Kinga, Kincső
16 °C
32 °C

A hálapénz ma már az egészségügy része

2020.06.10. 20:55

A magyarok korrupcióval kapcsolatos attitűdjeit mérte fel a Transparency International Magyarország reprezentatív közvéleménykutatása, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) Közpolitikai Iskolájának (SPP) Policy Lab programjával együttműködve készítettek.

A kutatás szerint a magyarok nagy része elsősorban a közhatalommal való visszaéléseket (72,6%) és a politikusok rokonainak előnyben részesítését (68,8%) gondolja korrupciónak, míg a rendőrök megvesztegetését (55,5%) és a hálapénzt (39,9%) már jóval kevesebben értékelték korrupt cselekményeknek.

Amikor a hétköznapi korrupcióval kapcsolatos közvetlen tapasztalatokra kérdeztek rá a kutatók, az derült ki, hogy rendkívül kevesen vallják be, hogy részt vettek ilyen cselekményekben.

A válaszadók csaknem 80 százalékának azt állította, hogy semmilyen közfeladatot ellátó személynek nem adott kenőpénzt vagy más informális juttatást az elmúlt egy évben.

Azok között, akik mégis elismerték, hogy fizettek kenőpénzt, az egészségügyi hálapénzfizetés volt a legelterjedtebb: tízből egy válaszadó azt mondta, hogy „hálája jeléül fizetett” valamilyen szolgáltatásért. Szintén az egészségügyhöz kapcsolódhat az a további csaknem 5 százalék, akik csak így tudtak hozzájutni valamilyen szükséges szolgáltatáshoz, illetve az a 4,1 százalék, aki úgy vélekedett, hogy a nem hivatalos juttatással jobb szolgáltatást vásárolt magának.

Ezzel összefüggésben az is kiderült a kutatásból, hogy a megkérdezettek jóval több mint harmada (40,6 százalék) szerint a hálapénz-jelenség az állami egészségügy elidegeníthetetlen része, „akár egyetértünk vele, akár nem”. 

Ennél ráadásul jóval nagyobb a hálapénzrendszerbe belenyúgvók aránya, ha hozzávesszük azokat, akik szerint az orvosok alacsony keresete miatt elfogadható a hálapénz. Sokan pedig azt az álláspontot képviselik, hogy a hálapénz a többletjövedelem megszerzésének megérdemelt és legitim módja.

A felmérés legfontosabb eredményei ebben az összefoglalóban, míg a részletes, az egyes attitűdök társadalmi okait is feltérképező angol nyelvű elemzés ezen a linken olvasható.