Gyurcsány: Nem kell elfelejteni Trianont, nem is lehet, de a gyászon túl kell lépni

2020.05.30. 15:45

Hosszú bejegyzésben emlékezett meg Trianonról szombat délelőtt Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció nevében. A politikus amellett, hogy kiemelte, Magyarország száz éve a történelem vesztesévé vált, Trianont pedig nem lehet, és nem is kell elfelejteni, úgy vélekedett, hogy nem lehet többé ez a magyar politika fókusza, az elveszettet siratása helyett pedig a meglévőt kell naggyá, sikeressé, erőssé építeni.

A politikus szerint annak ellenére, hogy száz év után is nehezen fogadja el Magyarország a trianoni döntést, a dolog nem egyesít, hanem megoszt, mert míg sokaknak ma is eleven személyes, családi, nemzeti fájdalom, másoknak pusztán a történelem olyan ismerni való száraz ténye, mint például a mohácsi vész. Mint írta, nehezen elfogadható tény, de politikában és történelemben csak az erőseknek van igazsága, így nincs egyetlen trianoni igazság sem, ez mást jelent a környező országoknak és Magyarországnak is, de mást jelent a bennük élő csoportok számára is.

Gyurcsány kiemelte, hogy magyarok sokaságának háborgása ellenére Trianon nemzetközi jogi értelemben vett jogszerűségét egyetlen komoly közjogi tényező sem vitatja. A megállapodás, illetve az azt felváltó párizsi békeszerződés érvényes és hatályos, megváltoztatása csak közös akarattal vagy erőszakkal lehetséges – előbbi hiányzik, utóbbit pedig ki kell zárni.

Így aztán együtt kell élni Trianonnal függetlenül attól, hogy annak igazságáról mit gondolunk.

Gyurcsány szerint Magyarország száz éve egyszerűen a történelem vesztesévé vált, és bár tény, hogy a győztesek nem voltak kegyesek hozzá, ebből következően nem tudott ellenállni az akaratuknak. Ez ugyanakkor mára történelem, amit sokféleképpen lehet értelmezni, de a legfontosabb mégis az, hogy a mai Magyarország mihez kezd Trianonnal. Mint írta, nem kell, és nem is lehet elfelejteni Trianont, de a magyar politika fókusza nem lehet tovább a trianoni gyász, mert azon túl, hogy az nem vezet sehova, megbénít, cselekvésképtelenné tesz, felemészti a haza morális, politikai erejét.

A politikus úgy véli, hogy Magyarországnak az 1947-es párizsi békeszerződés a trianoninál is szűkebb határai között kell megtalálnia a helyét a világban. Szerinte erős és sikeres Magyarország nem épül a múlt sérelmeinek felemlegetésén, mert az ország ereje nem négyzetkilométerekben mért területi nagyságából, hanem társadalmi, gazdasági sikereiből fakadhat. Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy nem az elveszettet kell siratni, hanem a meglévőt kell naggyá, sikeressé, erőssé építeni, és azért kell közösen tenni, hogy egymásra találjunk szomszédjainkkal, Európa más népeivel, nemzeteivel. Mint írta, az ezernyi történelmi sérelem és fel nem oldott feszültség megoldására ma egy erős Európai Unió nyújtja a legnagyobb esélyt.

Érdekesség, hogy a volt kormányfő akkor is a regionális együttműködést hangsúlyozta, amikor 2010-ben a parlament elfogadta a kettős állampolgárságot. Ez azért fontos, mert a határon túliak szemében kétségtelenül kulcsszerepet játszott Gyurcsány népszerűtlenségében az, hogy a 2004-es népszavazás idején arra buzdított mindenkit, hogy szavazzon nemmel a kérdésben.