Jakab sértődős tolvajnak nevezte Orbánt, elvették tőle a szót a parlamentben

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn részt vett az Országgyűlés második nyári, rendkívüli ülésén, ezért az azonnali kérdések órájában tőle is kérdezhettek a képviselők. Rögtön éles szóváltással kezdődött ez a napirendi pont.

Jakab felszólalása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke megfenyegette a jobbikos politikust, mégpedig azzal, hogy ha legközelebb ilyen hangnemben beszél, el fogja tőle venni a szót, és emlékeztette, hogy nem kocsmában van.

Orbán Viktor a Jakabnak adott válaszában arról beszélt, hogy már korábban is megfigyelte: Jakab egyszerre több tucat, egymással logikai kapcsolatban nem álló kérdést tesz fel, hogy nem érvel, hanem kiabál, és mindezt „rendkívül faragatlan módon” teszi.

Jakab után az MSZP-s Harangozó Tamás is keményen fogalmazott. Ő azt kérdezte Orbántól, hogy Tarlós az elmúlt években „mi a rossebet csinált”, ha a fővárosnak rendelkezésére állt a Lánchíd felújításához szükséges pénz. Erről itt írtunk részletesebben.

Keresztes László Lóránt (LMP) két kérdést tett fel Orbánnak. Szerinte Orbánék 34 vasúti vonalat halálra, elsorvasztásra ítéltek, ami egyértelmű támadás a vidék ellen. Ez ugyanaz a gyakorlat, amit a balliberális kormány csinált 2006-ban. Eddig 40 önkormányzat tiltakozott a döntés ellen, köztük fideszes vezetésű települések is.

Orbán válaszában elmondta: nem kell megvédenie senkinek a vidéket, mert vidékbarát kormány kormányoz. Ma Magyarországon a vasúti közlekedés járványügyi menetrend szerint zajlik, és amíg a járványveszély van, addig így is lesz.

Keresztes egy másik kérdést is feltett: vállalt-e bármilyen kihasználási garanciát a kínai fél a Belgrád–Budapest-vasútvonalra? A kormányfő szerint Budapestet bármelyik szomszédos nagyvárossal összekötni geopolitikai, geostratégiai döntés, és éppen ezért van értelme.

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy felvett-e Mészáros Lőrinc állami támogatást, mielőtt 850 embert kirúgott. „Miközben százezrek vannak az utcákon, önök az oligarcháikat tömik pénzzel” – mondta az ellenzéki politikus.

„Minden támogatás normatív, attól függetlenül, hogy hogyan hívják a támogatottat” – mondta válaszában Orbán Viktor. Szabónak azt javasolta, hogy konkrét kérdéssel az illetékes tárcához forduljon a Párbeszéd politikusa. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány annyi munkahelyet teremt, amennyi a koronavírus miatt megszűnt. Arra Orbán nem válaszolt, hogy felvett-e Mészáros támogatást.

Bencsik János független képviselő azt kérdezte Orbántól, hogyan lehetett a román titkosszolgálat egykori besúgója, Xantus Gábor, az MMA alapító tagja. Szita Károly, Tasnádi László, Békés Sándor – sorolta Bencsik az egykori ügynökök, besúgók neveit, akik a Fideszhez vagy a kormányhoz voltak köthetőek. (Xantus Gábor saját maga írta meg a Krónika egyik cikke szerint azt, hogy a Ceaușescu-diktatúra idején jelentett a román titkosrendőrségnek, a Securitaténak.)

Orbán válaszában azt mondta, annyira korán (hétfő délben) kapta meg a kérdését, ami arról szólt: hogyan tovább? Szerinte ebből nem derült ki, hogy mit is akar kérdezni Bencsik, úgyhogy erre a kérdésre most nem tud válaszolni, előbb tájékozódni fog. 

Ezután Bencsik arról beszélt, hogy a kétezres évek elején még tapsolt Orbánnak, és hitt abban, hogy Orbán elszámol a múlttal, és megteremti a polgári Magyarországot. De csalódnia kellett. Orbán viszontválaszában azt kérdezte tőle, hogy hol volt ez az érzékenysége Kágébéla idején. A kormányfő Kovács Béla jobbikos politikus múltjára utalt, és arra, hogy Bencsik akkoriban a Jobbik politikusa volt.

Bősz Anett (DK) bizonyos iskolák elgettósításáról és az oktatási rendszer egyenlőtlenségeiről beszélt, és idézte Orbánt, aki korábban az iskolarendőrség bevezetését „tűzoltásnak” nevezte. Arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy mitől keletkezett ez a tűz, illetve hogy hogyan kerülnek börtönökbe való eszközök az iskolákba.

„Óvnám magunkat az egy-két mondatos sommás véleményektől az oktatási rendszer kapcsán” – kezdte a DK-s képviselőnek adott válaszát Orbán, aki azt is hangsúlyozta, hogy a világ legfejlettebb gyárai működnek ma Magyarországon. Ezekbe pedig a magyar oktatási rendszerekből kikerült emberek dolgoznak, Magyarországon tanult mérnökök működtetik. Erre hivatkozva a miniszterelnök „több tiszteletet” kért az oktatásnak.

Arról beszélt a miniszterelnök, hogy a „magukról megfeledkezett diákoktól” meg kell védeni a diákokat és a tanárokat is. A felzárkózás a cigány és nem cigány gyerekek számára is két elemből áll: először tanulni, aztán dolgozni kell – mondta Orbán. A miniszterelnök szerint ezek a rendezettségnél kezdődnek, ezért kellenek az iskolarendőrök.