Mi történt a jogászképzés ponthatáraival? 100-nál is több pontnyi különbség van a karok között

Az idei felvételin hatalmas különbségek alakultak ki a jogász szakok ponthatárai között. Olyan nagyok, amelyekre eddig még nem volt példa.

Ha valaki az Eötvös Loránd Tudományegyetem tandíjmentes, állam által finanszírozott jogászképzésére akart bejutni, annak az 500 pontból idén 472-t kellett elérnie. A Miskolci Egyetemre ezzel szemben 107 ponttal kevesebbel be lehet jutni az állami képzésre, a győri Széchenyi Egyetem jogászképzésére pedig 85 ponttal kevesebbel.   

A mostani adatok azért is meglepőek, mert ahogy a lenti táblázatban látható, a különböző egyetemek jogász szakjain eddig kifejezetten egységesek voltak a ponthatárok. Ennek fő oka eddig az volt, hogy az állam ezekre a szakokra központi minimum ponthatárokat határozott meg. A ponthatárnak fontos szabályzó ereje van: meghatározza, hány hallgató fér be egy adott képzésre. 

Az állam 2012-ben számos szak, így a jogászképzés esetében is azt mondta: csak a legjobban teljesítő, tehát magas (440-460) pontszámot elért diákok tanulmányait finanszírozza, a többiek fizessenek tandíjat. A magasra beállított minimum ponthatár alatt senki nem juthatott be állam által fizetett képzésre. 

A jogászképzés ponthatárai az egyes egyetemeken 2017–2020

	2017	2018	2019	2020
Eötvös Loránd Tudományegyetem	460	460	440	472
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	460	460	440	458
Szegedi Tudományegyetem	467	460	440	424
Pécsi Tudományegyetem	465	460	440	414
Debreceni Egyetem	460	461	440	413
Károli Gáspár Református Egyetem	-	474	440	403
Széchenyi István Egyetem	462	465	443	387
Miskolci Egyetem	463	461	440	365

A jogászképzés országosan egységes minimum ponthatára eddig „piaci alapon” szabályozta az egyetemekre bejutó diákok számát, de az eloszlásuk nagyon egyenetlen volt. A népszerűbb egyetemek (például ELTE, Pázmány, Szeged) a nagyon magas pontszámmal érkező hallgatók közül válogattak, és könnyedén feltölthették helyeiket, míg a 440-460-as központi ponthatár miatt több vidéki egyetem jogászképzésére alig, vagy egyáltalán nem jutott államilag finanszírozott hallgató (ott nagyrészt fizetős jogászképzés zajlott).

Minden egyetem kapott egy keretszámot államilag támogatott jogászképzésre, és ehhez szabták a pontszámokat. A hallgatók körében népszerű, a munkaerőpiacon is elismert diplomát adó egyetemeken, ahova sok diák akar bejutni, így igen magas lett a ponthatár, a kevésbé népszerű egyetemek jogászképzésén pedig jóval alacsonyabb. 

Így lehet, hogy például a nemrég alapítványi fenntartásúvá vált Miskolci Egyetem jogi karára 70 hallgatót, és az utánuk járó állami normatívát biztosít az új szabályozás. Jegyezzük meg, hogy a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter. 

A kérdés csak az, vajon mennyire igazságos, hogy Miskolcon a 365 ponttal érkező diák is ingyen tanulhat, miközben más helyekre 440-450 ponttal jelentkező diákok csak fizetős képzésre jutnak be.