Nóra, Lili
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Lebutított és kifacsart klímatörvényeket fogadott el a Fidesz

D MTZ20200330024
2020.06.03. 10:26
A parlament megszavazta, hogy 2050-re klímasemleges lesz a gazdaság, a zöld civil szervezetek és az ellenzéki pártok mégis elégedetlenek, mert szerintük a kormánypártok minden fontos javaslatukat lesöpörték az asztalról.

Két, klímavédelemről szóló törvényt is megszavazott kedden a parlament. Különös csavar a történtekben, hogy eredetileg mindkét javaslatot ellenzéki politikusok nyújtották be, a parlamenti bizottságokban is többségben levő kormánypárti képviselők azonban addig módosították a jogszabályok szövegét, hogy az ellenzékiek végül vállalhatatlannak tartották a végeredményt, és leszavazták azt.

Bár az eredeti és a végül megszavazott javaslatok között jelentős tartalmi különbségek vannak, mégis érdekes helyzetet eredményez a kormány és ellenzék közötti kommunikációs csatában, hogy az ellenzék nem támogatta olyan törvények elfogadását, amelyek kimondják: az éghajlatváltozás korunk egyik legfontosabb problémája, amivel szemben lépni kell.

Csak a legtávolabbi cél maradt

Először a Párbeszéd frakciója által benyújtott, a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényről nyomtak gombot a képviselők. A fideszesek ennek már a címét is megváltoztatták, így a parlament végül nem hirdette ki a klímavészhelyzetet, hanem egy általános klímavédelmi törvényt fogadott el 119 igen és 51 nem szavazattal.

A két javaslat közötti jelentős különbség már a szövegek felvezetőjéből is nyilvánvaló, 

az ellenzéki lényegesen drámaibb hangvételűbb és komolyabb fenyegetésként tekint a klímaváltozásra. 

A Párbeszéd javaslata ( teljes szöveg itt pdf-ben) így indult:

„A Magyar Országgyűlés, látva a klímaváltozás és az ökológiai válság egyre súlyosbodó jeleit Magyarországon és az egész világon, tudva, hogy ez a krízis már egy-két évtizeden belül felülírja eddigi életvitelünket, és a XXI. század végére alapjaiban fogja veszélyeztetni az emberi civilizáció létfeltételeit a Földön (...) kihirdeti a klímavészhelyzetet, és kötelezi a kormányt a rövid, közép- és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések kidolgozására és megvalósítására.”

Ez pedig a módosítások után a Fidesz által átírt szöveg eleje ( pdf):

„A klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényel. Az Országgyűlés a környezeti örökségünk védelme, a magyar emberek és nemzedékek együttes erőfeszítései eredményének megőrzése, valamint a magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásának biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja.”

Az ellenzéki és a kormánypárti javaslat nem csak hangulatában különbözik. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője még a szerdai ülésnap előtt azt mondta az Indexnek, hogy

azért szavazzák le saját javaslatukat, mert a Fidesz minden lényeges elemet kivett belőle; a legfontosabbak szerinte ezek közül a napelemekre vonatkozó ÁFAkedvezmények, a magánháztartások energiahatékonyságának támogatása vagy például a szélerőmű-építés tiltásának feloldása.

Tordai szerint az elfogadott törvény egyetlen értékelhető eleme, hogy

a kormány vállalja, hogy 2050-től klímasemleges lesz a gazdaság,

ez azonban szerinte önmagában kevés és túl általános. Egyrészt 2050 még nagyon messze van, másrészt a Párbeszéd javaslatához képest a Fidesz a 2030-ig megfogalmazott összes klímacélt jelentősen csökkentette, ami miatt nem látszik, hogyan teljesülhetne a 2050-es cél.

Míg a Párbeszéd 2030-ra 55 százalékkal csökkentette volna az üvegházgáz-kibocsátást és 35 százalékra növelte volna a megújulók arányát az energiamixben, a Fidesz ugyanerre a céldátumra 40 százalékos üvegház-kibocsátást és a megújulók összes energiafogyasztáson belüli 21 százalékra emelését célozta meg.

A 2050-re vállalt klímasemlegesség ugyanakkor Tordai szerint illeszkedik a kormánypártok „klímabajnok” narratívájába, elmondhatják majd, hogy Európában Magyarország az első állam, ahol jogszabályokban rögzítették, hogy 2050-re a gazdaság ne termeljen több üvegházgázt, mint amennyit le tud kötni.

Nem elég

A Fidesz klímatörvényét előzetesen több magyar zöld civil szervezet bírálta. Az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös állásfoglalásukban azt írták, hogy bár a törvény

tartalmaz előremutató elemeket is, a célkitűzések nem elég ambiciózusok ahhoz, hogy érdemi választ adva az éghajlati és ökológiai válságra, gazdaságunkat és társadalmunkat időben válságálló és klímabarát pályára állítsák, és megfelelő ütemben csökkenjen a fosszilis energia felhasználása. A tervezet így a vírusválság után szükséges zöld helyreállításra sem ad kellő választ.

A civilek szerint amiért az Európai Unió a 40 százalékos kibocsátáscsökkentés emelését tervezi 2030-ra, a hazai célértéket is legalább 55 százalékra kell emelni a mostani 40 százalék helyett. Szerintük egy olyan átfogó és ösztönző lakossági épületenergetikai programra lenne szükség, amely jelentős energiamegtakarítással járó korszerűsítés felé tereli a beruházásokat, és ezt elérhetővé teszi az alacsony jövedelmű háztatásoknak is.

Arról is írtak, hogy a „megújuló mix fenntarthatósága érdekében csökkentsék a biomassza energetikai felhasználásának túlsúlyát”, valamint fontosnak tartják, hogy „2030 előtt, lehetőleg 2025-re ki kell vezetni a súlyosan szennyező és egészségkárosító szén és lignit felhasználását mind az erőművekből, mind a lakossági tüzelőanyag-használatból”.

Teljes kiherélés

A Párbeszéd javaslatához hasonló utat járt be az „Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról” című törvényjavaslat, amelyet eredetileg az LMP kezdeményezett, majd a teljes parlamenti ellenzék csatlakozott hozzá. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke azt mondta kérdésünkre, hogy addig enyhítették és lazították a célszámokat, mígnem „teljesen kiherélték” a javaslatot. Ezt kedden 120 igen és 51 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés.

A politikus szerint a kormánypártok végül beletették a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét, amely klímavédelmi szempontból semmit sem jelent. „Elsumákolták és elmosták, hogy a mezőgazdaságnak, az iparnak, az egészségügynek, az oktatásnak és a teljes szolgáltatószektornak nagyon keményen rá kellene készülnie a klímaváltozásra. A folytatásról Schmuck azt mondta, hogy folyamatosan nyomást fognak gyakorolni a kormányra azért, hogy vállaljon ambiciózus klímacélokat, amelyekre a magyar költségvetésből is áldozzon, „ne csak tartsa a markát az EU felé”.

A törvények elfogadása után a környezetvédelmi civil szervezetek közös állásfoglalást adtak ki, melyben ismét bírálják a jogszabályt. Szerintük a megszavazott klímatörvény

alkalmatlan arra, hogy megvédje a magyar lakosságot.

Azt írták, a törvény semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy Magyarország élhető marad az elkövetkező évtizedekben. A közös közleményben, melyet az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége jegyez, az áll, hogy „ismét elszalasztottuk a lehetőséget, hogy Magyarország érdemi választ adjon az emberiséget fenyegető klíma- és ökológiai válságra, és a koronavírus-járványhoz hasonlóan részt vegyen a szén-dioxid-kibocsátás görbéjének ellaposításában és visszafordításában, valamint az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban".

A kormány cselekszik

A törvény elfogadása után Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az MTI-nek, azt mondta, hogy a törvény elfogadása megerősítette, hogy a kormány cselekszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, teremtett világunk megóvásáért, ezt bizonyítják az eddigi intézkedései és idei évben elfogadott energia- és klímapolitikai stratégia, valamint a miniszterelnök által meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv.

Kaderják szerint Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben eddig is a kiemelkedő teljesítményt nyújtó államok között volt, kellően nagyra törő intézkedési tervekkel. Az elmúlt három évtized kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethető, sőt egymást erősítő célok. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szerdán elfogadásra javasolt törvény- és határozati javaslatok megerősítik a kormány azon tavalyi döntését, amely szerint Magyarország támogatja a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re, hangsúlyozta az államtitkár.

Konkrét javaslataik szerint érdemben segíteni kell a lakosságnak energiatakarékossági és -hatékonysági beruházások mielőbbi megvalósításában; még idén fel kell oldani az új szélerőművek építését tiltó intézkedéseket; olcsóbbá, elérhetőbbé kell tenni a lakossági napenergia- és egyéb megújulós beruházásokat, és támogatni kell a közösségi energiatermelést; legkésőbb 2025 végéig be kell zárni a klímagyilkos Mátrai Erőművet; haladéktalanul be kell tiltani a szén (különösen a lignit) értékesítését a lakosságnak, ezzel párhuzamosan segítve az alacsony jövedelmű háztartások átállását a tiszta fűtésre; legalább 55 százalékkal kell csökkenteni Magyarország szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig.

A 2019-es európai parlamenti választások után a zöld témák egyre hangsúlyosabban megjelentek a magyar politikában is. Ahogy arról több cikkben is írtunk, a környezeti kérdésekkel több szempontból is szkeptikus Orbán Viktor felismerte, hogy kormánya népszerűségét veszélyeztetheti, ha pártja nem foglalkozik a klímaváltozással.

2019 második felétől fokozatosan áthangolták a kommunikációs gépezetet; míg a korábbi hónapokban még olyan vélemények is megjelentek a fideszes sajtóban, hogy Sorosék szervezik a klímatüntetéseket, 2020 elején a kormány klímavédelmi akciótervet hirdetett, a Fidesz pedig elkezdte mantrázni, hogy a környezetvédelem mindig is a keresztény-konzervatív értékrend része volt.

Az Orbán-kormányok 2010 után mutatott természetvédelmi tevékenységéből ugyanakkor épp az köszön vissza, hogy a témakör mindig is egy púp volt Orbán hátán.

(Borítókép:  Máthé Zoltán / MTI)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.

Élni fogok még, amikor mind meghalunk?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!