Gyöngyi
4 °C
14 °C

Megmutatjuk, lehet ezt máshogy csinálni, mint ahogy a kormány elképzeli

2020.05.25. 10:15
Bár „értékalapon nyitott a Külgazdasági és Külügyminisztériummal való együttműködésre”, közben alapjaiban önálló külpolitikát kezdett el építeni a főváros új vezetése. A kormány keleti nyitásával szemben nyugatra figyelnek, de védőfelszereléseket ugyanúgy Kínától kértek. Január óta Korányi Dávid vezeti a városdiplomáciai csoportot, korábban Bajnai Gordon miniszterelnök külpolitikai tanácsadója volt, az elmúlt években pedig az ENSZ-ben, az Európai Parlamentben és az Atlantic Councilnál dolgozott. Őt kérdeztük arról, hogy a főváros miként tud profitálni a diplomáciai kapcsolatokból a járvány alatt, és mi a helyzet az EU-lobbival.

Nemrég a Városházán fogadta Karácsony Gergely  a dán, a svéd, a norvég és a finn nagyköveteket, akiket pár nappal korábban Szijjártó Péter berendelt magához, hogy megdorgálja külügyminisztereik állásfoglalása miatt.  Politikai üzenete volt annak, hogy most találkozott velük a főpolgármester? Ennyire más irányba megy Budapest külpolitikája?

A négy nagykövet kezdeményezte a találkozót. A megkereséskor informálisan jelezték, hogy a kormány szőnyeg szélére állítós megközelítésével szemben szeretnének egy konstruktívabb találkozót. Érdemben aztán nem esett szó erről az ügyről, alapvetően a járvány elleni védekezésről és az újranyitásról tárgyaltak. Érdeklődtek persze a főváros és a kormány viszonyáról, de inkább a skandináv partnervárosokkal való együttműködés volt fókuszban. 

Milyen a kapcsolat a főváros városdiplomáciai csoportja és a Külgazdasági és Külügyminisztérium között? 

Értékalapon nyitottak vagyunk az együttműködésre, de nem tudunk egyetérteni bizonyos általános stratégiai irányokkal. Egyre aggasztóbb és ijesztőbb az oroszbarát politika, nagy aggodalommal szemléljük például a Roszatom regionális központjának Budapestre költözését.

Érdemben fel akar, fel tud ez ellen lépni a főváros?

Megakadályozni nem tudjuk, de a kommunikációs része nagyon fontos. Megmutatjuk, hogy van egy alternatív külpolitikai gondolkodásmód, és hogy ezt lehet másként is csinálni, mint ahogy a kormány elképzeli. Ebben szoros partnerségre törekszünk egyébként a nagykövetekkel, és természetesen nyitottak vagyunk az együttműködésre a kormányzati külpolitikai intézményekkel is, ha az értékalapon szerveződik, és a város érdekeit szolgálja. 

Milyen előzményei vannak Budapesten a városdiplomáciának? A korábbi városvezetések alatt ritkán lehetett erről hallani.

Alapvetően egy új intézmény. Volt ugyan korábban is egy nemzetközi csoport, de az inkább protokolláris feladatokkal, utazások szervezésével foglalkozott. Nem volt átgondolt, koherens stratégia, messze nem játszott ekkora szerepet a fővárosi vezetés elképzeléseiben, mint most. A korábbiakhoz képest sokkal aktívabban építjük a nemzetközi kapcsolatokat, és ezt a járvány csak még tovább erősítette.

Az mit jelent, hogy nőtt a városdiplomácia szerepe a járvány alatt? Milyen módon tud Budapest építeni a nemzetközi kapcsolatokra a járvány elleni védekezésben? 

Folyamatosan nézzük a nemzetközi gyakorlatokat, és mindennap feljegyzést készítünk a fővárosi operatív törzsnek, hogy a különböző nagyvárosokban milyen intézkedéseket hoztak. Emellett folyamatos a párbeszéd polgármesteri szinten is: az elmúlt hetekben többek között Bécs, Berlin, Prága, London, Isztambul és Teherán polgármesterével egyeztetett Karácsony, szerdán pedig V4-es körben volt megbeszélés. Arra jók ezek az egyeztetések például, hogy lássuk, a különböző városoknak milyen szinten kellett aktivizálódniuk, ha a kormány nem vagy nem eléggé gyorsan mozdult.

Miben kellett aktivizálódnia Budapestnek, mi volt az, amiben önök szerint nem mozdult kellő gyorsasággal a kormány?

A tesztelésben szerettünk volna jóval előrébb menni, és ezt meg is tettük. Hetekkel ezelőtt elkezdtük tesztelni a fővárosi egészségügyi dolgozókat, az idősotthonok dolgozóit, hajléktalan embereket és más, különösen veszélyeztetett csoportokat. Ide kapcsolódik egyébként Soros György felajánlása is, aminek a segítségével sikerült korán mozdulnunk.

Önök kértek segítséget Soros Györgytől a tesztelésre? Hogy érkezett a támogatás? 

Soros György jelentkezett, hogy New York és Milánó mellett szeretné egymillió euróval támogatni Budapestet is a koronavírus elleni védekezésben. Azt már mi mondtuk meg, hogy mire van leginkább szükségünk. Egymillió euró nyilván nagyon sokat jelent, de azt azért szeretném hangsúlyozni, hogy a főváros maga is költ tesztelésre.

Korábban arról is lehetett olvasni, hogy Kínából is érkeznek védőfelszerelések Budapestre. Korábban azt mondta, nem értenek egyet a kormány stratégiai irányaival. Kína kivételt jelent? Miben más az állam és Kína, illetve a főváros és Kína kapcsolata? 

A szimbolikája egész más. Orbán Viktor modellként tekint Kínára, és fontosabbnak tartja a Kínával való viszonyt, mint a transzatlanti vagy az európai szövetségesekkel való kapcsolatot. Ezzel szemben mi pragmatikus, az ideológiát teljesen nélkülöző kapcsolatot tartunk öt kínai nagyvárossal. Ajándékként, ingyenesen kaptunk komoly mennyiségű védőfelszerelést. A külügyminisztérium pedig korrekt módon segítette a felszerelések eljuttatását, ez egy pozitív eleme az egyébként nem túl jó együttműködésnek. 

Mit kell cserébe nyújtani? 

Az égvilágon semmit. Nem kellett aláírnunk semmit, nem kellett hitet tennünk az egy Kína elve mellett, mindössze egy köszönőlevelet írtunk a kínai városoknak, hálásak vagyunk, hogy segítettek. Mi magunk jelentkeztünk, és nagyon rövid időn belül jelezték, hogy miben tudnak segíteni.

Említette, hogy folyamatosan figyelik a nemzetközi gyakorlatokat. Kikre tekintenek mintául? Van Budapestnek is víruslaboratóriuma, mint ahogy Orbán Viktor Ausztriát nevezte?

Bécs sok szempontból hasonló helyzetben van, mint Budapest, mi is kiemelt partnernek tekintjük, és nagyon szoros figyelemmel követjük az ottani intézkedéseket. Londont is követjük, elsősorban a gazdaságélénkítő és szociális intézkedéseket figyeljük. Nyilván teljesen más helyzetben van New York és a többi észak-amerikai nagyváros, de például Los Angeles bejelentése érdekes volt a számunkra, ők is hamarabb kezdtek el tesztelni, mint a szövetségi kormány. 

A napokban a V4-es országok főpolgármestereivel (Prága, Varsó, Pozsony) egyeztetett Karácsony. Facebook-posztja szerint az ottani kormányok is forrásokat vonnak el, miközben a felelősséget az önkormányzatokra hárítják, és őket okolják a védekezés hiányosságaiért. Régiós összehasonlításban milyen itthon a kormány és a főváros együttműködése?

Azt kell hogy mondjam, viták vannak máshol is, de ennyire nemtelen támadás, mint ami Budapestet érte, máshol nem volt.

A pozsonyi polgármester levélben fejezte ki szolidaritását Karácsony Gergellyel. Máshol is akadozik a kormány és a főváros közti együttműködés, Csehországban és Lengyelországban is bőven vannak ütközések, konfliktusok, de mi kapjuk a legkevesebb járványügyi adatot a kormánytól. Talán a török helyzet áll még a legközelebb a magyarhoz: az isztambuli polgármester is hasonlóan szorongatott helyzetről számolt be Karácsonynak pár hete. 

Matus Vallo, Karácsony Gergely, Hrib Zdenek és Rafal Trzaskowski a V4 fővárosok polgármestereivel
Matus Vallo, Karácsony Gergely, Hrib Zdenek és Rafal Trzaskowski a V4 fővárosok polgármestereivel
Fotó: Főpolgármesteri Hivatal

Szó volt emellett a megbeszélésen az EU-lobbiról is, a Szabad Városok Szövetsége azt szeretné, ha közvetlen forrásokat kapnának a városok. Hogy áll jelenleg ez a kezdeményezés?

Már 35 nagyváros vezetője küldött levelet az európai intézményeknek, hogy a nagyvárosok klímacélokra közvetlen pénzeket kapjanak a következő hétéves költségvetési ciklusban. Kaptunk pozitív válaszokat az Európai Parlament, a Tanács és Bizottság elnökétől is, bár konkrét ígéret nincs, de elismerik a kérés létjogosultságát, és pozitívan viszonyulnak hozzá. Már összeállt egy javaslatcsomag, és Jávor Benedek lobbizik Brüsszelben, hogy az bekerüljön a költségvetési tervbe. Meglátjuk, a Bizottság milyen javaslatot tesz a hétéves költségvetésre, és annak milyen fogadtatása lesz a Parlamentben, illetve a Tanácsban, aszerint megyünk majd tovább.

Lát arra esélyt, hogy ebben változás legyen?

Nincsenek illúzióink, nem gondoljuk, hogy az EU költségvetési szerkezete alapjaiban meg fog változni, a nemzeti kormányokat nem lehet megkerülni, de azt szeretnénk, hogy Budapestet és a többi magyar nagyvárost se lehessenek megkerülni a következő hétéves költségvetési ciklusban, és gazdasági súlyuknak megfelelően részesülhessenek az európai uniós forrásokból.

(Borítókép:  Pact of Free Cities alakuló ülése. Fotó: Főpolgármesteri Hivatal)