Hermina
15 °C
27 °C

Áder Trianonról a parlamentben: Nem leszünk partnerek az elhallgatásban

D  YT20200604010
2020.06.04. 12:09

Emléknapi ülést tartott csütörtökön a parlament, Trianonra emlékezve. Az ülésen Áder János és felesége is megjelent, de jelen volt Orbán Viktor és a kormány tagjai, valamint mások mellett Szili Katalin is, valamint Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Domokos László ÁSZ-elnök is. A koronavírus miatt a határon túli magyarok képviselői nem tudtak elmenni az ülésre. Csak Áder János államfő és Kövér László házelnök szólalhatott fel (mindketten fideszesek), ellenzéki politikusok nem, amit Gulyás Gergely a Kormányinfón azzal indokolt, hogy nem akartak pártpolitikai vitát.

Nyilatkozat a nemzeti önazonosságról

A parlamentben felolvasták a nemzeti önazonosságról szóló nyilatkozatot, amit kormánypárti képviselők terjesztettek be. A nyilatkozatban - amelynek teljes szövege itt olvasható el - felhívják a kelet-közép-európai - és benne a Kárpát-medencei - államalkotó nemzetek parlamentjeit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeténél és az európai nemzetközi szervezeteknél közösen kezdeményezzék a nemzeti önazonossághoz való jognak, mint alapvető emberi jognak az elismertetését. Arra is felhívják az "államalkotó nemzetek parlamentjeit", hogy emeljék alkotmányos alapjoggá a nemzeti önazonossághoz való jogot, és azt szavatolják a gyakorlatban is az államaik területén élő minden őshonos nemzeti közösség számára. Az EU-t és az unió polgárait pedig arra hívja fel a nyilatkozat, hogy támogassák a Székely Nemzeti Tanácsnak "az európai régiók gazdasági és kulturális fejlődését erősíteni hivatott", folyamatban lévő európai polgári kezdeményezését.

Ezután Kövér László házelnök kapott szót. Kövér három okot sorolt fel, amiért a nemzeti önazonosságról szóló nyilatkozat fontos. 

Az egyik, hogy Kövér szerint Trianon megismétlődhet a jövőben. A magyar jövő szerinte csak akkor lehet biztonságos, ha az emberek az eszükbe vésik, hogy mindig csak az lehet az övék, amit meg tudnak védeni.

Kövér szerint tanulnunk kell a múltból. A házelnök három tanulságot említett. Az egyik tanulság, hogy akit ki akarnak fosztani, annak először az önazonosságát kell megsemmisíteni, szerinte ez a nemzettagadás. Napjainkban Kövér szerint Európa valamennyi nemzetének létét kétségbe akarják vonni bizonyos politikai és gazdasági érdekcsoportok. A fideszes házelnök szerint azért teszik ezt velük, mert szükségük van az erőforrásaikra. 

A másik tanulság szerinte az, hogy mindig súlyos ára lehet annak, ha figyelmen kívül hagyjuk a geopolitikai látószöget. A harmadik tanulság pedig az, hogy szövetségesek nélkül nem lehet életben maradni - mondta Kövér.

Kövér szerint az EU integrációja sem nyújtott megoldást Trianon sérelmeire, de az unió legalább esélyt ad, hogy közösen megpróbáljuk rendezni a sorsunkat. Ehhez viszont szerinte szövetségeseket kell találnia Magyarországnak a szomszédos országokban és Európában.

Kövér azt mondta, hogy ez azért európai ügy, mert minden európai nemzetre igaz, hogy veszélyben van a nemzeti identitása, még ha ezzel nem is minden nemzet van tisztában. Európa szerinte csak addig marad önmaga, amíg európai közösségek lakják. 

Kövér László beszéde az Országgyűlés emlékülésén

Áder hosszan beszélt a történelemről

Kövér felszólalása után Áder János államfő mondta el ünnepi beszédét. A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy száz évvel ezelőtt ezen a napon az egész ország gyászolt, a fővárosban és mindenütt Magyarországon zúgtak a harangok, a magyarok 5 percig csendben álltak, senki sem tudta feldolgozni Trianont.

Az államfő felsorolta, milyen veszteségeket szenvedett az ország Trianon miatt, köztük a gazdasági veszteségeket is. Például elmondta, hogy Trianon előtt Budapest volt Európa legnagyobb malomipari központja, és a gépgyártásban is élen jártunk. 

Az országot ért veszteség mellett Áder szólt az embereket ért közvetlen veszteségekről is. A Kárpát-medencében háború utáni háború dúlt már akkor, amikor még nem volt Trianon, utalt a szabadcsapatok fosztogatásaira, a nők megerőszakolására 

A 20. század elején - bár minden ország vezetője a békéről beszélt -, Áder szerint valójában mindenki háborúra készült. Az államfő ezután egy kisebb történelemórát tartott. Szerinte Magyarország azért nem kerülhette el a súlyos veszteségeket, mert már 1920 előtt lényegében eldőlt a sorsa azoknak az alkuknak köszönhetően, amelyek a háttérben zajlottak. Ennek ellenére szerinte mérsékelni lehetett volna a károkat, ha 1918-19-ben hatékony és szívós diplomáciai munkát folytatott volna Magyarország és a diplomáciában megmozgatták volna az informális kapcsolatokat is. De erre nem volt képes a magyar vezetés. 

Magyarország sokkal több területet veszített, mint Németország - mutatott rá Áder, emlékeztetve, hogy mennyire igazságtalanul bántak el az országgal. "Magyarországot a béketárgyalásra csak egy évvel később hívták meg, érveit Magyarország nem mondhatta el. A népek önrendelkezésére vonatkozó wilsoni elveket csak Magyarország kárára alkalmazták" - húzta alá az államfő. Arról is beszélt, hogy Aponyi Albert, a magyar delegáció vezetője csak egy beszédet tarthatott. Magyarország sorsáról éppen ezért Áder szerint nem 1920-ban döntöttek, hanem "jóval korábban, sunyi háttértárgyalásokon". Szerinte fizetett ügynökök, korrumpált szakértők, politikai kalandorok közös munkája az, amit ma Trianonnak hívunk. 

Ezután arról beszélt, hogy Trianon nem segítette a térség gazdasági fejlődését, nem csökkentette az etnikai feszültségeket, nem tudta megakadályozni a német nemzetiszocializmus és az orosz bolsevizmus térnyerését sem és nem csak a magyarok szerint volt igazságtalan.

Áder emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1990 után sem folytatott revizionista politikát, hiszen sem a romániai forradalom után, sem Jugoszlávia szétesése után, sem Csehszlovákia szétbomlása után nem élt területvisszaszerzési igénnyel. "Amit a nagyhatalmak elrontottak, nekünk kell kijavítanunk" - mondta. 

"Nem leszünk partnerek az elhallgatásában, a történelemhamisításban, a határon túli magyarok megtagadásában" - hangsúlyozta. "Senki sem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak."

Végül Áder arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország mennyi mindent megtett a határon túli magyarokért. Szerinte az erősebb köteléket szolgálta a honosság egyszerűsítése is. Ezen kívül megtízszerezték tíz év alatt a határon túli magyaroknak juttatott forrásokat.

"A magyar nemzet nem csak volt, de lesz is" - zárta beszédét az államfő.

Áder János ünnepi beszéde

(Borítókép: Áder János beszédet mond a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából tartott emlékülésen az Országházban 2020. június 4-én. Fotó: MTI/Illyés Tibor)