Soltész: az ország főpolgármestere tutyimutyi

Tordai Bence napirend előtti felszólalásával kezdődött meg a parlament plenáris ülése, amelynek fő témája a 2021-es költségvetés lesz. A Párbeszéd politikusa a 12 évvel ezelőtti romagyilkosságokról emlékezett meg. „De azok is áldozatok, akik nem jutnak megfelelő munkalehetőséghez, oktatáshoz, szociális biztonsághoz, igazságos igazságszolgáltatáshoz” – mondta Tordai, aki szerint tíz év alatt a helyzet tovább romlott, mert a Fidesz politikája részévé tette a gyűlöletet. A támadások a multikról a független médiára irányultak, „majd az ellenségképzés áttevődött a menekültekre, az új célcsoport pedig a romáké”.

Tordai ezután a Mi Hazánk és a Fidesz összefonódásáról beszélt, ami a képviselő szerint újabb bizonyítéka annak, hogy a szélsőjobboldalt magától értetődő nyíltsággal vállalja fel a kormánypárt. „Ezek az indulatok, amelyeket egy felelős kormányzatnak nem szítania kéne, hanem orvosolni, de úgy látszik, ezek illeszkednek az önök céljaiba.”

„Jól látszik ez a költségvetési terven is: ahelyett, hogy egy boldog országba kalauzolnák el a társadalmat, önök tovább folytatják a lopás köré szerveződő kormányzást, kiegészítve a politikai bosszú tetteivel” – mondta Tordai, utalva az önkormányzati bevételek megkurtítására. 

„A klímaügy szintén nettó befizető” – mondta Tordai, mivel a kvótakereskedelemből, jövedéki adóból sokkal többet szed be a kormány, mint az a 31 milliárd forint, amelyet a környezet védelmére szán.

Fidesz: Karácsony nem tesz semmit

Dömötör Csaba államtitkár válaszában elmondta, hogy „a kormány a szélsőségesség minden formáját elutasítja, ezért szigorították a büntető törvénykönyvet, és ezért nem masírozhatnak paramilitáris gárdák az utcákon” – ellentétben a szocialista kormány alatti időkkel, amikor a romagyilkosságok is történtek. 

Az államtitkár szerint a romák nyertesei az elmúlt tíz évnek, hiszen körükben is csökkent a munkanélküliség – igaz, az államtitkár nem tért ki arra, hogy ebben mekkora szerepet játszik a közmunka.

A jövő évi költségvetésben mindent alá kell rendelni a munkahelyek védelmének, ez a szokásosnál is nagyobb átcsoportosításokkal jár – mondta az államtitkár. Vita van arról, hogy az önkormányzatoknak ki kell-e venniük ebből a részüket. „Szerintünk igen” – mondta Dömötör.

„Aki arra kíváncsi, hogy mire képes a baloldal, sokatmondó, hogy most mit mondanak, tesznek vagy nem tesznek: Karácsony Gergely például adós maradt a cselekvéssel. Az idősotthonokról azt mondta, szerinte nem kellett volna semmit másképp csinálni, mert amennyire fel lehetett készülni, fel is voltak készülve” – mondta Dömötör, távolabb lépve Tordai napirend előtti felszólalásának témájától.

„Döntésképtelenséget és halogatást látunk az önök részéről. Ha lenne felelősséghárításból világbajnokság, Karácsony Gergely jó eséllyel indulna” – mondta Dömötör, lényegében ezzel zárva válaszát.

Vadai: 133 bátor szentesítette bűnözés

Vadai Ágnes szerint a kormány hiába beszél arról, milyen segítséget nyújtott a járvány gazdasági kárainak elhárítására, mert „amit tettek, azt nem a magyarokért tették, hanem magukért, a haverokért”, Mészáros Lőrincért, Tiborcz Istvánért, Garancsi Istvánért.

Érdemi segítség helyett „400 ezer munkanélküli és rabszolgatörvény van nálunk” – mondta a DK politikusa. „Csak azért, mert elveszítették az önkormányzati választásokat, tönkreteszik az önkormányzatokat” – míg Ausztriában az önkormányzatok plusz egymilliárd euróhoz jutnak.

„Németország támogatja a kultúrát, önöknek csak egy Tankcsapda-rendeletre futotta” – mondta Vadai a kormány „máskor nagyvonalú” kiadásait felsorolva:

• 4 milliárd forintot kapott a Mészáros Lőrinchez tartozó Eszék futballcsapata,
• 7,5 milliárdot a Csíkszereda csapata,
• 6,2 milliárdot a sepsiszentgyörgyi klub,
• 3,5 milliárdot egy szlovén, 5 milliárdot egy szlovák, négymilliárdot egy  szerb focicsapat.

Emellett 2020-ban kétmilliárd forint ment el két mexikói templomra, 136 milliárd vietnámi projektekre, 320 millió egy kongói szemészeti klinikára, 165 millió forint egy belarusz templomra, 672 millió forint a határon túli papok fizetésére.

Ez összesen 182 milliárd forint, ami Vadai szerint azért aggályos, mert eközben nem kapnak többletjuttatást a gyógyszerészek, a gyógytornászok, a házi segítségnyújtók, a szociális szféra, az idősotthonok ápolói.

Kásler szívtelen, hazudik, mondatai egészen egyszerűen ostobák.

„A bátor 133-ak által szentesített bűnözést önti csupán le a kormány a kereszténység mázával” – mondta Vadai.

Dömötör Csaba nem értette, hogyan jött Vadai felszólalásába a Tankcsapda – a Mol által szponzorált együttesnek szerencsésen elfogadott határozatról itt olvashat –, így az államtitkár rögtön azt vetette ellen, hogy a szociális szféra több pénzhez jut, mint 2010 előtt, a szociális intézmények támogatása 30 százalékkal nőtt. „A bérek 60 százalékkal emelkedtek, és 2020-ban is volt béremelkedés.”

Az államtitkár szerint „az eddigi intézkedések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket”, a munkahelyvédelmi bértámogatást csaknem 300 ezer ember vette igénybe.

„Önök azt akarják, hogy a kormány egyre kevesebb uniós pénzről dönthessen, az ész megáll” – mondta Dömötör. „Ez akkor is botrányos, ha mindenféle elvont jogállamisági kritériumokra hivatkoznak”, miközben ez nem más, mint „ideológiai furkósbot”, a tényekhez semmi köze – vélte az államtitkár.

Jakab: Ha a vidék megindul...

A Jobbik elnöke arról szólt, hogy mentesíteni kell az szja-tól az átlag alatt kereső munkavállalókat, „amivel 40-50 ezer forinttal nőne a legszegényebb régiókban élők fizetése”.

A Jobbik elnöke ismét a leggazdagabbakkal szembeni különadót követelt, de sajnálta, hogy a Fidesz ebben az ügyben az alkotmányra hivatkozva tehetetlen. „Mi ez a kishitűség, eddig ebben az országban minden lehetett: zárt ajtók mögött osztogatták a kaszinókat, tették rá a kezüket a Balatonra” – sorolta a példákat Jakab Péter.

„Nem az volt az alaptörvény-ellenes, hogy ezek az emberek közpénzből lettek milliárdosok? Amikor ebből a pénzből visszaadnánk, azt mondják, nem lehetséges? Ha egyszer ebben az országban a magyar vidék megmozdul, akkor higgyék el, nem lesz az az alaptörvény, ami megmenthetné önöket a bukástól” – mondta az ellenzéki politikus.

Az államtitkár Obi-Wan Kenobival szól

Válaszul Orbán Balázs államtitkár a balliberális oldallal való összefogást vetette a Jobbik szemére.

„Azok a százezrek, akiknek az ügyét idehozta, segélyen tengődtek akkoriban, aki dolgozott, azokat agyonadóztatták” – mondta az államtitkár, aki szerint 850 ezer emberrel több dolgozik most, mint 2010-ben, a munkanélküliség 12-ről 4 százalékra csökkent, a bérnövekedés évente tízszázalékos volt.

„Az volt a dolgod, hogy elpusztítsd a sötét oldalt, nem az, hogy közéjük állj” – idézte Orbán Balázs Obi-Wan Kenobit a Csillagok háborújából, aztán az ellenzéket figyelmeztetve a Macskafogót idézte, miszerint „ki kéne valamit találni, mert a végén mehetnek vissza a balettba ugrálni”.

A KDNP-s Juhász Hajnalka határon túli magyarsággal kapcsolatos felszólalására Szijjártó Péter reagált. „Az állam határai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ebből fakad, hogy nekünk a szomszédságpolitikánkat sokkal nagyobb körültekintéssel kell összeállítunk és végrehajtanunk, mint más országoknak” – mondta a külügyi és külgazdasági miniszter. „Arra törekszünk, hogy ezeket a magyar közösségeket ne csak mi, de az adott szomszédos ország is erőforrásként kezelje” – mert ez mindkét ország viszonyát és a közösség mindennapi életét is jobbá teszi.

Szijjártó szerint ez triviális, de 2010 előtt nem sikerült elérni, most viszont vannak pozitív példák. Ezt a szerb állammal való kapcsolattal támasztotta alá. Nagyra értékelte Igor Matovič szlovák kormányfő békülékeny szavait is. „Szlovákia fontos stratégiai partnerünk, ennek jegyében pénteken Magyarországra látogat Szlovákia új kormányfője.”

Fontos szempont a kölcsönös tisztelet. „Minden partnerünknek megadjuk a tiszteletet, de elvárjuk, hogy adják meg nekünk is, mert ezeréves történelemmel rendelkező állam vagyunk, tehát velünk nem lehet akárhogy beszélni” – mondta Szijjártó, aki ígéretesnek tartotta, hogy az ukrán külügyminiszter első látogatása keretében éppen Budapestre jött, bár sok sikerről egyelőre nem lehet beszámolni. A miniszter reménytelinek tartotta, hogy Beregszász központtal felmerülhet egy járás kialakítása Kárpátalján.

Ezután Kocsis Máté szólt a koronavírus-járvány első hullámával szembeni sikeres védekezésről, amely annak köszönhető, hogy az emberek fegyelmezettek voltak, a szakemberek helytálltak, a kormány időben hozta meg a döntéseket.

A frakcióvezető úgy vélte, hogy az emberek sokkal fegyelmezettebben hajtják végre a járvánnyal szembeni lépéseket, ha azokat támogatják is „még akkor is, ha a baloldal a nemzeti konzultáció intézményét folyamatosan támadja” – vette védelmébe a június közepén induló nemzeti konzultációt.

A napirend előtti felszólaláskor csak Kocsisnál jött elő Soros György, igaz, név nélkül. A nemzeti konzultációban ugyanis megkérdezik az embereket: „mit szólnak az önök szellemi vezetőjének új tervéhez”, a kötvényekhez, amely újra anyagi függésbe hozná az államokat.

Ilyen böszmeséget még talán senki sem csinált

– állapította meg a frakcióvezető. „Bármilyen nyomást is helyeznek ránk, és üzennek a médián keresztül, nem asszisztálunk ahhoz, hogy az országot pénzügyileg bárkinek kiszolgáltassák” – közölte Kocsis, akinek Szijjártó Péter válaszolt. 

A miniszter egyetértett a frakcióvezetővel, miszerint „a védekezés sikeresebb volt, mint az tapasztalható volt számos más európai országban”. Köszönetet mondott a rendőröknek, egészségügyi dolgozóknak, tanároknak mindezért. Szijjártó szerint azonban globálisan aggasztó a helyzet, elvégre az ENSZ egészségügyi világszervezete szerint rendszeresen 100 ezer felett van a napi új fertőzések száma, a legutóbb csúcs 139 ezer volt.

Szijjártó szerint ezért a legrosszabb forgatókönyvre kell készülni, így a járványügyi készültséget fenn kell tartani. „Komoly szükségünk van arra, hogy olyan egyetértési pontokat hozzuk létre, amelyekre építve a védekezés következő fázisait is meg tudjuk majd lépni” – mondta Szijjártó, ezzel indokolva az újabb, 13 pontból álló nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit „ma délután hozzuk nyilvánosságra a kormány hivatalos közösségi oldalán”.

Lehetne több balatoni szabadstrand?

A napirend előtti felszólalások után az ülésnap második felében Kocsis-Cake Olivio arról érdeklődött, hogy kész-e a kormány támogatni, hogy a Balaton mindenki számára könnyebben elérhető legyen. Kocsis-Cake Olivio azt vetette fel, hogy kompenzációt, támogatást kellene adni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek szabadstrandot nyitnak vagy csökkentik a strandjaikra való belépődíjak árát.

A Párbeszéd politikusának kérdésére Tállai András válaszolt. Eszerint a járvány elleni védekezés „komplex és költséges feladat”. Többek között azért védekezett jól Magyarország, mert a kormány időben hozott védelmi intézkedéseket és azért, mert „a kormány kimondta, hogy szolidárisnak kell lennie az országban mindenkinek. Kormánynak, vállalkozóknak, magánembereknek és sajnos az önkormányzatoknak is.”

Én tudom, hogy ez önöknek fáj, és mindenkitől elvárják a szolidaritást, egyedül az önkormányzatoktól nem, mert önök véletlenül most pont ott lettek érdekeltek

– mondta az államtitkár. Támogatást azonban szerinte így is ad az állam, mert nem kell idegenforgalmi adót fizetni, ezt a strandolók helyett az állam fizeti be az önkormányzatoknak.

Az árak szabályozása nem kormányzati kompetencia, az árak olyanok, amilyeneket a piac megenged. 

Kocsis-Cake szerint Tállai megkerülte a választ. Szerinte pedig volna mód az önkormányzatok támogatására, ha szolidaritási adót szednének be azon „haveri cégektől”, amelyek „több tízmilliárdot kaptak szállodáik, jachtkikötőik” fenntartására.

Tállai lecsapott az új adót felvető politikus ötletére: „Ha ön új adónemet akar bevezetni, a parlament elé terjeszti a javaslatát, megtárgyalják a bizottságok.

Önök egyébként is az adóemelés pártja, a jelenlegi kormány nem emellett van, hanem az adók csökkentése mellett. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar emberek menjenek a Balatonra, reméljük, hogy ez jelentős többletet jelent a balatoni szállásadóknak is” – mondta az államtitkár, a válaszból kihámozhatóan elvetve az újabb szabadstrandok létrehozásának ösztönzésére vonatkozó javaslatot.

Soltész: Az ország főpolgármestere galád 

Nagy Csaba a Fidesztől arra volt kíváncsi, hogy „miképp működnek közre a válságkezelésben az ellenzéki önkormányzatok”.

Kérdését azzal vezette fel, hogy „a kiváló szakemberek és a magyar emberek fegyelmezettségének köszönhetően sikeresen lezártuk” a védekezés első szakaszát, eközben bizony „a baloldali vezetésű önkormányzatokban kirúgások, megszorítások sora követi egymást.”

„Embereket tettek utcára”, más esetben csökkentették a fizetéseket: Erzsébetváros csökkentette a kerületi óvónők fizetését, hogy fedezhesse Ceglédi Csaba több tízmilliós tanácsadói szerződését, Józsefvárosban elvették a szolgálati lakásokat, Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter fizetése nem csökkent, ellenben sok hódmezővásárhelyi önkormányzati alkalmazottjának igen. Ózdon az óvónők fizetése csökkent augusztus 31-ig, Miskolcon, Vácon több munkavállaló fizetését lenullázták – sorolta Nagy Csaba, jelezve ezzel, milyen sok városban szerezte meg az ellenzék a vezetést az önkormányzati választásokon.

Mindeközben „a kormány bértámogatást ad, adót, járulékot csökkent, új munkahelyeket teremt” – jegyezte meg a fideszes képviselő.

A kérdést Soltész Miklósnak kellett megválaszolnia. Az államtitkár nem jött zavarba Nagy Csaba felszólalásától:

Egy oldalról volt egy fantasztikus helytállás, másik oldalon a galádságok sokasága

– vont mérleget a kormány és az ellenzék hozzáállását értékelve. A galádság példájaként felhozta: itt van

a főpolgármestere az országnak, Karácsony Gergely. Miközben mások napról napra küzdöttek emberéletekért, akkor ő nem hogy nem próbált segíteni, de be sem tette a lábát a fővárosi idősotthonok intézményeibe, miközben a halottak kétharmada ezekből az intézményekből került ki. Ez mutatja, hogy tutyimutyi alak vezeti a fővárost.

Soltész aztán a terézvárosi polgármestert vette elő: Niedermüller Péter óvónők bérét csökkenti, a vállalkozásokat megnyomorítja, hogy ebből fedezze az ügyvédek bérét.

„Az anarchista baloldal, akik most is itt óbégatnak, nem tesznek az emberekért, hanem még ilyen helyzetben is sarcolni akarják őket.”

Nagy Csaba megköszönte az államtitkár válaszát, ami sok baloldali képviselőnek nem tetszett, pedig a költségvetésben 16 százalékkal nő az önkormányzatok támogatása, 857 milliárd forintra.

„Zongorázni lehet a különbséget.” „Ma voltam a külügyminisztériumban, a gazdaságélénkítő programunkat mutattam be. 806 vállalat 948 helyszínen indít el beruházást, amire az ország velük együtt fog 377 milliárd forintot költeni.”

„A baloldal hozzáállására kíváncsi leszek, vitatkozni fogunk, aztán szavazni a 2021-es költségvetésről, amely 9 ezer milliárdot fordít gazdaságfejlesztési és gazdaságvédelmi programokra. Megszavazzák? Nem hiszem.Támogatják? Nem hiszem” – mondta az államtitkár, aki szerint az ellenzék emberi hozzáállásának hiányát bizonyítja Arató Gergely ATV-ben elhangzott nyilatkozata is, miszerint halottakban „sajnos nem áll rosszul az ország.”  Igaz, a DK politikusa a májusi műsorban helyre tette a szerencsétlen mondatot, miszerint jó hír ugyan, hogy a lakossághoz mérten nem áll rosszul a halálozási adatokban az ország, rossz hír azonban, hogy a fertőzöttekhez mérten a halálozási arány magas.