Zsuzsanna, Tiborc
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

A SOTE megrendelt egy csomó Covid-tesztet, majd tanulmányt írt arról, hogy használhatatlan

D KOM20200508014
2020.07.31. 11:07
Miután két kínai koronavírus-gyorstesztet is használhatatlannak minősített egy az Orvosi Hetilapban még áprilisban megjelent és a SOTE rektora, Merkely Béla által is jegyzett cikk, az egyetem elállt a terméket forgalmazó magyar céggel korábban megkötött szerződéstől. A gyorsteszt forgalmazója viszont a szaklapban közölt cikknek esett neki, és helyreigazítást követel, mondván, annak szerzői csúsztatnak, amivel súlyos károkat okoznak a cégnek.

Hetek óta szkanderozik a koronavírus-gyorstesztet is forgalmazó Happy Business Zrt. (HBS)  és az Orvosi Hetilap kiadója egy helyreigazítási kérelem miatt. De ezúttal sokkal többről van szó, mint egy szimpla helyreigazításról. Mindennek az eredője egy áprilisi tanulmány, amely az Orvosi Hetilapban jelent meg, és amelynek szerzője mások mellett Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora.

Ahogy arról áprilisban az Index is beszámolt, a SOTE kutatói bevizsgáltak két koronavírus-gyorstesztet. Az Orvosi Hetilapban közzétett cikk szerint a kutatók arra jutottak, hogy a gyorstesztek a ténylegesen fertőzötteknek csupán harmadát mutatják pozitívnak, a ténylegesen negatívok közül pedig 7-13 százalékot fals pozitívnak minősítenek. Az eredmények szerint az antitesteket kimutató vizsgált gyorstesztek egyszerűen nem alkalmasak a koronavírus-fertőzés szűrésére. 

A részben Merkely Béla által jegyzett tanulmányt hamar felkapta a sajtó, majd nem sokkal később a SOTE gyorstesztek beszerzésével foglalkozó munkatársa felhívta a HBS vezetőjét, és közölte vele: bár korábban már megrendeltek tőlük gyorsteszteket, a rendeléstől elállnak.

Nem volt nehéz kitalálni, mi állt a telefonhívás hátterében. Bár a SOTE több cégtől is vásárolt kínai gyorsteszteket, a HBS által forgalmazott termék az egyike volt azoknak, amelyeket a tanulmány szerzői a koronavírus kimutatására gyakorlatilag alkalmatlannak találtak.

A járvány márciusi, európai kirobbanásakor az egészségügyi piac a feje tetejére állt. Lélegeztetőgépekre, maszkokra vagy éppen gyorstesztekre olyan óriási kereslet volt, hogy az államok egymás lábát taposva próbáltak minél előbb a szükséges orvosi eszközökhöz jutni, miközben a gyártók szemrebbenés nélkül diktálhatták a sokszor csillagászati árakat.

Ez volt az az időszak, amikor Orbán Viktor szabad utat engedett a „portyázóknak”. Olyan vállalkozóknak, akik a Távol-Keletről (főleg Kínából) hozták be a szükséges eszközöket. Az állami közbeszerzéseken szinte a semmiből olyan cégek jelentek meg és nyertek több százmilliós, esetleg milliárdos tendereket, amelyek nevét a hazai egészségügyi piac korábban nem is ismerte.

A HBS ebben az értelemben kilógott ebből a sorból, nem a semmiből bukkant fel. A cég jogelődje, a Novotrade Nyrt. a kilencvenes évek közepe óta foglalkozik orvostechnikai készülékek és eszközök forgalmazásával, az ország szinte minden komolyabb egészségügyi intézményével üzleti kapcsolatban áll évek óta, köztük a SOTE-val is. A koronavírus megjelenésekor a HBS felvette a kapcsolatot az általuk képviselt távol-keleti partnereikkel, hogy ajánljanak megbízható gyártói kapcsolatot a gyorstesztekre. Így jutottak el a szerológiai termékek gyártásával és fejlesztésével 2004 óta foglalkozó kínai Hangzhou Clongene Biotech Co. Ltd. vállalkozáshoz. Azért is a Clongene-t választották, mert az általuk gyártott gyorsteszteknek CE-IVD és FDA regisztrációja van, emellett a termékeit a belga Leuveni Egyetem is tesztelte.

Miután a kínaiakkal megállapodott, a Happy Business a Clongene gyorsteszttel indult el egy belföldi pályázaton, majd két ütemben, először 20 ezer, majd 60 ezer darabot szállított le az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak – darabonként nettó 1650 forintos áron, ami megfelel a gyorsteszt nettó 5 dolláros belgiumi árának.

Az állami beszerzés mellett a HBS a SOTE-nak is leszállított 20 ezer darab gyorstesztet. Az egyetem ekkor még elégedett volt a teszttel, legalábbis erről árulkodik, hogy a SOTE rektorhelyettese – aki egyben a Klinikai Központ elnöke is – egy angol nyelvű levélben elismerően nyilatkozik a HBS által forgalmazott gyorstesztekről. Igaz, mint azt később megtudtuk, ezt a dokumentumot az áru magyar importjának megkönnyítése miatt adta ki az egyetem. Ugyanakkor Merkely Béla az ATV Heti Napló című, bőven az import utáni időszakban, május 3-án sugárzott műsorában arról beszélt, hogy az egyetem által vásárolt gyorstesztekkel kapcsolatban semmilyen negatív tapasztalatuk nincsen.

Ezután jelent meg az Orvosi Hetilap szaklap internetes oldalán egy olyan, Merkely Béla nevével fémjelzett cikk a specifikus IgG és IgM antitesteket detektáló gyorstesztekről, amely gyakorlatilag arról szólt, hogy a Clongene gyorsteszt a vírusfertőzés kimutatására alkalmatlan.

Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektora beszél az egyetem vezetésével májusban végzett H-UNCOVER országos reprezentatív koronavírus-szűrés végleges eredményéről tartott sajtótájékoztatón a Semmelweis Egyetemen 2020. július 1-jén.
Merkely Béla a Semmelweis Egyetem rektora beszél az egyetem vezetésével májusban végzett H-UNCOVER országos reprezentatív koronavírus-szűrés végleges eredményéről tartott sajtótájékoztatón a Semmelweis Egyetemen 2020. július 1-jén.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A HBS vezetése kiakadt a szaklapban megjelent cikken, mondván: a Clongene teszt forgalmazója sosem állította, hogy a gyorsteszt az orvosok számára olyan bizonyító erejű vizsgálati eredményt ad, amely más módszerek alkalmazása nélkül a Covid-19 fertőzés differenciál diagnosztikájában alkalmazható. Ezért az a kijelentés, hogy a teszt alkalmatlan, megbízhatatlan és vállalhatatlan, szerintük kifejezetten káros a gyártó és a forgalmazó számára. 

„Nem tudjuk mi késztette Önöket ennek a cikknek a közlésére, mert Merkely Béla sajtónyilatkozataival egyezően azonos állásponton vagyunk a gyorstesztek használatát illetően; véleményét számos fórumon kiválóan magyarázta el. Azért, hogy egyes szervezetek nem arra használják a tesztet, amire az van, azért sem Önök, sem mi nem lehetünk felelősek” – írta a HBS vezetője, Rényi Gábor a tanulmány szerzőinek egy birtokunkba került reklamáló levélben. (Az orvosi szaklapban megjelent cikk, az arra adott reakcióját a cég a weboldalára is feltöltötte.)

Az Index megkeresésére a SOTE közölte, hogy a Covid-járvány kitörése óta a világon mindenütt – így a Semmelweis Egyetemen is – keresik és vizsgálják a vírus kimutatásának leggyorsabb és legpontosabb módszereit. Mint írták, az úgynevezett szerológiai gyorstesztek nem a vírust, hanem a vírus elleni ellenanyagokat mutatják ki vérből, azt viszont alig tizenöt percen belül. „Ezzel ellentétben az úgynevezett PCR-teszt hosszadalmasabb: a páciens orrgaratából műanyag pálcával mintát vesznek, azt speciális csőbe teszik, és genetikai vizsgálattal mutatják ki a vírus jelenlétét. Ez az eljárás a legtöbbször mintegy négy órát vesz igénybe, ugyanakkor közvetlenül képes jelezni a vírus jelenlétét, ezért ma is ezt tekintik az egyetlen biztos módszernek a vírushordozás és a fertőzőképesség kimutatására.” 

A SOTE válaszában azt írta, hogy vizsgálataik során a Semmelweis Egyetem munkatársai is arra a következtetésre jutottak, hogy a szerológiai gyorstesztek eredménye a klinikai döntéshozatalban nem játszhat szerepet, így amikor a Happy Business Kft. jelezte, hogy a még a járvány kitörésekor megrendelt teszteket csak jelentős késéssel tudja leszállítani, az egyetem elállt a szerződéstől, és új szerológiai gyorstesztrendelést már nem indított. Az egyetem közölte, hogy a SARS-CoV-2 vírusfertőzés kimutatására továbbra is a PCR-t használja, míg azt, hogy valaki korábban átesett-e már a fertőzésen, az amerikai FDA által minősített és bevizsgált vérteszttel (nem szerológiai gyorstesztekkel) mutatják ki. A HBS vezetése szerint azonban a SOTE a saját vitatott teszteredményére és nem a késedelemre hivatkozott, amikor felmondták a szerződést. 

(Borítókép:  Vért vesz egy nőtől a koronavírus-teszthez a Semmelweis Egyetem szakembere a sziráki orvosi rendelőben 2020. május 8-án. – fotó:  Komka Péter / MTI)