Hungarikum lett a csíksomlyói búcsú és a tiszavirágzás is

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a klasszikus magyar szablyavívás, a szőregi rózsatő és a tiszavirágzás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, emellett a Magyar Értéktár is hét tétellel bővült - mondta el Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, csütörtökön, Budapesten, írja az MTI.

A kormány hungarikumos ötletéről még 2017-ben írt egy remek cikket kollégánk, ahol arra a követeztetésre jutott, hogy zseniális ötlete volt ez a Fidesznek. Az egész hungarikum-program a legnagyszerűbb dolog a világon, hiszen:

• semmibe nem kerül
• semmilyen következménye nincs
• mégis egy csomó ember boldog lesz tőle

- foglalta össze akkor, és ez azóta is pontosan így van. És azóta folyamatosan bővült a hungarikumok száma.

A Hungarikum Bizottság idei első ülése megtörtént, és az Agrárminisztérium közleménye szerint:

"a döntése értelmében a jövőben a gyűjteményt gazdagítja a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. A bizottság a mai döntésével a klasszikus magyar szablyavívás hagyományát, a magyar kardiskola alapját, mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket is a hungarikumok közé emelte.

A hungarikumok közé frissen bekerült, látványos rajzása révén közismert kérészünk, a tiszavirág védett természeti- és tájérték, nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló. A tárcavezető a szőregi rózsatőt méltatva elmondta, hogy fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk."

Ezt a hungarikum-programot, ahol jó és magyar dolgok kapnak egy plecsnit, 2012-ben hozták létre, 2013-ra pedig már meg is szült ez a bizottság bizonyos hungarikumokat. Mivel azonban úgy érezték, hogy például a budai Várnegyed nem egyenrangúan menő az edelényi földvár maradványaival, egy összetettebb "Nemzeti értékpiramist" hoztak létre, ahol először a települési értéktárba lehet kerülni, aztán jön a nemzeti érték és a megyei értéktár, aztán a kiemelkedő nemzeti érték, és végül maga a hungarikumság. 

A bizottság a mostani döntésével a Magyar Értéktárba vette

• a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet,
• az 1568-as vallásszabadság törvényt,
• a Tavaszi emlékhadjáratot,
• az újfehértói fürtös meggyet,
• a beregi keresztszemes hímzést,
• az aracsi templomromot és az aracsi követ,
• a kocsi kocsit, illetve
• a balatonfüredi Anna-bált.

Apropó újfehértói fürtös meggy!! 2017-ben egy egészen elképesztően szórakoztató önkormányzati, sértődős, politikai csörte mutatta meg, hogyan lehet elgáncsolni egy gyümölcsöt már attól is, hogy a helyi értéktárba kerülhessen. Akkor annyira belebújt a politika a pomázi hosszú szárú cseresznyébe, hogy a település fideszes vezetése úgy döntött: ha majd onnan kibújik, akkor beszélhetünk újra értéktári jelölésről. Részletek itt.

A Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 75 érték, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 175-re emelkedett.