Friderika
9 °C
18 °C

Na, milyen volt Afrika? Hahaha!

A diplomáciai alvilág nyomában

diplomata
2020.07.23. 07:18
Méregdrágán vásárolt diplomataokmányoktól remélnek hasznot bajba került vállalkozók, de a tiszteletbeli konzuli pozíciókért is újra megindult a tülekedés, az alvilág és a diplomácia szürke zónája összeér. Ez is kiderült, amikor megpróbáltunk utánajárni négy diplomataútlevél eredetének, amelyekről a palira vett gazdáik azt hihették, valamiféle védelmet biztosíthatnak nekik.

A szokásos nyári forróság tombolt a Közép-Afrikai Köztársaság fővárosában, Banguiban, amikor 2018 június 11-én Faustin-Archange Touadéra, az ország elnöke papíron nagykövetnek nevezte ki Krisztiánt. Hét nappal korábban Touadéra egy másik magyar vállalkozóból, Sándorból is diplomatát faragott. Ugyan Sándornak már csak alacsonyabb beosztás jutott, mint Krisztiánnak, de a magyar vállalkozó így is büszke lehetett arra, hogy papíron a Közép-Afrikai Köztársaság gazdasági tanácsadója.

Rajtuk kívül még legalább két magyar vállalkozó tehette zsebre a Közép-Afrikai Köztársaság diplomata útlevelét. Nem ingyen osztogatják ezeket a papírokat, egy-egy ilyen útlevélért tízes, százezres nagyságrendben kellett fizetni a megfelelő afrikai kapcsolatnak,

euróban. 

Azt legfeljebb csak találgatni lehet, hogy ezekre az okmányokra miért áldoztak pénzt a magyarok, de valószínűleg valamiféle büntetőjogi immunitásban bíztak. Merthogy például Krisztiánról megtudtuk: 2016 óta zajlik egy büntetőügye.

Ebben az eljárásban derült ki, hogy noha az ilyen útlevélbizniszek világában általában valódi útlevélhez és státuszhoz lehet jutni a megfelelő kenőpénzekkel, ezúttal még ez sem stimmelt. A bírónő 2018 decemberében a Külgazdasági-és Külügyminisztériumnál érdeklődött a férfi diplomáciai státuszáról. A külügy válaszolt is neki, eszerint a férfi neve a minisztérium Protokoll Irodája által vezetett diplomata-nyilvántartó rendszerben nincs benne, és utazó nagykövetként hivatalosan, azaz diplomáciai úton nem jelentette őt be a Közép-Afrikai Köztársaság. 

A minisztérium megkereste az ügyben a rendőrséget is, ahonnan azt a választ kapták, hogy a közép-afrikai diplomata útlevél nem eredeti. Így tehát Krisztiánt semmilyen diplomáciai mentesség nem illeti meg Magyarországon.

Ám nem csak Krisztián, hanem Sándor és a másik két magyar vállalkozó is hoppon maradt, ugyanis mindannyiuk útleveléről kiderült, hogy hamisítvány. Az egyiket a szegedi rendőrség kérésére a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének igazságügyi okmányszakértője "szedte darabokra". Az Index által megszerzett szakvélemény szerint a Közép-Afrikai Köztársaság által kiadott útlevél eredeti okmány, amelyet "a személyes adatokat hordozó első belső lap manipulációjával, két belsőlap teljes, illetve az okmányfedél részleges cseréjével, valamint az okmánysorszám megváltoztatásával tartalmilag meghamisítottak". A szakértő szerint az okmány eredetileg nem is volt diplomata útlevél, csak azután "vált" azzá, hogy a sorszám sorozatjelét "O"-ról "D"-re változtatták és kicserélték az okmányfedél műbőr rétegét.  

Amikor megpróbáltuk kideríteni, hogy honnan szerezhették be az ügyben érintett magyar vállalkozók az afrikai diplomata útleveleket, akkor nem csak azt tudtuk meg, hogy a négy darabért összesen 300 ezer eurót fizethettek, hanem azt is, hogy a láncolat egy olyan egykor Magyarországra akkreditált, amúgy magyar születésű tiszteletbeli konzulig vezet, aki már áttette a székhelyét egy másik országba. Kerestük őt az útlevelek ügyében, de nem reagált. Beazonosíthatóvá tenni, vagy megnevezni nem tudjuk, kétséget kizáró bizonyítékok hiányában. 

A hamis útlevelekkel átvert négy magyar vállalkozó duplán is tehetetlennek érezheti magát, mert az előbb említett diplomata velük ellentétben valóban diplomáciai mentességet élvez. 

A nagyon fontos embereknek látszó emberek

A "diplomatabiznisz" világában a képlet - vagy ahogy az egyik érintett az Indexnek fogalmazott, a "szisztéma" - viszonylag egyszerű: vannak a szegény országok korrupt tisztviselői. Rajtuk keresztül a fejlett világból jött üzletember pénzzel gyakorlatilag bármit el tud intézni, ettől kezdve pedig csak egy dolga marad: olyan gazdag klienseket felhajtani, akik szeretnének villogni azzal, hogy diplomáciai státuszba kerülnek, illetve szeretnék ennek előnyeit kihasználni. Vagy csak naivak, akik abban bíznak, hogy a diplomata útlevél egy büntetőeljárás során kihúzhatja őket a bajból.

Aki sokat fizet vagy kellően beleássa magát ebbe a világba, az akár az ENSZ-ig is eljuthat és valamelyik távoli országot is képviselheti a világszervezet valamelyik intézményében. Még csak nem is illegális mindez. A diplomata papírokra vagy pozíciókra vágyó üzletember bőkezűen segélyez egy szegény országot, esetleg egy politikai párt kampányát, a nagylelkűségét pedig meghálálják azok, akikhez végül a pénz csorog. Az igazán nagy játékosok közül mindenképp érdemes megemlíteni az egykori kazah politikus, a korrupciós ügyeiből dollármilliomossá vált Viktor Krapunovot és családját, akik szintén a Közép-Afrikai Köztársaságtól szereztek, egyébként valós diplomatastátuszt.   

Ám nem csak nagypályások juthatnak hozzá efféle előnyökhöz. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de egy ENSZ-es belépőkártya éppúgy jól jöhet egy nem éppen makulátlan előéletű üzletembernek, mint néhány fotó és videó arról, hogy alkalmanként milyen illusztris emberek társaságában van egy-egy nemzetközi konferencián, ahol éppen az antikorrupcióról vagy Afrika megsegítéséről papolnak. De ugyanígy jól jöhet neki egy diplomata rendszámú autó, aminek a vezetőjével egy mezei járőr nem szívesen packázik. 

A palira vett magyar vállalkozók kinevezési papírjai (azok a rendeletek, amiket a Közép-Afrikai Köztársaság elnöke aláírt) valódiak - legalábbis minden jel erre utal. Egy "diplomatabizniszben" járatos forrásunk szerint ezen papírok mellé járna egy diplomataútlevél is, de azért külön kell fizetni. Vagy a másik lehetőség, hogy a kinevezési papír árában már benne van az útlevél ára is, de az átvert magyarok esetében az ár ezek szerint ezt nem tartalmazta. Ráadásul az eredeti útlevél elkészítése nehezen megy a kliens biometrikus adatai nélkül, márpedig azok levéletléhez a vásárlónak a helyszínre is kell utaznia. A vállalkozókat azért is verhette át az "intézőember", mert a diplomata útlevélben kellene lennie egy diplomata schengeni vízumnak is, amit egy hamis okmányba nehéz "belevarázsolni". 

A gyakorlatban a diplomatabiznisz motorjai általában fejlődő országokat képviselő tiszteletbeli konzulok, illetve az adott államot valamelyik nemzetközi szervezetben képviselő diplomaták. 

A tiszteletbeli konzulok jellemzően a saját hazájukban látják el a tisztséget, egy másik államot képviselve. Például adott egy afrikai vagy ázsiai ország, amely tiszteletbeli konzullá nevez ki egy magyar állampolgárt és ezt a kinevezést a fogadó ország, ebben az esetben tehát Magyarország külügyminisztériuma elfogadja. Ettől kezdve a tiszteletbeli konzul diplomatává, a nemzetközi kapcsolatok egyik szereplőjévé válik, még ha nem is ugyanolyan jogok illetik meg, mint a hivatásos konzulokét. Magyarországnak is vannak tiszteletbeli konzuljai, leginkább azokban a távoli államokban, ahol nem éri meg konzulátust fenntartani.

Egy Magyarországnál szegényebb afrikai vagy ázsiai országnak inkább megéri tiszteletbeli konzulokat kinevezni, hiszen ezzel spórolnak. Ráadásul ha egy szegényebb ország felsővezetése kellően korrupt, akkor a kinevezéssel még pénzt is kereshet, mert a pozícióra ácsingózó fél a státusz megszerzésének reményében még akár fizet is ezért. Ezekben a pozíciókban gyakran bukkannak fel olyan vállalkozók, akik már jó ideje üzletelnek az adott országgal, így tudják, hogy ha egy ilyen státusz megvehető, akkor melyik kormánytagot vagy köztisztviselőt kell lefizetni. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a tiszteletbeli konzulok egytől egyig csibészek. Sokkal inkább arról van szó, hogy ez egy olyan zavaros terület, amely ideális terepe a kalandoroknak, szélhámosoknak, ügyeskedőknek is, különösen olyan államokban, ahol a korrupció a mindennapi élet szerves részéhez tartozik.

De nem elég, ha valakit egy távoli vidéken tiszteletbeli konzullá neveznek ki. Ahhoz, hogy a pozíciót megszerezze, a fogadó állam beleegyezése is kell. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha Magyarországon tevékenykedni akar egy másik állam - jellemzően magyar állampolgárságú - tiszteletbeli konzulja, akkor az illetőt először az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ellenőrzi le. Ha eközben az AH talál is sötét foltokat (például NAV-os eljárást, büntetett előéletet) a jelölt életében és ezt jelzi is a külügyi tárca felé, a külügyminiszter dönt arról, elfogadja-e az adott embert tiszteletbeli konzulnak vagy sem.

Magyarországon jelenleg nagyjából hatvan tiszteletbeli konzul dolgozik, és képvisel más országokat, külföldön pedig több mint kétszáz tiszteletbeli konzul képviseli a magyar állam érdekeit.

A brókerbotrány elsodorta a legnagyobb előnyöket

A tiszteletbeli konzuli intézményt az elmúlt évekig számos botrány kísérte, de ez a státusz is több haszonnal kecsegtetett. A kétezres évek elején például még áfa-és vámmentesen hozhattak be autót a tb. konzulok, és ezzel bizonyos vállalkozói körök vissza is éltek. A brókerbotrány főszereplője, Kulcsár Attila is a mai napig kirgiz tiszteletbeli konzul, Erdős Endre diplomata rendszámos autójával járkált. De akadt olyan neves autónagykereskedő is, aki információink szerint ugyanezt a kiskaput kihasználva hozott be áfa-és vámmentesen autókat. Valójában éppen a brókerbotrány hozott fordulatot a tiszteletbeli konzulok életében, mert amikor a sajtóban megjelent, hogy Kulcsár diplomata autóval jár, a kormány szigorított: csorbította a tb. konzulok jogait, az áfa-és vámmentes autóktól elestek és ettől kezdve az eljárások alóli mentességük is megszűnt. 

A Tiszteletbeli Konzulok Társasága kezdetben nemzetközi fórumokon verte az asztalt a döntés miatt, de már 2003 nyarán kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben elfogadták a változásokat. Igaz, ezután is voltak, akik a státuszukra hivatkozva akartak kibújni egy-egy ügy alól. A Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja, a karcagi Horváth László 2004-ben egészen a bíróságig ment el, mert egy rendőr feljelentette tilos parkolás miatt, noha szerinte őt mentesség illette volna meg. Néhány évvel később már az akkor szocialista vezetésű külügy is nyíltan támadta az egyébként vállalkozóként ismert Horváthot, aki maga is elismerte, hogy az általa vezetett cég ellen ekkor már évek óta csődbűntett-eljárás volt folyamatban. Apró érdekesség, hogy Horváth és a külügy vitájában akkor a tiszteletbeli konzul mellett állt ki a fideszes Fazekas Sándor karcagi polgármester, akiből később agrárminiszter lett, valamint Varga Mihály fideszes politikus, a jelenlegi pénzügyminiszter.

De a kalandoroknak nincsen pártszínűk. A 2014-ben egy rendőrautóban elhunyt Welsz Tamás egy panamai csalás miatt került képbe, majd amikor az MSZP-s Simon Gáborról kiderült, hogy titkos külföldi bankszámlája mellett afrikai útlevelei is vannak, a szálak Welszhez vezettek. Bár Welsz maga is bissau-guineai diplomatának adta ki magát, valójában nem tűnt többnek egyszerű szélhámosnál: nemcsak útlevelekkel, hanem bissau-guineai forgalmi engedélyekkel és rendszámokkal is kereskedett, az alvilágban is tudták róla, hogy ezt a vonalat ő viszi, így ha valakinek bissau-guineai papírokra volt szüksége, hozzá fordult. "Welsznek voltak nem magas, de operatív szintű bissaui kapcsolatai. Ezt azt jelenti, hogy protokollfőnököt, nminiszterhelyetteseket ismert. Ő nem volt kint politikai tényező, de szeretett volna az lenni. Leginkább egy két lábon járó pénztárcának tekintették" - mondta róla egy őt és az afrikai ügyleteit is jól ismerő forrásunk.

A luxusautókkal furikázó playboy is szívesen lett volna tb. konzul

Valószínűleg ezek a botrányok is szerepet játszottak abban, hogy 2015-ben Szijjártó Péter külügyminiszter a Magyarország területére kijelölt tiszteletbeli konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásért kinevezett egy külön miniszteri biztost, Suha Györgyöt. A korábban Gambia tiszteletbeli konzuljaként is tevékenykedő Suha mindkét politikai oldalon jól feküdt, hiszen 1996-ban Horn Gyula miniszterelnök sajtótitkáraként, 18 évvel később már a Kövér László vezette Országgyűlés hivatalának külügyi tanácsadójaként is dolgozott. Szijjártóék nem titkolt célja az lehetett Suha kinevezésével, hogy a tb. konzuli ügyekben rendet vágjon.

A bennfentesek szerint ebben a munkájában Suha a belügyminiszter, Pintér Sándor támogatását is élvezi. Pintér elképzelése az volt, hogy biztonsági cégek vezetői, el nem ismert lovagrendek tagjai és más, bűnözői körökben is jól ismert kalandorok ne kapjanak tiszteletbeli konzuli pozíciókat. Ebben az időszakban hiúsult meg például információink szerint az, hogy a kanadai üzletember, a luxusautókkal furikázó Josh Cartu legyen a Salamon-szigeteki tiszteletbeli konzul. Utólag ez érthető is, mert mint arról nemrég részletesen írtunk, a Cartu-birodalom ellen Kanadában folyik vizsgálat.  

És akadt néhány szereplő, aki a Suha-érában került le a sakktábláról. A sokáig Sierra Leone-i tiszteletbeli konzulként tevékenykedő Bocsánczy János például forrásaink szerint Suha közbenjárására veszítette el ezt a státuszát. Ebben szerepet játszott, hogy a külügy egyre több olyan jelzést kapott különböző hatóságoktól, ami tarthatatlanná tette az egyébként valóban nagyon jó afrikai kapcsolatokkal bíró üzletember pozícióját. Noha Bocsánczy bukta a Sierra Leone-i pozíciót, nem maradt diplomáciai státusz nélkül, nem sokkal később Bécsben egy másik afrikai ország, Burundi képviseletét látta el az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségben, a NAÜ-ben.

Azt, hogy ez a világ mennyire zavaros, jól mutatja Bocsánczy kapcsolatrendszere. Az például a magyar hatóságok előtt sem titok, hogy egy alvilágban is ismert, büntetett előéletű férfi jelent meg oldalán "szakértőként". De Bocsánczy szintén jó kapcsolatot ápol az ugyancsak "afrikás vonalon" mozgó üzletemberrel, a budapesti vizes vébé gazdasági igazgatójával, Balogh Sándorral, aki ellen jelenleg nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Úgy tudjuk egyébként, hogy Balogh Sándor egyik közeli családtagja is a tiszteletbeli konzuli címre pályázott (az egyik óceániai szigetet képviselte volna), de mivel rajta volt a NAV adóslistáján, ez a próbálkozása nem járt sikerrel. Talán mi sem bizonyítja jobban, mennyire kicsi ez az "afrikás világ", hogy a most bujkáló, de korábban afrikai és ázsiai politikusokkal fotózkodó Balogh a bissau-guineai papírokkal seftelő Welsz Tamással is kapcsolatban állt, ebben a körben gyakorlatilag mindenki ismert mindenkit. Így arról is naprakész információik vannak a szereplőknek, hogy ki kivel van, vagy éppen ki ellen és folyamatosan megy a helyezkedés.

Újra a régi kerékvágásban

Időközben például a Bocsánczyt kiszorító és a Josh Cartu tiszteletbeli konzuli posztját megfúró Suha pozíciója is meggyengült, a tiszteletbeli konzuli hálózatot ugyanis csak tavalyig vezette. Néhány hónapja Szijjártó Péter a terület élére új embert nevezett ki: Pintér Istvánt, aki 2008 környékén az MSZP külügyi műhelyének egyik alapítója volt, de egy időben a szocialista párt nemzetbiztonsági munkacsoportját is vezette. 

Egyelőre nem tudni, hogy az új vezető mennyire lesz képes megakadályozni, hogy boldog-boldogtalan tiszteletbeli konzul lehessen. Mindenesetre már vannak arra utaló jelek, hogy a 2016 utáni szigor enyhül. Míg korábban például csak megyeszékhelyen működhetett tiszteletbeli konzul, ma már Keszthelyen, Sopronban,  sőt külügyes forrásaink szerint Szentendrén is lehet majd konzulátus és az sem kizárt, hogy ezekben a pozíciókban biztonsági cégek vezetői, el nem ismert lovagrendek aktív tagjai vagy korábbi politikusok is felbukkannak majd. Az "új gyakorlat" szerint hamarosan működési engedélyt kaphat Veres János volt szocialista pénzügyminiszter, mint Moldova nyírbátori (!) tiszteletbeli konzulja és olyan lengyel jelölt is esélyes egy ilyen pozícióra, aki ellen információnk szerint több büntetőeljárás is folyik. Az, hogy Veresből tiszteletbeli konzul lehet, az Indexnek a külügyi tárca is megerősítette. A lengyel jelöltre is rákérdeztünk, azzal kapcsolatban a minisztérium azt válaszolta, hogy "minden kérelem esetében alapos mérlegelés után születik döntés".

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)