Simon, Szimonetta
-1 °C
15 °C

Gulyás Gergely: Szerény jogkörei maradnak a kormánynak a járványügyi készültség idején

2020.05.28. 11:08 Módosítva: 2020.05.28. 11:23

A hétfői és szerdai kormányülésnek egy napirendje volt, a költségvetés és a veszélyhelyzet megszüntetéséről és a járványügyi készültség bevezetéséről szóló javaslatoké, amelyeket a kormány már benyújtott a parlamentnek – jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a védekezés 78. napján a veszélyhelyzet megszüntetése és a járványügyi készültség bevezetése indokolt, noha a védekezés nemzetközi összehasonlításban is sikeres volt Magyarországon.

Akkor tudjuk sikeresen akadályozni a vírus terjedését, ha nemzeti összefogás van

– mondta Gulyás, megköszönve a társadalom pártpolitikai szimpátiától független fegyelmezettségét, és kritizálva az ellenzéket, amiért az bírálja a kormány intézkedéseit és legújabb terveit. Gulyás szerint az alkotmány garantálja a rendkívüli jogrendben foglalt kormányzati jogköröket és az alapjogok korlátozását erre az időre. A veszélyhelyzetnek legkésőbb június 20-án remélhetőleg vége,

közös érdekünk, hogy többé ne legyen olyan helyzet, amely szükségessé teszi a rendkívüli jogrend szükségességét

– mondta, hozzátéve, hogy a járványügyi készültség azonban továbbra is indokolt. Ez az egészségügyben azt jelenti, hogy a kórházak irányítási rendszere változatlan marad, és az országos tisztifőorvos megtarthatja rendkívüli jogköreit például a vásárlási idősáv fenntartására és egyéb korlátozásokra.

Gulyás szerint az újabb jogszabály-módosítások nyomán a kormánynak rendkívül szerény jogkörei maradnak, de ezek indokoltak egy járványügyi készültség idején.

A kormány szerdára virradóra nyújtotta be a veszélyhelyzet visszavonásával összefüggő, a koronavírus-törvényt hatályon kívül helyező, valamint egy másik jogszabálycsomagot is.

Gulyás Gergely: A kormánynak rendkívül szerény jogkörei maradnak (a teljes kormányinfó)

A kormány ugyan kedd délutánra ígérte, végül azonban csak szerdára virradó éjjel nyújtotta be a járványügyi veszélyhelyzet visszavonására vonatkozó javaslatot. Már korábban kiderült, amennyiben a parlament elfogadja az idevágó törvényt, azzal hatályon kívül helyezik a koronavírus-törvényt, egyúttal felkérik majd a kormányt, hogy az saját hatáskörében vonja vissza az által március 11-én elrendelt rendkívüli jogrendet.

Kiderült ugyanakkor, hogy az országos tisztifőorvos javaslatára – miniszteri előterjesztés után – egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el a kormány, ha a parlament elfogadja a veszélyhelyzet megszüntetéséhez benyújtott átmeneti szabályokat.

A tervezet szerint a kormány akkor rendelhet el válsághelyzetet, ha

  • nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet,
  • az emberek életét, testi épségét vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következik be.

A javaslat értelmében az országos tisztifőorvos követi a helyzetet, ha a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezi a kormányrendelet visszavonását, amit a kormány köteles lenne megtenni. Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve, ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.

Egészségügyi válsághelyzetben kormányrendelettel korlátozható vagy megtiltható a többi között minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti, az üzletek működése, nyitvatartása, egyes termékek árusítása, fogyasztása, a személyforgalom, az áruszállítás, az emberek személyes érintkezése, az intézménylátogatás, az egyes területek elhagyása, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele.

A kormány a szükséges mértékben, arányosan gyakorolhatja a jogkörét, kijárási korlátozást nem vezethet be, áll a javaslatban. Gulyás tehát erről azt mondja, hogy egészségügyi, járványügyi készültség idején erre mindenképpen szükség van, de ezek „szerény jogkörök”.

Gulyás ismertette a szerda éjjeli Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletet is, amely szerint egyébként pénteken új szakaszba lépnek a fővárosi védelmi intézkedések. Ennek köszönhetően –  ahogy, azt már tegnap  belengették  – május 29-től a vendéglátóhelyek belső, zárt részei is megnyithatnak, de a dolgozóknak kötelező lesz szájmaszkot viselni, és a védőtávolság betartására is ügyelniük kell. A rendelet szerint péntektől már nézők részvételével is lehet tartani szabadtéri sporteseményeket. Ennek részletszabályairól is beszélt a miniszter, kiemelkedő fontosságúként említve a védőtávolság betartását.

Június 3–7. között lesznek a trianoni megemlékezések, de szigorú védekezési protokoll mellett, június 4-én pedig Áder János fog beszédet mondani.

Az Alkotmány utcában lévő emlékművet augusztus 20-án avatják fel.

Egymillióval több magyar állampolgár van, mint amennyien 2010-ben voltunk, ez pedig nem gyengítette, hanem erősítette ezt az országot. A politikai és családi kapcsolatok is sokkal élénkebbek, mondta Gulyás. A kormány minden trianoni megemlékezést támogat.

Gulyás beszélt a költségvetési tervezet benyújtásáról, amely szerinte a gazdaságvédelem büdzséje lesz, és amellyel a járványhelyzet okozta válság leküzdését tűzték ki célul, még úgy is, hogy egyelőre senki sem tudja, valójában milyen mértékben sújtja – de biztosan rendkívüli módon érinti – a magyar gazdaságot a koronavírus okozta válsághelyzet. A miniszter szerint az a céljuk, és a jövő évi költségvetés biztosítékot nyújt arra, hogy azoknak az embereknek, akik dolgozni akarnak, és azoknak a cégeknek, amelyek megőrzik a munkahelyeket, támogatásokat nyújtsanak a túléléshez, és ezen túl elkezdik visszaépíteni a 13. havi nyugdíjat, amivel kapcsolatban Gulyás ismét a 2010 előtti, baloldali kormányokat kritizálta.

A kormány partnerként tekint az önkormányzatokra

– jelentette ki Gulyás. A miniszter az önkormányzatokkal kapcsolatos vitáról azt mondta, bár az állam forrásai is csökkennek, azt szeretnék, hogy az önkormányzatok forrásai ne csökkenjenek. Ezért szerepel 858 milliárd támogatás a költségvetésben, ez pedig szerinte több, mint 2020-ban. A szolidaritási adóról Gulyás azt mondta, a gazdagabb önkormányzatoktól a kisebb önkormányzatokhoz megy a pénz, ezért ez egy önkormányzatok közötti vita lehet. Egy járványügyi veszélyhelyzetben ez fontos Gulyás szerint, de további forrásokat is keresnek a helyhatóságoknak.

Az elmúlt néhány hét kormányinfóinak állandó témája között említette Gulyás az egyszer használatos műanyagok gyártásának és forgalmazásának betiltását, amellyel kapcsolatban a járványügyi vészhelyzetben véghezvitt „bravúrról” beszélt, dicsérve Palkovics László innovációs minisztert, aki rövid időn belül a műanyagipar 24 legfontosabb magyarországi szereplőjével tárgyalt, és velük megegyezve döntött a kormány a halasztásról, aminek a munkahelyek megőrzése az elsődleges célja, ismételte meg.

A KORMÁNY ISKOLAŐRSÉGET HOZ LÉTRE, EZ 500 ISKOLÁT FOG ÉRINTENI, EBBŐL 140-150 SZAKISKOLA.

Főképp korábbi rendőrökből verbuválódó 500 fős őrség lesz ez, és állandóan ott lesznek az iskolákban, főleg azokban, ahol több probléma van. Gulyás szerint vannak olyan iskolák, térségek, ahol fennáll a tanárok veszélyeztetettsége, ami szerinte „tűrhetetlen”. Fegyver nem lesz náluk, de más eszközök igen. 

A BÜNTETHETŐSÉGET PEDIG KIBŐVÍTIK 12 ÉVRE,

mert nem engedhető meg, hogy bárki egy tanárt fenyegessen, vagy bűncselekményt kövessen el ellene. Egyeztetett a kormány az érintett térségek országgyűlési képviselőivel, a miniszter szerint valamennyien támogatták ezt a javaslatot.

Szentkirályi Alexandra a miniszter tájékoztatóját követően ismertette az utazásszervezőket érintő kormányrendeletet, amely alapján a lemondott utak esetében nem pénzvisszafizetés, hanem utalvány útján kárpótolhatják az irodák. A kormányszóvivő szerint az utazót pénzügyi hátrány semmiképpen sem érheti.

A sajtómegkeresésekre adott válaszok:

  • A költségvetési tervek és önkormányzatok kapcsolatáról Gulyás azt mondta, azt remélik, hogy a főváros bevételei nőnek majd. Eddig olyan döntéseket hoztak, hogy az önkormányzatok az államnál kisebb mértékben vesznek részt az elvonásokban. Gulyás szerint a főváros eddig is kimaradhatott a főbb elvonásokból, a szolidaritásban viszont mindenkinek együtt kell működnie. A fővárosnak a szolidaritási adóból kedvezménye volt, ez a kedvezmény csökkenni fog a jövőben, mondta a miniszter. „A terhek nem aránytalanok, hanem aránytalanul kedvezőek voltak”, hogy a fővárost alig érintette.
  • A kormány összesen 7 milliárdot ad a Széchenyi István tér és Lánchíd felújítására, a Lánchídra konkrétan 6 milliárdot, erről még Tarlós Istvánnal egyeztek meg. Ezt a kormány még fenntartja, de Gulyás nem tudja, hogy a főváros fenntartja-e még az igényét erre a pénzre. Ha nem kérik, „örömmel” fordítják ezt a védekezésre. Június 9-én találkoznak Karácsony Gergellyel, azt kéri Gulyás, akkor Karácsony tegye világossá, mit akar.
  • A Soros-szervezetek állításával szemben a gyülekezési jog korlátozására az új, egészségügyi készültség, az egészségügyi válsághelyzet nem ad lehetőséget a kormánynak a gyülekezési jog korlátozására, mondta Gulyás, hozzátéve, hogy ez alapján csak a vásárlási idősáv és egyéb, hasonló intézkedések fenntartására van lehetőség.
  • Minden kormány a saját állampolgárai biztonságáért felel, ezért a magyar kormány arrafelé nyitja a határait, ahol a fertőzöttség aránya nem tér el nagyon a magyarokétól. Így az olasz nyitásra még várni kell, fogalmazott kérdésre Gulyás.
  • A kormány csak ma alakítja ki az álláspontját az Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök által megfogalmazott uniós költségvetési javaslattal kapcsolatban. 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapot javasol ugyanis az Európai Bizottság az új költségvetési tervezetében, ami az 1100 milliárd eurós uniós hétéves költségvetést egészíti majd ki. Gulyás Gergely szerint az idevágó kormányzati álláspontról majd Orbán Viktor tesz bejelentést a pénteki közrádiós, szokásos nyilatkozatában.
  • A rozsdaövezetekkel kapcsolatban Gulyás azt mondta, ez nagy lehetőség a nagyvárosoknak és főképp Budapestnek. Ez akkor lehet sikeres, ha állam be tudja vonni a piacot, ezért fontos az ilyen helyeken lakóhelyeket építeni. A 22 százaléknyi kezdemény jelentős motivációs erő, ezért azt várják, hogy több olyan terület lesz az országban, ahol rehabilitáció lesz.
  • Több mint százezer embernek pluszban a költségvetés biztosítja az ahhoz szükséges forrásokat, hogy ha részt akarnak venni a közmunkaprogramban, akkor ezt megtehessék, a honvédség pedig további 3 ezer ember foglalkoztatásra kapott lehetőséget – mondta Gulyás Gergely az állami álláslehetőségeket érintő kérdésre.
  • Az önkormányzat is része az államnak, így ha az államban történik valami, aminek negatív következményei vannak (pl. járvány), az az igény nem méltányos az állammal szemben, hogy az önkormányzatokat ez nem érinti. Az államot nagyobb arányban érinti a gazdasági veszteség, mint az önkormányzatokat, ismételte el újra Gulyás. Idén ezermilliárdos veszteségei vannak az államnak. Ehhez képest a 34 milliárd forintos gépjárműadó az önkormányzatoktól nem olyan sok Gulyás szerint.
  • A jelenlegi rendkívüli jogrendi helyzetnek voltak tanulságai, ezek alapján javasoljuk a katasztrófavédelmi törvényben módosítani, de reméljük, hogy ezekre évtizedeken át nem lesz szükség, mondta az Index idevágó kérdésére Gulyás Gergely. A miniszter szerint a következő évekre vonatkozóan, ebben bízik a kormány, nincs semmiféle jelentősége. A járványügyi készültséggel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy ezek rendkívül korlátozott jogkörök a rendkívüli jogrendhez képest, és a kormány túlhatalmával összefüggő bármilyen állítást visszautasít a kabinet.
  • A tranzitzónáról született egy európai döntés, erre a magyar kormány megszüntette a tranzitzónákat. Ha nem akarjuk, hogy a tranzitzónákat visszaállítsák a veszélyhelyzet megszűnésével, akkor rendelkezésbe kell ezt iktatni, válaszolta Gulyás az Index kérdésére, egyúttal humorizálva, hogy ha a kérdező is visszaállítaná a tranzitzónákat, akkor ebben szívesen alkotnak szövetséget. Kérdésünk az volt: mi indokolja, hogy a menekültügyi eljárás tranzitzónák bezárása utáni új szabályai a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezések között került a parlament elé?
  • Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörbe tartozik a felsőoktatási kollégiumok újranyitásának kérdése, de egyelőre a járványügyi szabályok tiszteletben tartása és a járványgócok kialakulásának elkerülése érdekében nem döntöttek erről, mondta Gulyás szintén az Index kérdésére.
  • Száz év után üdvözítő lenne, ha Románia az ott élő magyarokat is saját állampolgárainak tekintené, és támogatná őket abban, hogy saját kultúrájukat és identitásukat gyakorolhassák, mondta Gulyás.
  • Láttuk, milyen tiszteletreméltó ez a munka, de láttuk az árnyoldalait is, mondta Gulyás Gergely a háziorvosi praxisok államosításának lehetőségét felvető kérdésre. A miniszter szerint semmi más céljuk nincs, mint felkészíteni az egészségügyi ellátás valamennyi területét arra, hogy ha az előrejelzésekkel összhangban lesz második hullám, az ne állítsa kihívás elé a betegellátást.
  • Annyira tervezik pótolni az önkormányzatok kiesett gépjárműadóit, amennyire a keret engedi, mondta Gulyás az idevágó kérdésre.
  • „A járvány nem tűnt el, a veszélyeztetettség fennáll, ezúton is mindenkit arra kérünk, hogy tartsa tiszteletben és szem előtt a járványügyi védekezési szabályokat” – tette egyételművé a járványügyi illemszabályokkal kapcsolatos álláspontját Gulyás Gergely egy, az éttermekre vonatkozó kérdésre.
  • A miniszterelnök külpolitikai programja nem tartozik a Miniszterelnökséghez, ezért Gulyás nem tudja, Orbán Viktor hova utazik először a veszélyhelyzet megszűnése után. Azt tudja, hogy Orbán június 8-án Brnóban találkoznak a visegrádi négyek.
  • Ilyen döntés nem született, válaszolta Gulyás az egészségügyi intézmények felügyeletének, fenntartásának Belügyminisztériumba, Pintér Sándor felügyelete alá kerülésére vonatkozó kérdésre.
  • A járványügyi készültség után nem lesz szükség kórházparancsnokokra. Voltak félelmek arról előzetesen, fog-e ez így működni, de együttműködők voltak a kórházvezetők és cégvezetők is. Csak a működés fenntartását akarták segíteni a kormány szerint, nem elvenni. Sikerült jól kezelni a dolgot, ez a honvédség nagy érdeme Gulyás szerint.
  • Börtönkórház lesz a kiskunhalasi konténerkórház, jelentette ki Gulyás Gergely az idevágó kérdésre. A miniszter azt mondta, az intézmény egy újabb egészségügyi válsághelyzet esetén ismét bevethetővé válik a járvány betegeinek kezelésére.
  • Négy ütemben tér vissza az egészségügy a normális működésbe, ez június 4-ig meg fog történni Gulyás szerint.
  • Az információk szerint az elkövetők drog hatása alatt álltak a Deák téri kettős késelésnél, és bár a gyilkosság bűncselekményét szigorúan büntetik az országban, a drogproblémával foglalkozni kell, mert a fiatalokra veszélyt jelent.
  • Augusztus 15-ig nagy tömegrendezvények nem lesznek, de éppen azért határozták meg ezt a dátumot, mert szeretnék, ha a körülmények lehetővé teszik, akkor a Szent István napi megemlékezések és ünnepségsorozat megrendezhető legen. Erről július közepéig ráérünk dönteni, az akkori járványügyi jelentések alapján, mondta Gulyás.
  • Az áfatörvény a rozsdaövezetekre vonatkozik. Azt reméli Gulyás, hogy ebből „kivételesen” nem lesznek viták Brüsszelben.
  • Amikor a bizniszegyházak ellen hoztunk törvényt, akkor azt mondtuk, hogy az egyházi státusz fennállásának egyik első feltétele, hogy 100 fő híve legyen. A Hit Gyülekezetével szemben az a vád biztosan nem állhat fenn, hogy nincsenek hívei, hiszen az egyszázalékos egyházi adófelajánlások körében rendre az első helyek között végez, mondta Gulyás Gergely. A miniszter szerint minden más, akár büntetőjogi felelősséget felvető kérdést az illetékes hatóságoknak kell tisztázni a Hit Gyülekezete, ahogy más egyházak esetében is.

Az Index ezeket a kérdéseket küldte el (a szabályok szerint) szerda délután a csütörtöki kormányinfóra:

  • Miért van szükség arra, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatok között a katasztrófavédelmi törvénybe beleírják: ha nem elégségesek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat veszélyhelyzetben?
  • Mi a célja a kormánynak az egészségügyi válsághelyzet létrehozásával, és mikor, milyen feltételek esetén, milyen helyzetben lehet erre szükség?
  • Pontosan milyen esetben javasolhatná az országos tisztifőorvos az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet kihirdetését? Konkrétan mit jelent a "nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet", illetve "az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény"? Milyen megbetegedések, milyen esetszám esetén jelenthetnek ilyen helyzetet? A koronavírus magyarországi megjelenésének (március 4.) napján például már fennálltak volna ezek a feltételek?
  • Miben különbözne az országos tisztifőorvos új, javaslattételi jogköre attól, az egészségügyi törvényben eddig foglalt jogkörtől, amely a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedések körében normatív határozat meghozatalára lehetőséget ad számára, és amely jogkörrel Müller Cecília március 26-án már élt? Ha érdemi különbség nincs, mi szükség van a módosításra?
  • Mi indokolja, hogy a menekültügyi eljárás tranzitzónák bezárása utáni új szabályai a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti rendelkezések között került a parlament elé?
  • Lehetővé teszi a kormány, hogy újra nyithassanak a kollégiumok a felsőoktatásban, legalábbis fogadhassák azokat a diákokat, akiknek a vizsgaidőszak gyakorlatilag kivitelezhetetlen közlekedési terhekkel jár kollégiumi elhelyezés nélkül?
  • Farkas Örs azt mondta, hogy május 29-től már az éttermek belső tereiben is megengedett lesz a fogyasztás. Pontosan mikortól és milyen feltételekkel tarthatnak nyitva az éttermek?