Az EU-ban Magyarországon haltak meg a legtöbben megelőzhető betegségekben

2020.08.19. 07:44

2016-ban másfél millió olyan ember halt meg az Európai Unióban, akik kétharmadánál, azaz egymillió embernél a halál elkerülhető lett volna, derül ki az Eurostat friss összesítéséből. Százezer lakosra számítva Magyarországon haltak meg legtöbben megelőzhető betegségekben, kétszer annyian, mint az EU-átlag, ami a prevenció hiányára és az egészségtelen életmódunkra utal. A másik kategóriában, a kezelhető betegségekben meghaltak arányában sem állunk jól: ebben a rangsorban Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia után Magyarország következik. Ez a mutató a hazai egészségügy hatékonyságáról is rossz bizonyítványt állít ki.  

Az uniós statisztikai ügynökség a 75 évnél fiatalabb korosztályban két kategóriában vizsgálja azokat a haláleseteket, amelyeket korainak, idő előttinek lehet tekinteni, azaz elkerülhetőek lennének:

  • kezelhető halálozás: ez a furcsa fogalom azt jelenti, hogy a haláleset megfelelő orvosi ellátással, gyógyszerrel, gyógykezeléssel megelőzhető lett volna.
  • megelőzhető halálozás alatt azt értik, ami megfelelő orvosi és nem orvosi egészségügyi eljárásokkal lenne elkerülhető. Ide tartozik az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres, szervezett szűrés, a betegségek korai felismerése, a szövődmények kialakulásának megelőzése.

A keleti blokk országaiban is vannak különbségek 

Nézzük először a gyógyítható, kezelhető betegségekben meghalt emberek arányát. Az Eurostat a különböző méretű és lakosságszámú országok összehasonlíthatósága érdekében 100 ezer lakosra számítva adja meg a halálozási számokat. A gyógyítható betegségek közé sorolják a szívizom elégtelen vérellátásával járó és infarktushoz, szívelégtelenséghez vezető iszkémiás szívbetegségeket, a vastagbélrákot, a mellrákot, az agyi érkatasztrófát, sztrókot okozó érrendszeri betegségeket és a tüdőgyulladást. Ezek a betegségek okozzák az Európai Unióban a halálesetek 65 százalékát. A legmagasabb a halálozási aránya az iszkémiás szívbetegségnek. Az EU-ban a 75 évesnél fiatalabb korosztályban 100 ezer ember közül átlagosan 18,9-en halnak meg emiatt.

Sztenderdizált halálozási ráta az EU országaiban a kezelhető betegségek körében a 75 évnél fiatalabb korosztályban (100 ezer lakosra számítva)

Jól látható, hogy a legrosszabb a helyzet az egykori keleti blokk országaiban van: itt halnak meg legtöbben amúgy kezelhető betegségekben. A lista élén Románia áll, Lettország, Bulgária és Litvánia után Magyarországon az ötödik legrosszabb az arány. Az EU-s átlaghoz képest Magyarországon közel kétszer rosszabb a halálozási arány a kezelhető betegségeket nézve. Ez a mutató bizonyítványt állít ki az adott ország egészségügyi rendszerének hatékonyságáról is: időben felismerik-e a fenyegető jeleket, a betegek időben eljutnak-e orvoshoz, és ott megkapják-e a megfelelő terápiát a korai halál elkerülésére?

Ugyan jól látható, hogy az egykori szocialista országokban a legrosszabb a helyzet, és egy kelet-nyugati megoszlás is felfedezhető az adatokban, mégis vannak olyan országok, amelyek hatékonyan küzdik le hátrányaikat. Magyarországnál jobban teljesít a szlovák, a horvát, az észt a lengyel, a cseh és a szlovén egészségügy. Hosszabb időszakot tekintve különösen Észtország és Csehország volt sikeres a kezelhető halálozás csökkentésében.

A rossz eredményeket természetesen nem lehet csak az egészségügy számlájára írni. Itt is számít a beteg egyéni felelőssége: az, hogy mennyire figyel a saját egészségére. Részben területi különbségek is megfigyelhetők: a dél-európai országokban az életmód miatt általában alacsonyabb a szívbetegségek száma.  

Alig csökken a daganatos halálozás

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy Magyarországon egy évben 100 haláleset közül több mint 50-et valamilyen szív- és érrendszeri betegség okoz, a daganatos megbetegedések pedig kb. 25-öt. Vannak ugyanakkor biztató jelek is. A Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Portré 2018 című kiadványa szerint a férfiak esetében a kardiovaszkuláris halálozás 2005-2011 között mérséklődött a legdinamikusabban. Az 1990-es évekhez képest 2014-re a férfiak szív-és érrendszeri halálozása a kiinduló érték 60 százalékára, a nőké 48 százalékára esett. A szív- és érrendszeri halálozás mérséklődése javarészt a sztrók-halálozás csökkenéséből származott, míg a másik különösen nagy haláloki csoport, az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozás csak 2005-től kezdődően csökkent. 

Érdemes egy pillantást vetni a fenti grafikonon az országon belüli arányokra is. Az egészségügyi rendszerek hatékonyságának bizonyítéka is, hogy a fejlett nyugat- vagy észak-európai országokban ma már a halálozásban kisebb arányt képviselnek a keringési, szív- és érrendszeri betegségek. Ott már egy ideje a különböző daganatos betegségek számítanak a leggyakoribb haláloknak. A daganatos halálozás ezzel szemben Magyarországon csak nagyon mérsékelten csökkent az utóbbi közel három évtizedben, így az európai országokhoz képest különösen sokan halnak meg ezen halálokok következtében.

Magyarországon 2016-ban 32 987 daganat miatti haláleset történt. A 2018-as Demográfiai Portré szerint 

Amennyiben a halálozás szintje az ausztriai szinten lenne, 22 181 halálozás történt volna, azaz 10 806 haláleset nem következett volna be.

A szűrések és a megelőzőprogramok eredménye még nem látszik

Magyarországon a különféle daganatos megbetegedések közül a tüdőrák a leggyakoribb. Ennek részaránya 9 százalék a férfiak, illetve 7 százalék a nők esetében az összes halálozáson belül. A 2. leggyakoribb daganatos halálok a vastagbelet- és végbelet érintő kolorektális rák: a halálozás előfordulása mindkét nemnél 4-4 százalék, évente körülbelül 5 ezer ember hal meg emiatt.

Pedig ez utóbbi az egyik olyan tumorfajta, amely korai felismeréssel jól gyógyítható. A 45-65 éves nők körében már korábban elkezdett méhnyak- és emlőrákszűrések mellett ezért indult el az 50 évnél idősebbeknél a hazai országos vastagbélrák-szűrési program. A Nemzeti Népegészségügyi Központ idén áprilisi adatai szerint eddig 528 725 ezer ember kapott meghívót a vizsgálatra, közülük 187 436-an vették át a mintavételi csomagot, és 164 405-en vissza is küldték a mintát. Ezek közül 133 361 minta lett negatív. Kolonoszkópiás (vastagbéltükrözéses) vizsgálatot 7270 esetben végeztek eddig. Polipot 4167 esetben, rosszindulatú elváltozást 506 esetben találtak. Sajnos 1113 ember úgy mondott nemet a kolonoszkópiás vizsgálatra, hogy korábban a beküldött minta valamilyen elváltozást mutatott.

A hazai szűrőprogramok eredményei egyelőre nem jelentkeznek. A szűréssel és egészségtudatos életmóddal megelőzhető rákos megbetegedések csökkenése az Unióban jelentős volt, Magyarországon azonban nőtt az ugyanezen okok miatti halálozás

Mindezzel részben összefügg, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon a legrosszabb a helyzet a betegségek prevenciójával. Az adatgyűjtés a következő betegségeket sorolja abba a körbe, amelyek megfelelő megelőző- és szűrőprogramokkal, életmódváltással elkerülhetők lennének. A 75 év alattiak körében ide tartozik a tüdőrák, az iszkémiás szívbetegség, az alkoholproblémákkal összefüggő mérgezések/túladagolások, az érrendszeri megbetegedések és a krónikus tüdőbetegség (COPD). Ebben az összevetésben Magyarországon a legrosszabb az arány. Ezekben a megelőzhető betegségekben több mint kétszer annyi ember hal meg nálunk, mint az EU-átlag. 

Sztenderdizált halálozási ráta  az EU országaiban a megelőzhető betegségek körében a 75 évnél fiatalabb korosztályban (100 ezer lakosra számítva)