Orsolya
10 °C
21 °C

Ez nem olyan, hogy odaadnak egy gyereket, és mától minden gyönyörű

orokbefogadas
2020.05.27. 13:38

Amikor én jelentkeztem örökbe fogadó szülőnek, nem mentem volna el a tanfolyamra, ha nem lett volna kötelező, és életem legnagyobb hibáját követtem volna el

mondta az örökbefogadásról szóló törvény vitájában a parlamentben az LMP-s Hohn Krisztina, aki maga is örökbe fogadó szülő. Szerinte „a világ legnagyobb botorsága lenne” eltörölni azt a 2003 óta kötelező, két éve 40 órásra bővített tanfolyamot, amely az örökbefogadásra készíti fel a szülőket. 

Ez a változtatás az egyik pontja lenne az örökbefogadást szabályozó törvény módosításának, amely elvileg megkönnyítené az örökbefogadást, ám mégsem lelkes tőle minden érintett és szakmabeli.

  • Mi változna az örökbefogadás szabályaiban?
  • Miért nem egyértelműen jó - sokak szerint - az enyhítés?
  • Hány embert érintene mindez?

Mint Hohn fogalmazott:

Az örökbefogadás nem olyan, hogy odaadnak egy gyereket, és tessék, mától minden gyönyörű.

A nemrég benyújtott törvényjavaslat célja Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint az lenne, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá tegye az örökbefogadás folyamatát. Azzal a szakemberek és az örökbefogadók is egyetértenek, hogy az állami rendszerbe bekerülő gyerekek érdeke, hogy minél hamarabb rendeződjön véglegesen a helyzetük, a javaslat több pontját ugyanakkor problémásnak látják.

A legnagyobb visszhangot kétségtelenül a felkészítő tanfolyam fakultatívvá tétele váltotta ki (az ez ellen tiltakozó petíciót már több mint 13 ezer ember aláírta). De nem csak erről szól a törvényjavaslat körül kialakult diskurzus. A Gyermekjogi Koalíció tagjai például közös állásfoglalásukban azt állítják, hogy a törvényjavaslat egyes pontjai súlyosan sértik a gyermeki jogokat.

A javaslat többek között ezeket a változtatásokat tartalmazza:

– Az újonnan jelentkező szülőknek már nem lenne kötelező a 40 órás tanfolyam elvégzése.

– A korábbi hat helyett három hónap után örökbefogadható lenne az a gyerekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, aki iránt egyáltalán nem érdeklődnek vér szerinti szülei.

– Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lenne örökbefogadható a gyerek.

– A rendszertelen kapcsolattartás miatt örökbefogadhatónak nyilvánított gyerekek a korábbi két év helyett akár négy évig is örökbefogadhatók maradnak.

– Az örökbefogadást tervezők számára évente legfeljebb tíz nap munkaszüneti nap is járna.

– Az örökbe fogadó szülők és a gyermekek között fennálló legnagyobb korkülönbséget negyvenötről ötven évre emelnék, a hivatalos indoklás szerint azért, „hogy minél több idősebb gyereket is örökbe tudjanak fogadni”.

Az örökbe fogadó szülőknek extra feladataik vannak

A 40 órás kötelező tanfolyam választhatóvá tétele első hallásra akár logikus gyorsításnak is tűnhetne, hiszen épp 40 órát lehet megspórolni vele. A nem érintettek közül sokan érvelnek azzal is, hogy aki vér szerinti szülő lesz, azt sem kötelezi senki semmiféle képzésre, „miért kellene akkor azokat a jó szándékú embereket extrán szívatni, akik örökbe fogadnának?”. Vannak, akik úgy képzelik el a tanfolyamot, hogy ott pelenkázást tanítanak, mások pedig azt hiszik, hogy ez egyfajta vizsgakurzus, ahol be kell biflázni egy csomó tananyagot, és csak akkor jelentkezhetnek örökbe fogadó szülőnek az emberek, ha a végén sikerrel vizsgáznak.

Ezek az elképzelések azonban a szakemberek és az érintett, a tanfolyamot elvégző, azóta gyermeket örökbe fogadó szülők véleménye szerint távolabb nem is állhatnának a valóságtól. 

Az alkalmasság kérdéséről már a tanfolyam elvégzése előtt, orvosi, pszichológiai és környezeti tanulmány alapján döntés születik. A tanfolyam nem vizsgával zárul, az elvégzése tulajdonképpen csak részvételt jelent, az erről szóló tanúsítványt kell csatolni a papírmunkához.

A közbeszéd tudni véli, hogy az örökbefogadási alkalmassági vizsgálat „kész tortúra”. Valójában nem nehezebb, mint egy jogosítvány megszerzése: párszor meg kell jelenni hivatalos helyeken, elvégezni egy tanfolyamot, de nem teljesíthetetlenek az elvárások. (...) Az örökbefogadásnak nem az a célja, hogy minél könnyebben, gyorsabban, egyszerűbben kaphasson bárki gyereket. Az autóvezetés oktatásának sem az a célja, hogy mindenki azonnal kocsiba ülhessen. 

– írta az Indexen megjelent véleménycikkében Mártonffy Zsuzsa, újságíró, örökbefogadó, az Örökbe.hu blog szerkesztője.

Magát a tanfolyamot nem is frontális oktatásként, sokkal inkább csoportmunkaként kell elképzelni, ahol az örökbefogadással kapcsolatos jogi ismeretek kerülnek elő, beszélnek a kötődésről és fejlődéslélektanról is, és az örökbefogadással kapcsolatos speciális helyzetekre igyekeznek felkészíteni a jelentkezőket. Erre azért van szükség, mert örökbefogadóként a szülőnek olyan extra feladatai vannak, amelyekre jellemzően nincsenek hozott mintái az emberek többségének.

Az örökbe fogadó szülő bizonyos értelemben terápiás szülő kell hogy legyen

– mondja dr. Bátki Anna klinikai szakpszichológus, az ELTE meddőségi, reprodukciós és örökbefogadási szaktanácsadó-képzésének alapítója. Az LMP-s Hohn úgy fogalmazott: „A tanfolyam arról szól, hogy lelkileg felkészítsen minket arra, hogy tulajdonképpen egy idegen ember kerül a családunkba, hogy hogyan kell kezelni azokat a torokszorító pillanatokat, amikor a gyerek megkérdezi, hogy miért nem kellettem az édesanyámnak, hogy miért vagyok örökbefogadott.”

A Gyermekjogi Koalíció állásfoglalása szerint az örökbe fogadó szülői feladatokra való tudatos felkészülés nem lehet az állam által opcionálisként felkínált lehetőség. Ha ez a felkészülés elmarad, akkor ugyanis fennáll annak a veszélye,

  • hogy a gyermek nem tud beilleszkedni, nem fogadják el, további lelki sérüléseket szenvedhet el az örökbe fogadó családban;
  • hogy az örökbe fogadó szülők nem képesek ellátni a szülői feladataikat, de nem mernek vagy tudnak segítséget kérni;
  • hogy a családi krízis mélyülése miatt legkésőbb tinédzserkorban visszaáramlanak a gyermekek a szakellátásba.

Épp ezért súlyosan sérti a gyermeki jogokat, és veszélyezteti a gyerekek fejlődését, későbbi életkilátásait az, ha felkészületlenül fogadják örökbe őket, állítják.

Nem nulláról, hanem mínuszból indulva

Magyarországon az örökbefogadók jelentős többsége valamilyen meddőségi probléma miatt dönt az örökbefogadás mellett, ez azt jelenti, hogy nehéz úton jutnak el az örökbefogadásig, ők is átéltek veszteségeket, mondja Bátki Anna. A gyerekek pedig szinte minden esetben hoznak magukkal egy nehézségekkel teli csomagot, még akkor is, ha újszülöttként fogadják örökbe őket.

A csecsemők is élnek át veszteségeket, ráadásul az örökbefogadás tényével akkor is szembe kell néznie később egy gyereknek, ha egynapos korában került az örökbe fogadó szüleihez. Ez mindenképpen sok kérdést fog felvetni, sok nehézséghez fog vezetni az identitásuk és a hovatartozás-érzésük kialakulásában, ebben nekik segíteni kell. Ez tipikusan egy olyan pluszfeladat, amelyben az örökbe fogadó szülőknek kell majd segíteni

– magyarázza a pszichológus, aki arról is beszélt az Indexnek, hogy sok gyereket ráadásul úgy fogadnak örökbe, hogy őket korábban akár fizikailag vagy szexuálisan is bántalmazhatták, nehéz sorsuk volt, gyermekotthonban voltak, azaz rengeteg veszteséggel érkeznek az örökbe fogadó családjukba.

Ezek a gyerekek nem nulláról, hanem jelentős hátránnyal indulnak.

Az örökbe fogadó szülők többsége vallja azt, hogy a tanfolyam nagyon hasznos volt a számukra, erre azonban csak menet közben jöttek rá, magyarázza Bátki, aki nem tart és nem is tartott soha ilyen tanfolyamot, vagyis nem érdekelt abban, hogy kötelező maradjon. Kívülálló szakértőként viszont maga is elvégezte a kurzust azért, hogy tudja, mi történik ott, ezenkívül a saját praxisában is azt tapasztalja, hogy ez egy jól működő gyakorlat. 

Nem a tanfolyam miatt lassú

A tanfolyam ideje eleve eltörpül a gyakran sokéves várakozási időkhöz képest. Ilyenkor jellemzően nem adminisztratív okokból lassú a folyamat, de még csak nem is azért, mert kevesebb a gyermek, mint amennyit örökbe fogadnának. A hosszú várakozás oka leginkább az, ha az igény, hogy milyen gyereket szeretnének örökbe fogadni, nem találkozik azzal, hogy milyen gyerekek várnak az örökbefogadásra, mondja Bátki.

A legtöbben azért várnak öt-hat éveket, mert szőke, kék szemű, fehér bőrű, egészséges újszülöttet szeretnének hazavinni

– mondta az Indexnek egy név nélkül nyilatkozó örökbe fogadó szülő. Azt is több érintett megerősítette, hogy bár hivatalosan származási adat nem szerepel azon a listán, ahol az örökbefogadásra jelentkezők bejelölhetik, hogy mi mindent tartanak kizáró oknak,

ceruzával  írva a lap szélére valahogy mégis gyakran odakerül, ha egy pár nem szeretne roma származású gyereket.

Fontos a KSH-tól idézett adatok értelmezésekor azt is figyelembe venni, hogy az új, 2013-as PTK érvénybelépése előtt, ha egy gyerek egyszer örökbeadható vált, az örökbeadásáig (vagy ha ez nem sikerült, akkor a nagykorúságáig) ez marad a státusza. A KSH táblázatában pedig nem az adott évben örökbe adhatónak nyilvánított gyerekek száma. hanem az összes nyilvántartott örökbe adható gyerekek száma szerepel, ami emiatt egy évről évre halmozódó szám.

Bár a KSH legfrissebb adatai (az értelmezésükről lásd keretesünket) már több mint kétévesek, azokból mindenesetre az látszik, hogy 

  • az örökbefogadható gyerekek több mint háromnegyede idősebb volt 3 évesnél, és több mint fele volt tízévesnél is idősebb 2005 és 2017 között;
  • 2014 és 2017 között Magyarországon összesen 43, fogyatékkal élő gyereket fogadtak örökbe, miközben ez idő alatt több száz, fogyatékkal élő gyerek várt örökbefogadásra, 2017-ben például 657;
  • 2017-ben az örökbefogadhatóként nyilvántartott gyermekek közül minden harmadik tartós betegséggel vagy fogyatékossággal élő volt,
  • 2014 és 2017 között párhuzamosan emelkedett az örökbefogadásra váró felnőttek és az engedélyezett, sikeres örökbe adások száma.

A statisztikákból a Gyermekjogi Koalíció állásfoglalása azt az adatot emelte ki, amely szerint

2018-ban az örökbefogadhatóvá vált gyermekek száma 1890 volt, az engedélyezett örökbefogadások száma viszont csak ezer gyermeket érintett, miközben az alkalmasnak nyilvánított örökbefogadók száma meghaladta a 2800 főt. 

Az örökbefogadás meggyorsításáról egy, a gyermekvédelmi rendszert jól ismerő szakember az Indexnek név nélkül azt mondta: a koronavírus miatt a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál, azaz a Tegyesznél is lehetnek jelentkezési felhalmozódások, hiszen a személyes kontaktusok beszüntetésével lényegesen megnehezedtek és lelassultak ezek a folyamatok is, és ennek tetejében kellene majd a módosításokkal is foglalkoznia a rendszernek. Ez a szakember szerint már csak azért is kontraproduktív, mert

ha a 40 órás tanfolyam megszűnik, akkor minden tudnivalót a Tegyesznek kellene átadnia valahogy az örökbefogadásra jelentkezőknek, ez pedig biztosan időigényes lesz.

Nagyobb lehet a korkülönbség

Sokan egyetértenek abban, hogy az örökbefogadás leginkább azokban az esetekben lassú, amikor a szülőjelöltek ragaszkodnak ahhoz, hogy minél fiatalabb gyerek kerüljön hozzájuk. Ezen pedig nemhogy nem változtat, de akár még ronthat is a múlt héten benyújtott javaslat azáltal, hogy az örökbe fogadó szülők és a gyermekek között fennálló legnagyobb korkülönbséget 45 helyett 50 évben maximalizálná.

Bár a javaslat indoklása szerint ezzel az idősebb gyerekek örökbefogadását szándékoztak támogatni, ez valójában épp annak kedvez, hogy egyre idősebb jelentkezők érezhessék azt, hogy van esélyük három év alatti kisgyermek örökbefogadására.

Beszéltünk olyan szakemberrel, aki úgy tudja, még el sem fogadták a törvénymódosítást, máris egy sor ötven év körüli örökbefogadásra telefonált a Tegyesznek, hogy ők lefelé módosítanák az igényeik között az életkort. Egy ötven feletti pár, amelynek tagjai eredetileg csecsemőt szerettek volna, és eddig csak az életkoruk miatt és a hosszú várakozási idő ismeretében vallották azt, hogy 2 és 5 éves kor közötti gyerekre várnak, ezután könnyedén 2-2,5 évesre változtathatná az igényét.

Jelenleg jellemzően sok-sok hosszabbítás után is maximum 52-55 éves korig próbálkoznak az örökbefogadással a szülőjelöltek, a mostani javaslat után ez a kor is feljebb csúszhat öt évvel.

Pedig, ahogy azt a Gyermekjogi Koalíció és az Indexnek nyilatkozó pszichológus szakértő is kiemeli, az életkori különbség maximalizálása eddig sem csak azért volt fontos, mert ez javíthatta az idősebb gyerekek örökbefogadási esélyeit is.

Nem szerencsés, ha egy idősebb pár fogad örökbe újszülöttet vagy csecsemőt, mert sem fizikailag, sem pszichésen nem biztos, hogy garantálni tudják azt, hogy az a gyerek megfelelően nevelkedjen, ez pedig a későbbiekben is nehézségekhez vezet

Miért csak két évre szól az örökbefogadható státusz?

A válasz a szakemberek szerint egyszerű: nem akarják a gyerekeket egy "örök stigmával" megbélyegezni. Korábban, a 2013-as PTK életbelépése előtt az, akit egyszer örökbefogadhatónak nyilvánítottak, nem vesztette el ezt a státuszát egészen a sikeres örökbefogadásig (vagy rosszabb esetben a nagykorúvá válásáig). A szakma pedig látta annak a hátulütőjét, hogy egyre több olyan (jellemzően idősebb, beteg és/vagy vélhetően roma származású gyerek) lett a rendszerben, aki jogilag örökbefogadható volt. Ezeknek a gyereknek ugyanakkor, ahogy idősödtek,  egyre kevesebb esélyük volt arra, hogy ténylegesen örökbefogadják őket, de ha kellően nagyok és érettek voltak hozzá, tudták, hogy örökbeadható a státuszuk. "Elég cudar érzés tudni azt, hogy mehetnél, de a kutyának nem kellesz" - magyarázta egy szakértő.

– magyarázta Bátki, miért törekszik a gyermekvédelmi rendszer arra, hogy az örökbe fogadó szülők és gyermekeik közti korkülönbség hasonlítson arra a természetes maximumra, ami a vér szerinti szülő-gyerek kapcsolatokban előfordulhat.  A pszichológus azt is kiemelte, hogy

„nem a szülőnek keres a rendszer gyereket, hanem a gyereknek szülőt”.

A gyerekek érdekeit nézik?

Egy sikeres örökbefogadáskor ideális esetben a gyerek, a vér szerinti szülők és az örökbe fogadó szülők jogai összhangban vannak, azaz családjogi és gyermekjogi szempontok is érvényesülnek. Ebből a szempontból a Gyermekjogi Koalíció különösen problémásnak látja a javaslatnak azt a pontját, amely lerövidítené azt a időtartamot, ami után örökbefogadhatóvá lehetne nyilvánítani azokat a gyerekeket, akikkel a vér szerinti szülők rendszertelenül tartják a kapcsolatot. Ezenkívül az is változna, hogy ha így kapják meg az örökbefogadható státuszt, akkor a korábbi két év helyett akár négy évig is örökbefogadhatók maradnak a gyerekek (a kétéves korlátról lásd keretesünket).

Ez a Gyermekjogi Koalíció szerint a gyermekvédelmi szempontok minimalizálását jelenti,

mivel ez alatt az idő alatt „a vér szerinti család támogatásáról, alkalmassá tételéről teljesen lemondunk”. Azt is fontos tudni, hogy az örökbefogadhatóvá válás jogi lehetősége nem jelenti azt, hogy ezután biztossá válik az örökbefogadás, hangsúlyozzák állásfoglalásukban. 

Az örökbefogadás nem jog, hanem lehetőség

írja Dormán Emese, aki elindította azt a petíciót, amely a 40 órás tanfolyam választhatóvá tétele ellen tiltakozik. Szerinte akkor működik jól a rendszer, ha „a gyerek érdeke van a központban”.

„Minél hamarabb rendeződik véglegesen egy gyerek sorsa, annál jobb lesz neki, ez nem kérdés” – vallja sok szakértővel együtt az Indexnek nyilatkozó Bátki Anna is. Ugyanakkor a pszichológus azt is hangsúlyozza:

Nem arról van szó, hogy az örökbe fogadó szülő valahonnan megmenti azt a gyereket, aki hozzá kerül. Nagyon sok gyerek van jó helyen, jó nevelőcsaládban az örökbefogadás előtt is. Nem az a cél, hogy minél előbb, bárhová elvigyék a gyerekeket, hanem az, hogy egy jó helyre kerüljön egy olyan családba, ahol a gyerekeknek és a szülőknek is a hosszú távú érdekeit szolgálja az örökbefogadás.

Egy sikertelen örökbefogadás ugyanis nemcsak a gyereknek – egy olyan gyereknek, aki eleve több veszteséget átélt már – árt, de az örökbe fogadni vágyók számára is nagyon sok boldogtalanságot okoz.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)



15%
4995 Ft
4246 Ft
20%
3999 Ft
3200 Ft