A Fidesz bevenné Miskolc elit gimnáziumát

Miskolc foldes
2020.06.17. 08:05
Újra politikai csatározások kereszttüzébe kerülhet a miskolci Földes Ferenc Gimnázium. A jó nevű iskola korábbi igazgatója Veres Pál volt, aki többször konfliktusba került a Fidesszel, és párton kívüliként az ellenzék támogatásával tavaly Miskolc polgármestere lett. A gimnázium igazgatói posztjára most hárman pályáznak: a jelenlegi megbízott igazgató, az egyik tanár és egy külsős jelölt, aki a sajószögedi általános iskolát vezeti – és mellesleg fideszes politikus. Pályázatát ízekre szedték a bírálók, többen attól tartanak, hogy politikai kinevezett kerül a gimnázium élére. A pályázó az Indexnek azt írta: külön tudja választani szakmai és politikai munkáját, és ha ő lesz a Földes vezetője, nemhogy ő, de más se fog politizálni ott.

A nyáron új igazgatót neveznek ki a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumba. A jó nevű középiskolát országosan is jegyzik, bár a különböző szempontok szerint készült rangsorokban az utóbbi időben visszaesett (ennek okairól majd később). A városban öt állami és öt egyházi középiskola van. A Földes hagyományosan inkább reálvonalon számít erősnek. A ide járók „földesistáknak” vallják magukat, sok családból több generáció képviselője is ide járt, az iskolának erős az öregdiák-szervezete. 

A Földes igazgatói posztjára most hárman adtak be pályázatot: 

  • Fazekas Róbert, a jelenlegi megbízott igazgató,
  • Kovács Benedek, az iskola fizikatanára,
  • Hajdu Hajnalka, a Sajószögedi Kölcsey Ferenc Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.

Leginkább Hajdu Hajnalka személye érdekes a történetben. 

Vajon miért akarja a sajószögedi általános iskola igazgatója megpályázni a megye és a régió egyik legjobb nevű gimnáziumának vezetői posztját?

Természetesen bárkinek lehet ilyen ambíciója, épp ezért van a pályázati rendszer, de Hajdu életrajzát nézve egészen más motivációk is felmerülnek.

Hajdu Hajnalka ugyanis nemcsak pedagógus, általános iskolai igazgató, de fideszes politikus is. Ő a Fidesz tiszaújvárosi szervezetének vezetője. 2019-ben indult az önkormányzati választásokon, de ellenzéki vetélytársa kétszer annyi szavazatot kapott. Hajdu ezután a fideszes többségű Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés Fidesz-frakciójában kapott helyet (Miskolccal ellentétben a megyei szinten biztos a kormánypárti többség, a 29 fős testületben 18 fideszes ül).

Hajdu Hajnalkánál rákérdeztünk arra, mennyire tartja összeegyeztethetőnek politikai szerepvállalását a gimnáziumi igazgatói poszttal. Válasza szerint ez a kérdés azért erősen prejudikáló jellegű, mert nem azt kérdezzük, hogy szakmailag felkészültnek érzi-e magát a gimnázium vezetésére, hanem „arra predesztinál (előre elrendeli), hogy az én esetemben szó sem lehet arról, hogy szakmai tevékenységet végezzek a társadalmi megbízatásommal történő összefonódás nélkül”. 


Az átlagemberek nagy többségének a pártpolitikai tevékenysége mellett van egy tisztességes szakmája, amiben dolgozik, és amivel eltartja a családját. Én is ezt teszem. Egyértelműen ki tudom jelenteni, miszerint tudok különbséget tenni a magánéletem, a társadalmi életem és a munkám között. Szigorúan betartom most is, hogy az iskolában nincs politikai tevékenység, amennyiben én leszek a Földes vezetője, nemhogy én nem fogok ott politizálni, de más sem!

Már korábban is ment a harc a Földes körül

Sokan valamiért mégis attól tartanak, hogy – ahogy korábban – a Földes újra a helyi politikai csatározások kereszttüzébe kerül. Veres Pál, a gimnázium egykori igazgatója az ellenzéki összefogás jelöltjeként lett 2019-ben Miskolc polgármestere. Veres pártonkívüli, soha nem volt tagja egyik pártnak sem. A jelöltséget is csak úgy vállalta, ha ez így is marad.

Veres és a Földes Ferenc Gimnázium ettől függetlenül régóta a miskolci Fidesz bögyében volt. Veres 1997 óta volt az iskola igazgatója, és ezalatt egyik konfliktus jött a másik után:

  • 2011-ben a fideszes városvezetés úgy gondolta, Széchenyi Istvánról nevezik el az egész országban amúgy Földes Ferencként ismert gimnáziumot. Az egykori református és katolikus gimnázium egyesülésével létrejött intézmény 1950-ben vette fel ezt a nevet, csak 1956-ban hívták pár hétre Széchenyinek. Földes Ferenc kommunista volt, de a nyelvtanár-filozófusnak semmi köze nem volt az ötvenes évekhez vagy a sztálinizmushoz, munkaszolgálatosként halt meg 1943 januárjában a keleti fronton. Az iskola tiltakozott a fideszes városvezetés átnevezési elképzelései ellen. Aláírásgyűjtés indult, az átnevezés elleni petíciót végül 40 ezren írták alá. Kriza Ákosnak, aki akkor volt a fideszes polgármester, visszakoznia kellett.
  • 2012-ben jött a válaszcsapás. Az iskolák ekkor még az önkormányzatok fenntartásában álltak. Az átnevezési harc után egy évvel Kriza Ákos és a fideszes többségű miskolci közgyűlés nem hosszabbította meg Veres Pál iskolaigazgatói kinevezését, pedig ő volt az egyedüli pályázó. Az indok a gimnázium színvonalcsökkenése volt. Tény, hogy az iskola korábban benne volt az ország első tíz gimnáziumában, mostanra a 150. hely alá csúszott le, és van olyan gimnázium a városban, ami benne van az első tízben. A Földes tragédiája ebből a szempontból az, hogy esti, levelező képzést is folytat felnőtteknek, ahol bizony nem a legjobbak szoktak lenni az eredmények. Ez rontja az átlagot, miközben a nappali képzés továbbra is jó színvonalú. Az igazgatói teendők ellátásával 2012-ben átmenetileg Fazekas Róbert igazgatóhelyettest bízták meg, Veres Pál pedig általános igazgatóhelyettesként dolgozott tovább az iskolában. A második fordulóra lett Veres mellé pályázó. Hasonlóan a mostani modellhez, ő is kívülről érkezett Dávid Enikő személyében, aki a miskolci Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola tanára volt. A szakma, a dolgozók és a szülői közösség a két jelölt meghallgatása után ekkor is Verest támogatták, Földes mellett több tüntetést is tartottak a városban. A fideszes vezetés végül úgy hátrált ki az ügyből, hogy nem döntött. Azt mondták: úgyis hamarosan állami kézbe kerülnek az iskolák, nevezzenek majd ki igazgatót az új struktúrában. Így maradt Veres Pál az igazgató. Dávid Enikő később egy másik miskolci iskola hasonló botrányt kiváltó pályázatánál is feltűnt. A tiltakozások, tüntetések ellenére ki is nevezték, majd gyorsan lemondott
  • 2013-ban a gimnázium már a Klebelsberg Intézményfenntartó Központi irányítása alatt állt. Újabb pályázatot írtak ki. Ezen Veres Pál mellett Nagymáthé Sarolta, a helyi evangélikus gimnázium igazgatóhelyettese indult. Újabb tüntetéseket váltott ki, hogy ekkor sem Verest terjesztették fel a minisztériumnak, hanem a mindössze a szakmai szavazatok 3,5 százalékát megkapó másik pályázót. Végül az Emberi Erőforrások Minisztériumában mégiscsak Veresre esett a választás, így ismét ő kapta meg az igazgatói kinevezést. 
  • 2018-ban Veres Pál ismét pályázott, és megint ő lett öt évre a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója.
  • 2019-ben Veres Pál Miskolc polgármestere lett, az iskola vezetését ideiglenes igazgatóként Fazekas Róbert vette át. 

Azt neveznek ki, akit akarnak

Most elérkeztünk az újabb fordulóhoz. A már jól ismert forgatókönyv szerint ismét megjelent egy kívülről érkező jelölt. Az ő esetében már nem is titkolják, hogy konkrétan egy fideszes politikusról van szó. A helyzet a korábbi pályázatokhoz képest is megváltozott. 

Mostanra ugyanis még jobban megkönnyítette magának a kormány, hogy lehetőleg senki ne csináljon balhét az iskolaigazgatók kinevezése miatt. A tavaly sebtében összehozott, egy rövid időre megakasztott, majd gyorsan elfogadott törvénymódosítás végleg megszüntette az igazgató pályázatoknál a nevelőtestületek véleményezési jogát. Nem kell már kikérni a szülői közösség, az iskola (nem pedagógus) alkalmazottainak, az óvoda- és iskolaszéknek, és a diákönkormányzatnak a véleményét sem.  

Korábban is az volt amúgy a helyzet, hogy a minisztériumot nem kötötte a tantestület szakmai véleménye. A tantestület ugyan most is leírhatja véleményét, de ez már nem nyilvános, mint ahogy az igazgatói pályázatokról tartott szavazások eredménye sem. 

De mindez  mindegy is. a minisztériumnak eddig sem kellett és ezután sem kell megindokolna döntését: azt nevez ki igazgatónak, akit akar.

Az alapítványi felsőoktatási intézménnyé alakuló Miskolci Egyetem vezetésében a Fidesz mostanra már erős pozíciókat szerzett: az egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter lett, a kuratóriumba pedig bekerült Kriza Ákos korábbi fideszes polgármester. Ezek után talán érthető, hogy Miskolcon miért tartanak attól, hogy a Földes Ferenc Gimnázium élére is politikai kinevezett érkezik. 

A pályázatok nyilvánosak 

A benyújtott pályázatok nyilvánosak, amelyek elérhetők az iskola honlapján. A szakmai testületek véleményét nem kötelező közzétenni a pályázatokról, de a Földes oldalán a tantestület beleegyezésével olvasható az iskola Közalkalmazotti Tanácsának véleménye. A Közalkalmazotti Tanács a külső pályázóval szemben nyilvánvalóan elfogult, de érdemes néhány megállapítást idézni. 

A tanács szerint:

  • Fazekas Róbert a Földes Ferenc Gimnázium volt diákjaként, jelenlegi tanáraként és vezetőjeként mélységében ismeri az iskola múltját, jelenét, és vezetői programjával részletesen jeleníti meg a gimnázium fejlesztési lehetőségeit. 
  • Kovács Benedek fizikatanár pályázata tömör, fejlesztési törekvései átláthatóak, bár árnyalásra szorulnak.
  • Hajdu Hajnalka anyagáról azt írják: vezetői programot nem ismertet, saját gondolatok alig találhatók az anyagban, nem tudni, van-e valamilyen tantárgyból középiskolai tanításra jogosító egyetemi diplomája, és szerzett-e vezetői gyakorlatot középiskolában. 

Hajdu a pályázatában szakmai életútjáról azt írta: pályája elején matematikát és testnevelést tanított a kistokaji általános iskolában, majd egy általános művelődési központban helyezkedett el, elvégezte a közoktatási vezetőképzőt, aztán egy középfokú művészeti magániskolába került. Az Index kérdésére azt válaszolta: a pályáztatás szabályos volt, megvannak a szükséges végzettségei, megfelel a pályázati kiírásnak. „A gimnáziumban a 2011. évi CXC. törvény 3. számú melléklete vonatkozó rendelkezései szerinti tantárgyakat taníthatom, ezzel egy tanügyigazgatásban jártas szakember tisztában van.”

A Hajdu Hajnalka által idézett törvényhely a köznevelési törvény, amelynek a hivatkozott mellékletében az szerepel, hogy gimnáziumi tanár az lehet, akinek „egyetemi szintű vagy – az általános iskolai tanár kivételével – mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár képesítése van."

Screen Shot 2020-06-17 at 7.58.37.png

Hajdu Hajnalka az Indexnek azt is írta, hogy ötéves gyakorlata van 12 évfolyamos, többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény alapítói, fenntartó, minőségirányítási és tanügyigazgatási-ellenőrzési területen, továbbá felsőoktatási intézményben szerzett oktatói tapasztalatai vannak tehetségfejlesztő szakirányon.

Fontos megemlíteni, a szakmai fejlődés során nem a horizontális, hanem a vertikális változás okoz nehézséget. Lényegesen könnyebb pedagógusként váltani egyik iskola típusból a másik iskolába, mint pedagógusból helyettessé válni vagy vezetővé lenni. A tanár minden iskolatípusban ugyanazt a feladatot végzi, csak a tananyag más. A vezető feladata is ugyanaz, csak más iskolatípusra készíti el a munkatervet, a tantárgyfelosztást, az órarendet, a rendezvénytervet. Nem az a nagy ugrás, amikor valaki iskolatípust vált, hanem az, amikor feladatot vált.

Bárki írhatta, aki nem tette be a lábát a Földesbe

Hajdut saját bevallása szerint két pedagógus kolléga kereste meg, hogy pályázza meg a gimnázium igazgatói posztját. „30 éve pedagógusi pályán vagyok, és ebből 14 évet valamilyen vezetői beosztásban töltöttem, ezért megerősítettek abban, hogy szakmám kiteljesedése lehetne egy nagy múltú gimnázium élre kerülésében részt venni.” 

Az biztos, hogy Hajdu Hajnalka pályázatának terjedelmébe nem lehet belekötni. A külső pályázó közel százoldalas anyagot nyújtott be, ahogy egyébként Fazekas Róbert mostani megbízott igazgató pályázata is 92 oldalas, míg a harmadik pályázóé csak 26 oldalas. Érdemes azért beleolvasni Hajdu és a mostani igazgató pályázatába. Az rögtön szemet szúrhat, hogy Fazekas pályázatában a szöveg dominál, és ehhez társulnak mellékletként a táblázatok a tanulók adataival vagy az iskola eredményei az országos kompetenciamérésről. 

Hajdu Hajnalka pályázata a rövid bevezető után azonnal copy-paste technikával beemelt jogszabályszövegek felsorolásával kezdődik, majd hosszú oldalakon át különböző helyekről kimásolt anyagokkal folytatódik. Persze egy pályázatban lehet, sőt kell is ismertetni máshonnan átvett adatokat, 

Hajdu pályázati anyagában azonban 39 oldalt (!) tesznek ki az iskola honlapjáról kimásolt versenyeredmények,

majd az országos kompetenciamérés dokumentumai következnek 25 oldalon át.

Mindez a bírálók szerint nem áll arányban a belőlük levont következtetésekkel. Ahogy egyikük megjegyezte: ha kivesszük azokat a részeket, melyek az internetről származnak (versenyeredmények, kompetenciamérések, éves program), akkor ez a pályamunka 20-25 oldalas. 

Hajdu szerint viszont ha Kovács Benedek 26 oldalas pályázatából kivennék a statisztikai és versenyeredményeket, akkor az csak 19 oldalas maradna, és Fazekas Róbert pályázatában is közel 40 oldalt tesznek ki a statisztikai adatok. Hajdu szerint ezeket az oldalakat nem lehet egy pályázatból kivenni, ugyanis ez a pályázat egyik kötelező eleme. „Ezek nélkül az adatok nélkül nincs tudatos elemzés és reális útmutatás. A honlapról és a központi mérési adatokból való tájékozódás a pályázat nem gyenge pontja, de ez szakmai kérdés, ezért kell a döntést szakmai grémiumnak meghoznia. A külső szemlélőnek természetesen más jellegű rálátása van az intézményre, mint egy belső  munkatársnak, ugyanakkor a külső szemlélőt nem téveszti meg a szubjektív megítélés.”

Ezt hívják vezetői programnak

A bírálók szerint feltűnő az is, hogy Hajdu a 15. oldalon egy hosszú részt másolt be az idézet és a forrás megjelölése nélkül a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében az 5–6. évfolyamon tanítóknak hirdetett Sulinova továbbképzés ismertetőjéből. Előfordul az is, hogy a pályázó a másolásnál nem figyelt a szöveg átszabására, így például többes szám első személyben ír a gimnáziumról, ahol (még) nem dolgozik („Kialakítottunk egy kondicionáló termet…..”), másutt pedig azt írja, hogy „az Öveges program keretében egy korszerű természettudományos labor kerül kialakításra 2014 végére”, de arról nem tájékozódott, hogy ez végül elkészült-e.

Hajdu annyit elismert az Indexnek, hogy

idézni egy jegyzetből – hozzáteszem szófordulatot – forrásmegjelölés nélkül, nem formázni egy forrásszöveget, kétségtelenül figyelmetlenségre utal, mint ahogyan az is, ahogyan Kovács Benedek leírja pályázatában a Földest kis f-fel, vagy ahogyan Fazekas Róbert belefűzi a kezdőlapot és a tartalomjegyzéket kétszer a pályázatába, az elején és a közepén is. Ha a kritikusok egyenlő mércével mértek volna, akkor ezekben a pályázatokban bőven találtak volna mást is.

A Közalkalmazotti Tanács véleménye szerint Hajdu pályázatában nincsenek fejlesztési irányok, csak keményen megfogalmazott kritikák, miközben egyetlen érettségi eredményre utaló statisztika, elemzés sem szerepel a pályamunkában. Egy vezetői programnak a fejlődés útját kellene kijelölni és az ehhez szükséges erőforrásokat kellene megjelölni. Ahogy az egyik bíráló az Indexnek fogalmazott: ezt a pályázatot bárki megírhatta, aki bármilyen módon foglalkozik pályázatírással, és soha be sem tette a lábát a Földesbe.

Hajdu válasza erre az, hogy az intézmény részletes bemutatása mellett elvégzett egy megalapozó SWOT-analízist (ez az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket elemző modell).

Ebben kiemelte az erősségeket, különös tekintettel az intézmény reál tantárgyakra vonatkozó szakmai profiljából eredő eredményekre. Körülírta a gimnázium gyengeségeit, hiszen az országos kompetenciaméréseken az iskola rangsori mutatója nincs előkelő helyen. A veszélyek között említést tett az idegen nyelv, különösen a nyelvvizsgára történő felkészítés jelentőségére, melynek hiánya a továbbtanulás esélyét rontja (az iskola szerint egyébként a Földes nappali tagozatára járók 70 százaléka tesz nyelvvizsgát), a lehetőségek között pedig meghatározta a fejleszthető területeit. Hajdu ezt írta az Indexnek:

Összességében elvégeztem egy feltáró munkát, tényekre alapozva rávilágítottam a lehetséges folyamatjavításra, s mindezt nem általánosságban tettem, hanem konkrétan a Földes Ferenc Gimnáziumra vonatkozóan. Az intézményről fellelhető információ tüzetes átnézése, az ebből fakadóan született megállapításaim és pályázatomban említett fejleszthető irányvonal összességében, komplex módon ad vezetői iránymutatást. Ezt hívják vezetői programnak. Ez nem kritika, hanem kiindulási pont, és nem probléma, hanem feladat.

(Borítókép: Földes Ferenc Gimnázium / Wikipedia)