer diákot érint. 

Átállás és sok hűhó

A digitális oktatás terve a kormány fejében már évek óta létező fogalom, ami kapcsán 2015-ben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) kiáltványában olyan hiányosságokról beszélt Magyarországra fókuszálva, mint a gyenge sávszélesség, az elavult oktatási rendszer, a digitális, elektronikus tananyagkészlet nagyfokú hiánya: és ez még inkább a tantermen belüli digitális oktatásra, mintsem a teljes távoktatásra vonatkozott.

  • Hogyan próbálják megoldani az egyetemek a teljes online-működést?
  • Mit tapasztalnak a hallgatók az új rendszerben? Könnyebb vagy nehezebb lett a tanulás?
  • Lehet-e biztonsággal online vizsgát szervezni?

Az egyetemek a rendelet után tűzoltásszerűen pár napos rektori szünettel, illetve előrehozott tavaszi szünettel próbáltak időt nyerni. Habár az évek során fejlődött a technológia, azért nem meglepő, hogy a rövid idő miatt jócskán jelentett kihívást az egyetemeknek, a szakdolgozó vagy félévük végén vizsgázó diákoknak az átállás ezen a –többnyire ismeretlen – terepen. Még akkor is, ha pár intézmény már egy ideje kísérletezett olyan kurzusokkal, amik távoktatásban működtek. Egyetemtől függően végül három csoportba sorolhatók a lépések:

  • a hallgatók önálló, egyéni tanulására való átállás
  • a videóstreaminges megoldás
  • az online, e-learninges kurzusok létrehozása
  • illetve ezek kombinációja

Videócset itt, videócset ott, a Teams aranykora

Több egyetem is (pl. Metropolitan, SZTE) a náluk már régebb óta működő CooSpace rendszerére alapozta az oktatási keretrendszert, míg mások, például a Corvinus a Moodle-t vonta be a távoktatás megoldásába. A videóstream használata a legtöbb intézménynél szerteágazó platformokon történt, jelentős részük a diákok és oktatók számára ingyenesen elérhető Microsoft csomag Teamsét javasolta. Összesítve a magyar egyetemek aztán tényleg mindenhez nyúltak,

Skype, Google Hangouts, Zoom, Facebook Messenger, YouTube: videómegosztásra alkalmas platformok, ameddig a szem ellát.

A megkérdezett hallgatók (itt a lapunknak választ adó egyetemeken tanulók mellett még Pázmány, Semmelweis, ELTE, BME) és a válaszadó egyetemek alapján az egyetlen kakukktojás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt, ők az egyik hallgató és az egyetem elmondása alapján ezekkel nem éltek: itt az intézmény belső rendszerére álltak át, a webtárakra vagy a Neptunra.

A diákok beszámolója alapján eléggé úgy tűnik, ezt a versenyt azok az egyetemek nyerték meg, amelyek egységesen egy felületen maradtak. Míg a Pázmány egyik diákja szerint ott a módszerek tárháza elég változatos, 

gyakorlatilag ahány tárgyam van, annyiféle felületen küldik az anyagot vagy „tartanak órát” (pl. Microsoft Teams, Zoom, email, Facebook-csoport, megosztott Google Drive mappa, stb). Többé-kevésbé működnek ezek a felületek, de jó volna ha lenne valami egységes felület.

Addig a corvinusosok például külön kiemelték, hogy nagy segítség volt az egyetemtől a Teams felületének kijelölése, „mert így nem vesztem el a különböző felületeken”. Ezt erősíti az is, hogy a speciális hallgatók helyzete az egyetemek és a megkérdezett HÖK-ösök szerint jelentősen nem nehezedett, itt is

a legnagyobb baj hogy rengeteg különböző felület van használva, és a speciális helyzetű hallgatók nem látják át, mit, mikor, hova kell feltölteni.

Beadandók, kiadandók

Az SZFE vezetése azt kérte a tanároktól, hogy ha egy mód van rá, alkalmazkodjanak a helyzethez, ne essenek ki a napi rutinból, ne érezzék azt, hogy feleslegesen megy az idő.

– írta az Indexnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Hozzájuk hasonlóan nem meglepő módon fontos kérés volt minden egyetemtől oktatóik felé, hogy a helyzetet mérlegelve, a rendkívüli körülményekkel arányos elvárásokat és követelményeket fogalmazzanak meg. Itt ütközött ki az első nagy probléma a megkérdezett diákok válaszai alapján: többen túlterhelésről, mások teljesen kérdésessé vált teljesítésekről is beszéltek. 

Több egyetemen számoltak be olyan tanárról, aki a távoktatás alatt elengedte az óratartást, míg az ELTE-n vagy az NKE-n akadtak órák, amelyek teljesítése a félév vége előtt pár héttel még mindig nem világos. Hangsúlyos azonban, hogy olyan egyetem nincs, ahol ez minden órát érintene, az oktatóktól függően fordulnak elő fekete foltok, amelyeknél az egyetemi utasítás és az oktató elcsúszása végül a diákokon csattan:

Kaptunk egy emailt, melyben kitűzték, hogy május 23-ra legyen kész minden beadandó, legyünk lezárva. Úgy, hogy néhány tárgyból még mindig nincs meg a követelmény.

Ahol viszont van követelmény, ott is sokféle. A legtöbb diák a beadandók megnövekedett számáról beszélt, egyetemtől függetlenül érezhető a normális félévekhez képest az otthoni munkavégzés nagyobb fontossága. Vizsgák elvégzésére a Canvas (visszajelzések alapján sokszor túlterhelt, lefagyó) vagy a Moodle rendszerén át a skype-os, akár telefonos szóbeli vizsgákig előfordul minden. A puskázás elkerülésére több oktatónál dívik a kevés kérdéses, de kifejtős vizsga, vagy épp fordítva: a nagyon sok kérdéses, de kevés idő alatt teljesítendő teszt. Az SZTE egyik oktatója például azt mondta:

A puskázás lehetőségének csökkentése miatt gondolkozási, tételkidolgozási idő nélkül kell majd a hallgatóknak felelniük. Ki húzza ki a tételt? Randomszám-generátor, vagy a hallgató választ egy számozott borítékot, amiben benne van a tétel sorszáma, esetleg online felületen kipörgeti az oktató, stb.

Nem nagy akadály a szakdolgozás?

A tételkihúzás kérdés a záróvizsgázóknál is. Az idei végzősök helyzetét a kormány igyekezett könnyíteni azzal, hogy a nyelvvizsga megszerzése nem kötelező az ő esetükben. A záróvizsgák megtartására is adott lehetőséget a kormány, ahol amellett, hogy a másfél méteres távolság tartására figyelni kell, azt is lehetővé tették, hogy ezeken a vizsgákon ne három-, hanem csak kétfős legyen a bizottság – ezzel is csökkentve a fertőzés terjedésének kockázatát. Az egyetemek egyelőre azonban inkább élni látszanak az online záróvizsgáztatás lehetőségével, ennek kidolgozása viszont szinte mindenhol folyik még.

A szakdolgozók helyzetének segítésére sok könyvtár elérhetővé tette anyagait online, a szakdolgozatok leadási határidejét pedig több egyetemen is pár héttel meghosszabbították. A Corvinus például azt írta:

A szakdolgozati konzultációk, leadás, bírálat folyamatának teljes online platformra terelése már amúgy is meg volt tervezve, és a közeljövő egyik kiemelt oktatásszervezési feladata volt, amelynek a megvalósítását a koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet felgyorsította.

Káosz inkább a szakdolgozatra most jelentkezők között jelentkezett, több diák jelezte vissza, hogy az online konzultációk megtartása vagy a konzulensek felkérése így nehezebb. Elméleti szinten viszont a szakdolgozás távoktatásban is működik, az SZFE szerint az otthonülős időszak amúgy is tökéletes alkalom az írásra, a Metropolitan pedig úgy nyilatkozott:

A számok azt mutatják, hogy a veszélyhelyzet okozta nehézségek ellenére hallgatóink a feladatot határidőre tudják teljesíteni: a tavalyi évhez képest idén több szakdolgozat érkezett be.

A digitális átállás kora?

A távoktatásról lényegében az összes egyetem kért visszajelzést a diákoktól, így pozitívum, hogy jelenleg mindenki igyekszik a tapasztalatok összegyűjtésére: mondhatni, a hosszú távú digitális átállás tekintetében fontos kísérleti nyúl volt a mostani időszakban a sok hallgató. Az általunk megkérdezett diákok két dolgot említettek jellemzően:

  • egyrészt örültek annak, hogy maguk oszthatják be az idejüket és nem kell bejárni;
  • másrészt viszont túlterhelve érezték magukat az előző félévekhez képest.

Technikai problémákba itt a diákok nem ütköztek, szemben például a közoktatással, amiről hosszabban itt már írtunk. Érdekesség, hogy a Huawei egy felmérésben 400 diákot (középiskolától egyetemig) megkérdezett a távoktatásról, ennek eredményei pedig hasonlóak lettek: a megkérdezettek több mint fele örült annak az időnek, amit a bejárással megspórolt – habár több mint 40 százalékuk érezte azt is, hogy sokkal többet kell otthon tanulniuk, mint ha bejárnának.

Az egyetemeknél egyrészről látszódik az, hogy a gyakorlati alapú képzések (ilyen például a színészeké) esetében a túlélési stratégia most a fő, a tanterv olyan átrendezése, ahol az elméleti kurzusokat helyezik erre az időszakra előrébb, hogy a gyakorlatiakat később lehessen elvégezni. Az SZFE-nél például

a filmes diplomamunkák félévet csúsznak a korlátozások miatt. Az említett okokból csúszik néhány filmes BA képzésünk befejezése is, így a részben ezekre épülő mesterszakok némelyikének indítását is el kellett halasztanunk egy félévvel.

Szintén az SZFE beszélt azonban arról is, hogy

érdekes tapasztalat az is, hogy bizonyos dolgokat majd érdemes lesz beépíteni a normál képzésbe is, hiszen a kényszer sok helyen érdekes feladatokat vagy új oktatási metodikát hozott, amelyet a diákok is kifejezetten élveznek.

Több egyetem is használni kezdte akár a podcastformátumot, az NKE-n pedig az online előadások felvételére egy külön stúdiót is kialakítottak. Hasonlóan nyilatkoztak a most tanár szakos diákok is: a távoktatásra átállás nagy tapasztalat a későbbiekre nézve, de még bőven egy olyan rendszer, amin van mit finomítani.

(Borítókép: Üres előadóterem a Debreceni Egyetem főépületében 2020. március 12-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)