A magyar diplomások fele még mindig otthonról dolgozik

Hétfőn publikálta az Ipsos az 1000 felnőtt korú magyar állampolgár megkérdezésével, országos mintán zajló reprezentatív kutatását, mely a lakosság koronavírussal kapcsolatos szokásait térképezi fel. Június végén (ekkor történt az adatfelvétel) a magyarok számára a Covid-19 vírus már csak a hatodik számú „aggodalomra okot adó veszélyforrás”-nak számított, ennek ellenére

A korlátozások megszüntetése leginkább a személyes kontaktusoktól való tartózkodás csökkenésében mérhető: mára csak a lakosság 35%-a kerüli a személyes találkozást másokkal. Visszatért a kézfogás szokása, a gyerekeket jóval bátrabban engedjük közösségbe, és többen szállnak fel a tömegközlekedési eszközökre, és bátrabban vágnak bele a belföldi utazásba. Közben azonban május végéhez képest enyhén fokozódott az óvatosság a rendezvényekkel és repülős utazásokkal kapcsolatban.

A korábbi hónapokhoz hasonlóan elsősorban a kiemelten veszélyeztetett idősebb korosztály őrizte meg óvatosságát: a 60 év felettiek 87 százaléka használ maszkot, 78 százalékuk továbbra is kerüli a kézfogást, 48 százalékuk pedig úgy általában a személyes érintkezést.

A home office aránya jellemzően a felsőfokú végzettséggel rendelkező, a magasabb gazdasági-műveltségi státuszú, valamint a budapestiek körében van az átlag felett, ezzel ellentétben a szakmunkások 75%-a változatlanul munkahelyére jár be dolgozni. Egyébként a június végi adatok is megerősítik, hogy a magyarországi munkahelyek mintegy 7-9 százaléka szűnhetett meg a válság miatt – ez a jelenség a kutatás szerint elsősorban a fiatal munkavállalókat, az alacsony végzettséggel rendelkezőket és a dél-alföldieket sújtja.

Az Ipsos arra is rákérdezett, hogy a magyarok mitől teszik függővé az elővigyázatosság lazítását. A legtöbben ma már nem az újabb hatósági lazításokat, hanem a – 29 százalékuk – a koronavírus elleni vakcina forgalomba helyezését várja (ami könnyen lehet, hogy jövőre tolódik át); melynek gyors feltalálásában a lakosság 72 százaléka bizakodik (10 százalékkal többen, mint április végén).

A magyar közvéleményben továbbra is a „tudósok”, illetve az Egészségügyi Világszervezet él hiteles forrásként, a középmezőnyben vannak a különböző kormányzati tájékoztatási szervek, a bizalmi lista alján szerepelnek a közösségi oldalak. A megkérdezettek enyhe többsége (52 százaléka) a korábbi hónapokhoz hasonlóan úgy véli, a „média” eltúlozza a koronavírus kitörésének súlyosságát.