Jusztina
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

A rendőrség tétlenül nézte, ahogy szélsőjobboldali csoportok járőröztek

20
2020.07.17. 08:11
Gyöngyöspata igazságát kereste kilenc éve a Jobbik, és azt keresi idén január óta a Fidesz is. A mai napig megosztott a Heves megyei település, a gárdisták masírozását és Orbán szavait nem felejtik, miközben sokan a mindennapi megélhetésért küzdenek. A Mi Vidékünk Heves megyei mellékletében felidézzük, mitől lett Gyöngyöspata az ország egyik legmegosztottabb települése.

A te véreddel fogom felépíteni az én házamat ide Gyöngyöspatára.

Kilenc évvel ezelőtt hangzott el ez a mondat. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) egyik tagja mondta egy roma nőnek, amikor vitatkozni kezdtek, hogy mit keresnek az egyenruhások a településen. 

2011-ben szélsőjobboldali, paramilitáris csoportok szállták meg Gyöngyöspatát, és hónapokig félelemben tartották az ott élő romákat.

A Heves megyei település az etnikai konfliktusok és az etnikai alapú gyűlölet szimbólumává vált, idén pedig ismét a támadások középpontjába került, miután egy évekig tartó kártérítési per után jelentősebb pénzt kell kifizetni a roma diákoknak, akiket társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktattak a helyi iskolában. 

Megszállták a települést

A településen (2013 óta város) a mai napig élénken élnek az emlékezetben a 2011-es események.

Azt nem lehet elfelejteni. Háborús övezet volt Gyöngyöspata, és a kormány nem fékezte azt meg

– így emlékszik vissza Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Azt meséli, hosszú évek teltek el, mire úgy-ahogy rendeződni kezdtek az ellentétek a településen, a roma és nem roma szomszédok ismét szóba álltak egymással.

Orbán januári beszéde óta azonban ismét feszült a hangulat. Amikor a Kúria döntése után a településen jártunk, több roma is azt mondta, attól fél, hogy ismét bevonulnak az egykori gárdisták. 

Kanyarodjunk is vissza 2011. március elejére, amikor két hétig szélsőjobboldali csoportok járőröztek Gyöngyöspata utcáin, miután egy helyi férfi, Józsi bácsi öngyilkos lett. A település későbbi jobbikos polgármestere, Juhász Oszkár azt terjesztette el róla, hogy a romák miatt menekült a halálba, mert az ő szomszédjában tervezett házat venni a Vöröskereszt két roma családnak, akiknek lakhatatlanná vált az otthona az árvízben. Juhász szerint az idős férfi nem bírta elviselni még a gondolatot se, hogy romák költözzenek a szomszédba, mások szerint viszont Józsi bácsi idős és beteg volt, és semmi baja nem volt a romákkal.

Cigányellenes nagygyűlés 

Juhász hívására március elején megérkezett a településre a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, majd később a Véderő és a Betyársereg tagjai is, akik közül többen a korábban feloszlatott Magyar Gárdában is benne voltak. Tagjai egyenruhát viseltek, szélsőjobboldali nézeteket vallottak, szigorú katonai fegyelmet tartottak, a háttérben pedig mindvégig az akkor még szélsőségesen radikális Jobbik állt. 

A korabeli beszámolók szerint két héten keresztül mindenhova követték a roma embereket.

Utánamentek a gyerekeknek és a felnőtteknek, ha boltba, iskolába vagy dolgozni indultak, ott álltak a romák lakta utca sarkán, a boltnál, az iskolánál.

Ők azt mondták, csak a rendet felügyelik, mert szerintük a rendőrség nem végzi megfelelően a feladatát, és nem lép fel a romák bűnözése ellen. A romák viszont megfélemlítve érezték magukat az önkényes rendfenntartóktól, miután többször is beszóltak nekik, és utánuk köptek.

A rendőrség nem avatkozott közbe, de nagyobb számban volt jelen a településen.

Március 6-án egy nagyjából kétezer fős cigányellenes nagygyűlést tartottak Gyöngyöspata központi részén, ahol a Jobbik akkori és későbbi elnöke, Vona Gábor, illetve Sneider Tamás, valamint Juhász Oszkár mondott beszédet. „Igenis van cigánybűnözés”, és „fekete majmok” – skandálták az árpádsávos és jobbikos zászlókkal vonulók, de a leggyakrabban a Jobbik „Adjon az Isten szebb jövőt!” köszöntése hangzott el.

Sneider Tamás a romák által elkövetett bűncselekmények elszaporodásáról beszélt, habár erre semmilyen adata nem volt, sőt, a rendőrség számai ezt nem is igazolták. 

Katonai kiképzőtábor a cigánysor mellett

A kéthetes járőrözés után március 16-án az egyenruhások nagy része távozott a településről, de addigra a helyi szimpatizánsokból megszervezték az SZJPE helyi csoportját, amely még hosszú ideig félelemben tartotta a romákat. 

A kormány hetekig meg se szólalt az ügyben, aztán Orbán március 22-én megtörte a csendet, hogy pozitívan értékelje a rendőrség fellépését. Szerinte Gyöngyöspatán csak azért nem történt nagyobb baj, mert a rendőrség „kellő elrettentő erővel, fegyelmezetten és a jogszabályoknak érvényt szerezve” jelent meg és végezte el feladatát.

Ha a rendőrséget nagy erőkkel nem vezényeltük volna ki a kritikus helyszínekre, akkor ott csúnya történetek is megeshettek volna

– fogalmazott a miniszterelnök, még mit sem sejtve a következő hetek eseményeiről. 

Április közepén lett ismét feszült a légkör Gyöngyöspatán, miután Eszes Tamás, a Véderő főparancsnoka megvásárolt egy pincét a cigánysor melletti Kecskekőn, és katonai kiképzőtábor építésébe kezdett.

A telket csak a cigányok lakta utcán keresztül lehetett megközelíteni, így a beszámolók szerint tízesével-húszasával masíroztak ott az egyenruhások, a romák pedig nem merték kiengedni a gyerekeket az utcára. 

Evakuálás vagy húsvéti üdültetés

Aztán jött a húsvéthétvége, a Véderő országos kiképzést hirdetett meg tagjainak, miközben Gyöngyöspata polgármester nélkül maradt, mert Tábi László pár nappal korábban lemondott. 

A településre érkező amerikai üzletember, Richard Field annyira veszélyesnek érezte a helyzetet, hogy megkereste a Vöröskeresztet, és a hétvégére közel háromszáz roma nőt és gyereket Budapestre és Szolnokra menekítettek. „Hát, mi van itt, Gyöngyöspatán?

Nekünk kell menekülnünk?

– fakadt ki egy roma nő a busz előtt az újságíróknak. Sírva szálltak fel a gyerekek és felnőttek a buszra, a férfiak pedig maradtak, hogy vigyázzanak a házakra. 

A Vöröskereszt vezetője először azt állította, hogy már jóval korábban megszervezték ezt a húsvéti kirándulást, de aztán az a hír terjedt el, hogy evakuálták a települést, mire a nemzetközi sajtó is felsereglett a kis településen

A Vöröskereszt egyik vezetője azt nyilatkozta, hogy ez az első eset a második világháború óta, hogy a szervezet paramilitáris csoporttól fenyegetett civileket evakuál Magyarországon.

Szijjártó Péter, Orbán akkori szóvivője viszont hazugságnak nevezte a kimenekítést, mert a Vöröskereszttől azt a tájékoztatást kapta, hogy üdültetni viszik a családokat. Ugyancsak ezt az álláspontot képviselte pár nappal később Pintér Sándor belügyminiszter is. „Ezt úgy állították be egyesek, hogy evakuálás volt.

Felteszem én a kérdést, hogy mi elől kellett kimenteni a cigány lakosságot?

– fogalmazott Pintér a településen tartott rendkívüli sajtótájékoztatón. 

Itt rend van, és akik ezt megpróbálták tönkretenni, a rendőrség vendégszeretetét élvezik

– tette hozzá. Időközben hoztak egy kormányrendeletet, amellyel szabálysértéssé minősítették, ha valaki tevékenységével közvetve vagy közvetlenül kétségbe vonja a rendőrség kompetenciáját, mert a rendfenntartás a rendőrség feladata.

Tömegverekedésig fajult a provokálás

Miután az új rendelet még húsvét előtt érvénybe lépett, a Véderő táborába gyülekező emberek közül nyolc embert, köztük Eszes Tamást őrizetbe vették, így pedig elmaradt a húsvéti kiképzés. Az egri bíróság aztán három nap múlva szabadon engedte őket, mert álláspontjuk szerint nem követtek el garázdaságot.

Amint kiszabadultak Eszesék, azonnal megjelentek Gyöngyöspatán.

Április 26-án este pedig tömegverekedés tört ki, miután az egyik részeg gárdista provokálta a romákat, és a térfigyelő kamera alatt könnyített magán, miközben társai hiába próbálták visszahívni. A rendőrség beszámolója szerint nagyjából 40-50 roma verekedett össze a négy férfival, megsérült egy 14 éves fiú is. 

Az Index tudósítói éjjel értek a helyszínre, a bűncselekmény helyszínétől néhány házra kétségbeesett romák tanácskoztak, míg Eszes Tamás azt állította, hogy a négy ártatlan férfi csak a szállására sétált, amikor a romák megtámadták őket.

Hogy mi miatt tört ki verekedés, és ki a hibás, megoszlott a vélemény:

Mi semmit az égvilágon nem tervezünk

Beérett a kampány: győzött a Jobbik

„Most vagyunk abban a helyzetben, amikor tíz emberből kilenc azt gondolja, hogy ez így nincsen jól (...), az egész ország azt látja, hogy ez az erőszak felé megy, és az erőszakkal szemben meg kell védeni az embereket. Mindenfajta erőszakkal szemben.

Ez az állam és ez a miniszterelnök dolga is

– mondta pár nappal a tömegverekedés után Orbán a TV2-nek.

Miközben már Budapestről vezényeltek rendőröket Gyöngyöspatára, megindult a választási kampány a polgármester nélkül maradt településen, összesen nyolcan indultak a címért.

Egy jelölt mögött állt csak párt, Juhász Oszkár, a Jobbik jelöltje volt, de elindult Eszes Tamás, a Véderő főparancsnoka, és Matalik Ferencné alpolgármester is, akit sokak szerint a Fidesz támogatott.

Új időszámítás kezdődik Gyöngyöspatán

Sokan a mai napig azt gondolják, hogy a márciusi-áprilisi járőrözés a Jobbik kampánya volt. Az utolsó pillanatig nem volt egyértelmű, ki lesz a győztes, egy nappal a szavazás előtt visszalépett Farkas János, az egyetlen cigány jelölt.

Annyit szeretnék mondani, hogy az igazság győzött

– mondta Juhász Oszkár néhány perccel azután, hogy a választási bizottság ismertette az eredményt. A Jobbik jelöltje a szavazatok harmadát szerezte meg.

A Jobbik és az LMP a felelős

A Jobbik győzelmével azonban még messze nem értek véget a gyöngyöspatai események. A parlament áprilisban tényfeltáró bizottságot állított fel a Gyöngyöspatán kialakult helyzet politikai felelőseinek felderítésére, Kocsis Máté vezetésével. 

A testület még véletlenül se a rendőrség vagy a belügyminisztérium szerepét vizsgálta, hanem azt kellett kiderítenie, hogy a romák húsvéti utaztatásában kik és milyen céllal vettek részt, és miért állították azt, hogy a Vöröskereszt által szervezett utaztatás helyett evakuálásra került sor. Csak másodlagos feladata volt, hogy megállapítsa, kik álltak a magukat rendfenntartóknak nevező egyenruhás bűnözők mögött.

Ilyen felvezetés után nem is meglepő, hogy milyen eredményre jutottak a jelentés készítői.

Megállapították, A gyöngyöspatán kialakult helyzetért a Jobbik, az LMP és a TASZ a felelős.

Az LMP felelőssége azért jött szóba, mert az utazást szervező amerikai üzletember, Richard Field a pártot támogatta pénzügyileg. 

Célja a jelentés szerint MAGYARORSZÁG ÉS A KORMÁNY HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY ELŐTTI LEJÁRATÁSa volt.

Az „LMP a médiát felhasználva politikai hasznot remélt attól, hogy azt a látszatot kelti, Magyarország kormány nem ura a helyzetnek, nem tud és nem akar megoldani egy etnikai konfliktust” 

– fogalmaznak, de azt is megállapították, hogy

a Jobbik és a Jobbikhoz köthető szervezetek tudatosan állítottak elő közbiztonságilag instabil helyzetet, melyből politikai tőkét kovácsoltak maguk számára.

Az LMP és a hozzá köthető jogvédő szervezetek (TASZ) pedig a Jobbik által mesterségesen előidézett társadalmi feszültséget politikai hisztériakeltés céljára használták fel. 

Erre reagálva a TASZ is elkészítette a saját árnyékjelentését, és hozzá egy videót is, amely részletesen feltárja a gyöngyöspatai eseményeket

Gyöngyöspata 2011

Külön emeleten oktatták a roma diákokat 

A parlament és a TASZ mellett jelentést készített Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is, és a vizsgálat során jó pár jogalkotási és jogalkalmazási hiányosságot tárt fel.

Megítélésem szerint Gyöngyöspatán továbbra sem rendeződött a helyzet, a fennmaradó feszültségek, félelmek kezelésére, a »szétszakadt« település békéjének, nyugalmának visszaállítására szakszerű, külső segítségre van szükség

– írta akkor Kállai.

Arra azonban valószínűleg ő se számított, hogy a jelentése alapján indított kártérítési per ítélete hozza vissza évek múlva a feszültséget a településre. Ő írt arról, hogy jogellenesen különítik el a tanulókat a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában.

A FÖLDSZINTEN VOLTAK A ROMA OSZTÁLYOK, AZ EMELETEN PEDIG A NEM ROMA OSZTÁLYOK. A ROMA TANULÓK NEM MEHETTEK FEL AZ EMELETRE MÉG MOSÓDBA SE, NEM JÁRHATTAK A NAPKÖZIBE, ÉS KITILTOTTÁK ŐKET AZ ÚSZÁSOKTATÁSRÓL és az iskolai rendezvényekről.

Erre alapozva adta be keresetét pár hónappal később az iskolai szegregáció ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány. Az Egri Törvényszék 2012 decemberében megállapította a jogellenes szegregációt, és azt is kimondta, hogy a roma tanulók alacsonyabb minőségű oktatást kaptak.

A BÍRÓSÁG KÖTELEZTE AZ ISKOLÁT ÉS A FENNTARTÓ ÖNKORMÁNYZATOT A SZEGREGÁCIÓ MEGSZÜNTETÉSÉRE.

Továbbment az ügy, eljutott egészen a Kúriáig, amely 2015-ben fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, és kimondta, hogy

sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult.   

Kúria: Jár a pénz a roma diákoknak

Itt azonban még nem volt szó kártérítésről, ez egy úgynevezett közérdekű per volt, amit az alapítvány indított a szegregáció megállapítására. 

Mivel azonban a romák elkülönítése továbbra se szűnt meg az iskolában, 2015 decemberében egy újabb pert adott be az alapítvány, 63 gyöngyöspatai roma diák képviseletében követelt kártérítést az iskolai szegregáció miatt, amely hátrányosan érintette őket.

Az elsőfokú ítéletet 2018 októberében hozta meg az Egri Törvényszék, majd a Debreceni Ítélőtábla – ezt jóváhagyva – 2019 szeptemberében mondta ki a jogerős bírósági döntést. Megállapították, hogy 2003 és 2017 között szegregált oktatás folyt a gyöngyöspatai iskolában, az elkülönített oktatás gyakorlata pedig sértette a roma diákok jogait, ezért a fenntartó önkormányzatnak és tankerületnek kártérítést kell fizetnie nekik. 

Az ítélet értelmében 60 gyöngyöspatai roma fiatal (illetve kiskorúaknál a családjuk) összesen 99 millió forint kártérítésre lett jogosult.

A felülvizsgálati kérelem után, hónapokig tartó kormányzati támadás után a Kúria idén májusban mondta ki az ítéletet: jár a pénz a gyöngyöspatai romáknak. 

Én abban bízom, hogy hamarosan kifizetik a pénzt, és egy idő után elkezdhetünk a közös jövőről beszélgetni a gyöngyöspatai magyarsággal

– mondja Csemer Géza. 

Bár végül Gyöngyöspata kimaradt a nemzeti konzultációból, nem úgy tűnik, hogy a kormány végleg elvetné a témát. Orbán még a Kúria döntése után is arról beszélt, hogy

ez egy igazságtalan ítélet. Ez az ítélet jogot szolgáltat, de nem igazságot.

Azt még helyben sem tudják, hogy mi lesz Gyöngyöspata igazsága. Sokan akartak már igazságot tenni ezen az alig háromezer fős településen – hol erőszakkal, hol sajtótájékoztatókkal. 

Borítókép: Gyöngyöspata, 2011. március 6. Résztvevők Gyöngyöspatán, a Jobbik demonstrációján, amelyet Összefogás a cigányterror ellen címmel hirdettek meg. Fotó: Huszti István / Index