Friderika
7 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

A kórházkiürítésekről kért tájékoztatást az ENSZ, Szijjártó jól beolvasott nekik

D04A4ED7-BF71-49BE-80B4-22ED54496666
2020.07.17. 16:34 Módosítva: 2020.07.17. 19:54

Hosszú levélben kérdezgette a magyar kormányt, és fejezte ki nemzetközi jogi aggályait az ENSZ emberi jogi főbiztossága május közepén a magyarországi kórháziágy-kiürítések miatt. A nemrégiben az ENSZ honlapjára felkerült májusi dokumentumok tanúsága szerint a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek címzett, udvarias hangvételű levél részletezte a szervezet jelentéstevői által begyűjtött magyarországi információkat – sok esetben sajtóhíreket –, arra kérve a kormányt, hogy tájékoztassa az ENSZ felügyeleti jogkörrel rendelkező szervét a pontos adatokról és tényekről.

Szijjártó Pétertől viszont valami egészen mást kaptak.

A jelentéstevők levele ugyanis rögtön azzal kezdte, aggodalommal figyelik, hogy miközben nagyra értékelik a magyar kormány erőfeszítéseit a koronavírus okozta világjárvány idején, Magyarországon mégis felmerülhet néhány súlyos emberi jogi jogsérelem gyanúja az állami egészségügyi ellátórendszer leállítása nyomán. A hivatalos és félhivatalos információkat felidézve kifogásolták, hogy noha Kásler Miklós idevágó utasításának írásos formája nem nyilvános, de információik szerint április 7-én az emberi erőforrások minisztere az összes magyar kórházat arra utasította, hogy azok igazgatói április 15-ig szabadítsák fel ágykapacitásuk 60 százalékát, így helyet biztosítva a koronavírusos, esetleges betegek számára. (Később a koronavirus.gov.hu-n az jelent meg, hogy április 19-ig tegyék szabaddá a kórházak közfinanszírozott ágykapacitásának 50 százalékát, ami a „következő ütemben” 60 százalékra emelkedik.)

Noha a miniszter levelének szövege nem áll rendelkezésünkre, a hiteles beszámolók azt mutatják, hogy a kórházigazgatóknak nem adtak utasítást vagy útmutatást arra, milyen kritériumok alapján vagy alapon kell kiválasztaniuk a betegeket, akiket hazaküldenek vagy más ápolási intézményekbe szállíttatnak. A levél felidézte, hogy az eredeti, hivatalos közlések szerint 36 ezer kórházi ágyat kellett felszabadítania a kórházigazgatóknak, ennek eredményeként pedig számos olyan ember, akiknek egyébként állandó orvosi felügyeletre, vagy éppen kórházi háttérre, gondozásra és ápolásra volt szüksége (akár akut panaszaik, akár krónikus, vagy akár végstádiumú betegségeik miatt), hazabocsátottak, vagy más, nem egészségügyi intézményekbe irányítottak.

Ezek után olyan konkrétabb, a sajtóban felmerült és nyilvánosságra került eseteket idéztek, amelyekről többségében az Index is beszámolt, ideértve a később bűncselekmény gyanúját is felvető, egy MSZP-s videóval ismertté vált álmentős történeteit, amelyek valóságtartalma enyhén szólva is megkérdőjeleződött, ugyanakkor az, amelyiket egy érintett rokona mesélte el, az a strasbourgi emberi jogi bíróságra is eljuthat.

Ugyanakkor a két jelentéstevő más eseteket is említett, melyekben állami, hatósági vizsgálat is indult, és amelyek hitelességével kapcsolatban még kormányzati oldalról sem érkezett kifogás. Felidézték továbbá, hogy legalább két kórházigazgatót éppen azért menesztett az emberi erőforrások minisztere, mert nem hajtották végre az ágyfelszabadítást.

Az Index az ágykiürítések hátteréről ebben a cikkben írt bővebben.

Noha nem akarjuk megítélni a kapott információk pontosságát, szeretnénk kifejezni komoly aggodalmunkat a kórházból e döntés nyomán kitett személyek fizikai és mentális integritása és jóléte miatt. Tisztában vagyunk vele, hogy a Covid-19-világjárvány az egész világon működő egészségügyi rendszerek átszervezéséhez és megújításához vezetett, ideértve a »nem alapvető fontosságúnak« tekintett kezelések korlátozását vagy felfüggesztését. A Magyarországon hozott intézkedések azonban nem tűnnek összhangban lévőnek a nemzetközi emberi jogi normákkal. Úgy tűnik, hogy nem vezethetőek vissza egy észszerű, bizonyítékokon alapuló tervre, amely alapján alternatív intézkedéseket hajtanak végre annak elkerülése érdekében, hogy a tágabb világjárvány összefüggésében a veszélyeztetett orvosi helyzetben lévő, már eddig is rászoruló személyek ne essenek el a kórházi ellátástól

– áll az ENSZ-jelentéstevők levelében. Mindezek nyomán figyelmeztették Szijjártót és általa a kormányt az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 12. cikkére, mely az egészséghez való jog alapvető feltételeit rögzítette. Előírta például az egyezményt ratifikáló államoknak, hogy létre kell hozniuk „azokat a feltételeket, amelyek betegség esetén minden orvosi ellátást és beavatkozást biztosítanak”.

De szerepel benne az állam és elsősorban a gyógyításra felesküdött személyek és szervek kötelezettsége az emberi élet tiszteletben tartására, valamint arra, hogy az orvosi ellátás nyújtásakor csak a beteg érdekében lehet cselekedni. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyarország által is ratifikált egyezmény nyomán már korábban kimondták az erre hivatott nemzetközi szervek, hogy nem hozható olyan intézkedés, amelyek egy tagállamban visszalépést eredményezhetnek, vagy megtagadhatják az emberektől az olyan alapvető egészségügyi ellátást, amelyhez korábban már hozzáfértek. Persze az ENSZ-tagok is szűkíthetik az állami egészségügyi szolgáltatások körét vagy formáját, csak megfelelő indoklással.

Jelen esetben nem tűnik úgy, hogy minden alternatívát megfontoltak vagy kellően indokoltak volna

– írtak. Mindezek nyomán, illetve azért, mert az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az emberi jogi főbiztosságot ruházta fel felügyeleti jogkörrel, a jelentéstevők arra kérték a kormányt, hogy:

  1. Az összes felmerült, a levélben említett intézkedésről, valamint a konkrét sajtóhírekről és esetekről is adjanak részletes tájékoztatást, továbbá ismertessék a véleményüket ezekkel kapcsolatban.
  2. Tájékoztassák őket a kormány által tett lépésekről annak biztosítása érdekében, hogy minden kórházból hazaküldött személy, akinek állapota ezt indokolta, folyamatos gyógykezelésben és felügyeletben részesült-e a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban.
  3. Adatot kértek arról, milyen költségvetési forrásokat különített el a kormány az emberi erőforrások minisztere utasítása nyomán hazaküldött, addig kórházi ellátásban részesülő emberek otthoni ellátásának elősegítése, támogatása, vagy akár biztosítása érdekében.
  4. Információt kértek a konkrét számról, azaz arról, hogy pontosan hány embert, mely kórházakból, és milyen indokkal küldtek haza, rokonokhoz, vagy irányítottak át esetleg ápolási intézményekbe.

Minderre a magyar diplomáciát vezető Szijjártó Péter válaszát – annak magyar fordítását – teljes terjedelmében közöljük:

Megkaptam a május 14-i levelüket, és azt szeretném kérni, hogy hagyják abba a magyar egészségügyi rendszer és a magyar egészségügyi dolgozók kritizálását, mivel ott tények alapján, megalapozott döntések születnek kiváló, világszínvonalú szakértelmük felhasználásával. Még ezekben a nehéz időkben is minden magyar állampolgárnak megfelelő színvonalú egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, és sajnálattal látom, hogy amíg egészségügyi szakembereink folyamatosan, a lehető legnagyobb erőfeszítéssel próbálják enyhíteni a Covid-19-világjárvány hatásait, Önök Magyarország támadására pazarolják az időt, hamis állítások alapján.

Rendkívül keményen dolgoznunk kell a vírus visszaszorítása érdekében. Ezért azt javaslom, hogy Önök is tegyék ugyanezt ahelyett, hogy hamis híreket és információkat terjesztenek Magyarországról.

Ha nem tudnak segíteni nekünk a jelenlegi válságban, kérjük, legalább tartózkodjanak a védelmi erőfeszítéseink akadályozásától.

(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)