Fakivágással civilizálnák a Hajógyári-szigetet

Múlt szerdán élőlánccal és kutyákkal tiltakozott néhány száz fő a Hajógyáriként is ismert Óbudai-szigeten, ahol a kormány a nemrég nyilvánosságra került tervek szerint nagyszabású gátépítésbe kezdhetne. Jelenleg a sziget teljes területe a Duna medrének része, hullámtérnek számít,

ez ugyanakkor akadályozhatja a szigetre évek óta tervezett kajak-kenu központ megvalósulását.

Ahhoz, hogy a terület árvízbiztos legyen,

de például a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint nem csak emiatt problémás a nyilvánosságra került terv. A Miniszterelnökség arról beszél, hogy ezer fa kivágása után szebb, rendezettebb lesz az Óbudai-sziget. A terv ellenzői szerint ugyanakkor a Hajógyári pont jó úgy, ahogy van.

Ha mindezt eddig nehéz volt követni, ne aggódjon, ez itt az Index szájbarágója, amely egyszerű kérdésekkel próbálja meg kibogozni, hogy mit lehet tudni a Sziget Fesztiválnak is otthont adó, az Árpád hídtól északra található Óbudai-szigetről szóló tervekről.

Miért most lett téma a Hajógyári jövője?

A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Sportakadémia létrehozásáról már három éve határozott a kormány, a Hajógyári-sziget árvízvédelmi intézkedéseire pedig már tavaly tavasszal 628 millió forintot különítettek el. Az ügy azért került most előtérbe, mert június végén szúrta ki a Népszava a Pest Megyei Kormányhivatal hirdetményei között azt a klímakockázati elemzést, amely szerint tömeges fakivágással járhat az óbudai Hajógyári-sziget árvízvédelmi beruházása. Ebből az derült ki, hogy

• a legrosszabb esetet feltételezve az árvízvédelmi terv kivitelezéshez 950-1000 darab idős fát is ki kellene vágni;
• összességében a tervezett beavatkozás miatt körülbelül 42 tonnával csökkenne a szén-dioxid-megkötés;
• a szigeten található 15,3 hektár ligeterdő csaknem ötödét érintené a védműrendszer megépítése.

Miért akarnak árvízvédelmi rendszert kialakítani a szigeten?

A Sziget Fesztiválnak is otthont adó Óbudai-szigeten régóta akarnak építeni ezt-azt: terveztek ide szórakoztató- és üdülőközpontot, később kereskedelmi és szabadidős funkciójú ingatlanfejlesztést is. Az ingatlanfejlesztéseket leginkább a Duna akadályozta meg eddig. A mostani gáttervek kétségtelenül erősen kötődnek a sziget alsó, délkeleti részére tervezett sportakadémia beruházásához, de valószínűleg nem csak erről az egy beruházásról szólnak. 

Az árvízvédelmi rendszer célja, hogy az Óbudai-sziget teljes területének árvíz- és szivárgó vizektől való mentesítése megtörténjen, annak érdekében, hogy a területen lévő ingatlanok hasznosítása a nemzetgazdasági és városfejlesztési érdekek előtérbe helyezése mentén megvalósulhasson

– olvasható a hatástanulmányban. Az előkészítő dokumentumokban ráadásul megjelenik a szigeten található, római kori Hadrianus-palota is.

Várjunk csak egy kicsit, nem is tudtam római kori palotáról  a Hajógyárin . Hol van?

Másfél-két méterrel a föld alatt, a sziget délkeleti részén. A 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palota egyes vélekedések szerint a II. század elején, Hadrianus császár uralkodása idején épült. Többször is végeztek itt régészeti felméréseket és ásatásokat. A feltárt, majd visszatemetett romok felett most egy könnyűszerkezetes ipari csarnok van.

Oké, de ha ez a palota a föld alatt van, mi köze van a tervezett gátrendszerhez?

Egyelőre nem egészen világos, hogy mihez kezdene a kormány a romokkal, az biztos, hogy addig nem sok értelme lenne kiásni azokat, amíg bármikor elöntheti a területet a Duna vize. A Hadrianus-palota területét 2013-ban szerezte vissza a kormány külföldi befektetőktől, azóta időről időre előkerül, hogyan lehetne kiásni és hasznosítani, akár részleges rekonstrukcióval jelentős turisztikai attrakcióvá fejleszteni a romokat. A világörökségi cím várományosa is volt sokáig a helyszín, de a magyar kormány tavaly az utolsó pillanatban megakadályozta, hogy felkerüljön az UNESCO listájára. 

És az fontos, hogy nem lett belőle világörökség?

Igen. A cím elnyerése után ugyanis csak az UNESCO Világörökség Központjával és az ICOMOS-szal egyetértésben lehetett volna átalakítani az adott területet. A kormány valószínűleg azért akadályozta meg, hogy világörökségi helyszín legyen belőle, hogy ne kelljen engedélyt szereznie, ha hozzá akar nyúlni.

Kicsit elkanyarodtunk a gátépítéstől. Hogy nézne ki az árvízvédelmi rendszer, ha az a nyilvánosságra került tervek szerint valósulna meg?

A hatástanulmány több különböző lehetőséget megvizsgálva azt javasolja, hogy az egész szigetet vegyék körbe a gátrendszer különböző elemei:

• a sziget északi részén földgát épülne mobil elem fogadására alkalmas résfallal;
• a déli területen, az Árpád hídhoz közelebbi részen a Hadrianus palota, a meglévő épületek és a tervezett kajak-kenu központ körül parapetfalas védművet, mobil gátat húznának fel;
• a sportakadémia és környezetének területét teljes egészében feltöltenék földdel a mértékadó árvízszintig,
• az északi és a déli terület közé szintén kerülne egy földgát.

Mennyibe kerülne ez az egész?

A gát építése az előzetes becslések szerint 12,2-17,65 milliárd forintba kerülhet.

Azon túl, hogy fákat kell kivágni a tervezett gátépítéshez, más is szól ellene?

Igen, például az hogy a gátakkal körbevett sziget árvíz idején – ahogy a WWF fogalmazott – gyakorlatilag olyan lenne, mint egy Dunába mártott lavór. Ez azt jelenti, hogy ha a Duna vizét kiszorítanánk a szigetről, akkor az máshol gondokat okozhat. A jelenlegi tervek azzal számolnak, hogy a sziget árvízvédelmi rendszere a Megyeri híd és az Óbudai-sziget között 7-9  centivel is megemelheti a vízállást.

Oké, de lehet, hogy ezt csak a környezetvédők meg a tüntetők mondják, nem?

Nem. Ezek szerepelnek a beruházást előkészítő hivatalos klímakockázati elemzésben is. Sőt, az is ebből az elemzésből derül ki, hogy igen magasak a beruházás környezetvédelmi kockázatai. Ha megépülnek a tervezett gátak, akkor a kockázat elemzés szerint szinte biztos, hogy visszaszorulnak azok a fajok, amelyeknek most még a sziget a természetes élővilága. Helyettük pedig elszaporodhatnak az úgynevezett „inváziós fajok” (például kártévő rovarok és gyomnövények).

És mit mond erre a kormány?

Több dolgot is. A tiltakozók megnyugtatására például leszögezték, hogy a fakivágás védett természeti területen kizárólag külön természetvédelmi engedély alapján végezhető, ilyen eljárás jelenleg nincs folyamatban. Csakhogy – ahogy az már a kockázatelemző tanulmányból is kiderül – „a tervezett beavatkozások nem érintenek Natura 2000 területet, országos jelentőségű védett természeti területet, fontos madárélőhelyet, Ramsari-területet. Azonban a tervezett munkálatok valamennyi eleme érinti az Ökológiai Hálózatot.”

Azt is ígérik, hogy a sziget a jelenlegi állapotánál sokkal szebb, rendezettebb lesz. Erre szerintük azért van szükség, mert „évek óta széles körű egyetértés van arról, hogy a Hajógyári-sziget a főváros olyan kihasználatlan és rendezetlen zöldterülete”.

Mit mondanak még?

A Miniszterelnökség azt, hogy a Belügyminisztériumot bízta meg az árvízvédelmi rendszer előkészítésével a kormány. A Belügyminisztérium pedig azt, hogy „az előkészítési feladatokhoz szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat az Országos Vízügyi Hatóság a III. kerületi és a fővárosi önkormányzattól egyaránt megkapta”.

Akkor a kormánytól kezdve a fővároson át egészen az óbudai jelenlegi vezetésig mindenki egyetért a dologgal, szóval el is fog készülni a gátrendszer?

Nem egészen. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, aki múlt szerdán a tüntetésen is felszólalt, határozottan cáfolta, hogy a III. kerületi önkormányzat előzetes tulajdonosi hozzájárulást adott volna a hajógyári-szigeti gáthoz. Karácsony Gergely is kijelentette, hogy a főváros nem járul hozzá egy olyan beruházáshoz, ami ezer fa kivágásával, a zöldfelület megcsonkolásával járhat. A Népszava ugyanakkor úgy tudja, hogy az előző városvezetés az októberi választások előtt négy nappal adott tulajdonosi hozzájárulást a tervezéshez szükséges, geotechnikai feltáró fúrások elvégzéséhez.

Az ügy azonban még ennél is bonyolultabb. A 444 birtokába került dokumentumok szerint Bús Balázs, a kerület korábbi, fideszes polgármestere nem adott engedélyt a próbafúrásokhoz. Viszont a kerület akkori főépítésze a választások után rögtön „támogatott előterjesztésként” bevitte az új összetételű Városfejlesztési Bizottság ülése elé a dolgot. Ott pedig látatlanban megszavazták azt. A kerület baloldali vezetése később, az ügy részleteit megismerve már kapcsolt, és ki is kelt a tervek ellen.

Az engedélyek beszerzésére szeptember 30-ig kapott határidőt a terveket készítő Viziterv Environ Kft. Addig még egy lesz egy közmeghallgatás is az ügyben augusztus 26-án 10 órától a Békásmegyeri Közösségi Házban. 

De a kormány ragaszkodik ehhez az elképzeléshez?

Nem biztos. Legalábbis amikor ezt a múlt csütörtöki kormányinfón megkérdeztük Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a kormány még nem tárgyalt konkrét tervekről a Hajógyári-szigetre tervezett kajak-kenu központ kapcsán, de van „alternatív árvízvédelmi megoldásra” is terv.

 (Borítókép:  A Hajógyári híd (H-híd) az Óbudai-sziget második átkelője. Fotó:  Martiskó Gábor / Index)