Jeromos
9 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Magánbányákra vetette ki hálóját az állam a veszélyhelyzet alatt

B  OB20170907005
2020.07.03. 12:30
A külföldi kivásárlások akadályozásával indokolja a kormány, hogy az egyik veszélyhelyzeti rendeletében lehetővé tette, majd pedig sebtiben be is jegyeztette az állami elővásárlási jogot olyan magánkézben lévő ingatlanokra és bányaterületekre, amelyek építőipari nyers- és alapanyag lelőhelyek lehetnek.

Akár valamennyi magántulajdonban lévő, értékes magyarországi bányaterületre: bányatavakra, földekre, külterületekre, vagy bizonyos ásványianyag-lelőhelyekre is bejegyeztethetett az állam elővásárlási jogot a koronavírus okozta járvány farvizén, értesült az Index.

Értetlenül állt a hozzám forduló érintett a földhivatali határozat kézhezvétele után, abban ugyanis nemes egyszerűséggel arról tájékoztatták, hogy június elején állami elővásárlási jogot jegyeztek be a tulajdonában lévő földekre

– mondta az Indexnek Litresits András ügyvéd, aki mellesleg az MSZP delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban. A lapunk rendelkezésére bocsátott földhivatali határozat valóban erről szól, méghozzá egy május 25-i kormányrendeletre hivatkozva járt el az illetékes közigazgatási hatóság, az adott megyei kormányhivatal földhivatali osztálya.

A "veszélyhelyzet során egyes bányászati szabályok eltérő alkalmazásáról szóló", Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt kormányrendelet (a Magyar Közlönyben közzétett szövege szerint) bizonyos ásványi anyagok esetén ugyanis – érdemi indoklás nélkül – valóban lehetővé tette az állami elővásárlási jog bejegyeztetését, ha ezt a bányafelügyelet kéri.

A rendelet nevesíti azt is, hogy az állami elővásárlási joggal érintett bányatelkek vonatkozásában a bányászható ásványi nyersanyagok

  • a gránitmurva,
  • a riolit,
  • a pados andezit,
  • az andezit,
  • a bazalt,
  • a riolittufa (tufit),
  • a kálitufa,
  • a bazalttufa (-tufit),
  • az agyag,
  • a kőzetliszt,
  • a kőzetiszap,
  • a homok,
  • a kavics,
  • az átmeneti törmelékes nyersanyagok,
  • a homokkő-konglomerátum,
  • a durva és a puha mészkő,
  • a tömött, kristályos mészkő,
  • a dolomit,
  • a márga,
  • valamint az alginit.

A felsorolásból úgy tűnhet, hogy gyakorlatilag mindenféle hazai építőipari nyers- és alapanyag lelőhelyre tenné rá az elővásárlási jogát az állam, magyarán az érintett ingatlantulajdonosok első körben a bányafelügyelettel kellene, hogy egyezkedjenek egy tervezett tulajdonosváltás esetén. Az azonban nem világos, hogy a koronavírus elleni védekezésre hivatkozva, veszélyhelyzetben miért volt erre szükség, még inkább kérdéses, konkrétan milyen járványügyi ok indoka lehetett annak, hogy az Index által megismert esetben

a megyei kormányhivatal földhivatali osztálya június első napjaiban, úgy jegyeztette be az elővásárlási jogot, hogy addigra már csaknem egy hónapja tudni lehetett: a kormány vissza kívánja vonni a járványügyi rendkívüli jogrendet.

Sőt, valójában Orbán Viktor miniszterelnök még május 15-én bejelentette, hogy a hónap végén készen áll visszaadni a rendkívüli jogrenddel járó „pluszhatalmat”, amellyel veszélyhelyzeti rendeleteket alkot. Magyarán a kormány úgy hozott ilyen rendkívüli bányászati szabályokat május 25-én, hogy saját megítélésük szerint a veszélyhelyzet feltételei ekkor már nem álltak fenn, még akkor sem, ha a rendkívüli jogrendet végül csak június 18-án vonta vissza a kabinet.

Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat végszavazása után az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 16-án.
Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat végszavazása után az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 16-án.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Az sem világos, hogy a veszélyhelyzet visszavonásával – azaz a bányászati kormányrendelet hatályvesztésével – egyidőben az állami elővásárlási jogbejegyzések is semmisnek tekinthetőek-e, vagy azok érvényben maradnak. Litresits András mindenesetre arról tájékoztatta az Indexet, hogy a földhivatali bejegyzéssel szemben a határozat szövege szerint közigazgatási per kezdeményezhető, ennek ugyanakkor, miután a bejegyeztetést még – ha napokkal a visszavonás előtt is, de – rendkívüli jogrend idején, az akkor hatályos jogszabályok alapján kérte a bányafelügyelet, formailag nyilván megfelelt az eljárási rendnek. Ugyanakkor egy ilyen perben az Alkotmánybíróság megvizsgálhatná a jogszabályt, tette hozzá a jogász.

Nagy kérdés azonban, hogy a kormány hány ilyen ingatlanra, avagy magánkézben lévő bányaterületre jegyeztetett be elővásárlási jogot, és hogy konkrétan mennyi ilyen hazai ásványianyag-lelőhelyet érintett az intézkedés.

Minderről megkérdeztük a Miniszterelnökséget, valamint a kormányzati kommunikációért felelős, a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Kormányzati Tájékoztatási Központot is, kérve, hogy amennyiben ők nem is azok, juttassák el megkeresésünket az illetékes kormányzati szervhez. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda végül annyit válaszolt az Indexnek:

A módosítással a kormány célja a külföldi kivásárlások megakadályozása, ez illeszkedik az eddig meghozott intézkedések sorába. Hasonló szabályt hozott Olaszország és Németország is.

(Borítókép:  Az osztályozott kavics rakodása egy nyékládházi bányában 2017 februárjában - fotó: Oláh Tibor / MTI)