24 civil szervezet az ombudsmanhoz fordult a lex Gyöngyöspata miatt

Arra kéri a 23 másik civil szervezettel együtt a Helsinki Bizottság az ombudsmant, hogy lépjen fel a nemzeti köznevelésről szóló 2011-es törvény egyik bekezdésének módosítása ellen, ami kimondaná:

„Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót a neveléssel-oktatással összefüggésben személyiségi jogában megsérti, arra a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként határozza meg. A bíróság által megítélt oktatási, képzési szolgáltatást a jogsértő saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként biztosítja."

Vagyis, mint korábban írtuk, a törvénymódosítás gyakorlatilag a lex Gyöngyöspata megfelelője, és noha úgy tűnt, az kikerült az kikerült a köznevelési törvény módosító javaslatából, a kormányfő tanácsadója, Horváth László június elején közölte: javaslatát benyújtotta a parlamentnek, így továbbra is cél az Orbán Viktor által támogatott szabályozás életbe léptetése, amely alapján pénzbeli kártérítés helyett felnőttképzési kurzust ítélhetne meg a bíróság annak, akit hátrányos megkülönböztetés sújtott az iskolában.

Horváth szerint meg kell akadályozni, hogy „szegregációra hivatkozva Soros-szervezetek cigány családokat eszközül felhasználva pénzszerzési akciókat indítsanak, felrúgják a társadalmi békét, és olyan modellt díjazzanak, ahol az is kap milliókat, aki nem járt iskolába és aki erőszakos volt”.

A kormányfő ezt annak a 60 gyöngyöspatai romának az ügyében vetette fel januárban, akik összesen 100 millió forintot – fejenként néhány százezertől kétmillióig terjedő összeget – kaptak az iskolában elszenvedett szegregáció és az így elmaradt megfelelő oktatás miatt.

A civil szervezetek most arra kérik az ombudsmant, lépjen fel a törvénymódosítás ellen, meglátásuk szerint az ugyanis egyebek mellett sérti az egyenlő bánásmód alaptörvényi követelményét, jogi gettóba zárná az iskolában is elkülönítve oktatott roma gyerekeket.

Azt is kérik, hogy emeljen szót a gyöngyöspatai perrel kapcsolatosan tett, romákra és civil szervezetekre nézve dehonesztáló kormányzati és kormánypárti nyilatkozatok ellen.

A levelet aláírta egyebek mellett az Amnesty  International Magyarország, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Gyöngyöspata Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, az Ökotárs Alapítvány és a TASZ is.