Botond, Mózes
10 °C
20 °C

Hiába, a Jobbik szélsőséges múltja mindig visszaüt

50537CF5-E0A2-4D04-A56F-2E944CAA2A2F
2020.08.28. 07:34

Amikor a Jobbik 2016-ban elindult a néppártosodás útján, tudható volt, hogy ez nem lesz könnyű menet. Két okból sem. Egyrészt nagyon nehéz néppártosodnia egy olyan pártnak, amely támogatottsága jelentős részét addig cigányellenes és antiszemita szólamokkal alapozta meg. Másrészt a néppártosodás nem igazán jött be a magát néppártnak nevező Fidesznek sem, amely 2018 után mindent meg is tett, hogy ott tegyen be a Jobbiknak, ahol csak lehet.

Az Állami Számvevőszék majdnem 1 milliárd forintos büntetése alaposan megroppantotta a pártot. Hiába próbál mérsékelt erővé, az ellenzéki összefogás egyik tényezőjévé válni a még mindig tekintélyes országos hálózattal rendelkező Jobbik, ha a párt tagjainak múltbeli félresiklásai lépten-nyomon visszaköszönnek, vagy valakik tesznek érte, hogy ezek semmiképpen ne merüljenek feledésbe. Hiába próbálta idén márciusban bizonygatni Jakab Péter, a Jobbik új elnöke az Indexnek adott interjúban, hogy végleg szakítottak a korábbi szélsőséges megnyilvánulásokkal, ezek újra és újra visszahullanak a pártra. 

Bíró László 

Gyöngyösi Márton szerint tudatosan játszottak rá rasszista érzésekre

Gyöngyösi Márton a Jobbik európai parlamenti képviselője a Válasz Online-nak tavaly februárban adott interjúban azt mondta: a Jobbik 2006-ban szubkulturális mozgalomként kezdett terjeszkedni, és akkoriban tudatosan játszottak rá a rasszista, antiszemita érzésekre. Gyöngyösi szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a Jobbik egy rasszista, antiszemita politikai közösség lett volna. "Se többet, se kevesebbet nem tettünk annál, mint amit ma tesz a Fidesz. A különbség annyi, hogy mi ennek a pusztító voltát felismertük és meghaladtuk."

A legfrissebb példát a Borsod megyei 6-os számú választókerületben készülődő időközi országgyűlési képviselő-választás szolgáltatta. Az ellenzéki összefogás a tarcali mezőgazdasági vállalkozót, a jobbikos Bíró Lászlót indítja itt. A tét nagy. A választókerület korábbi országgyűlési képviselőjének, Koncz Ferencnek a halálával ugyanis veszélybe került a Fidesz kétharmados parlamenti többsége. Ha a Szerencs-Tiszaújváros körzetben az ellenzék győz, oda a Fidesz megbízható szavazógépe.

A jelöltállítási határidő előtt pár perccel a Fidesz által benyújtott fellebbezés inkább csak kellemetlenkedés. A tétje csak annyi, hogy szerepelhessen-e majd a szavazólapon a Jobbik neve, mivel a Jobbik új elnöke még nincs bejegyezve tisztségviselőként a bíróságnál. Sokkal kellemetlenebbek a Jobbiknak és az egész ellenzéki összefogásnak Bíró László múltból előásott kommentjei. Ezeket először nem is a fideszes sajtó, hanem Setét Jenő roma jogvédő aktivista ismertette a Klubrádióban. Innen kerültek be aztán – joggal – a kormánypárti és a nem kormánypárti sajtóba is. 

Különösen kínos, hogy az idézett kommentek nem túl régiek, alig egy évvel ezelőttiek. Nehezen védhető, hogy Bíró Budapestet „Judapestnek” nevezi, panaszkodik, hogy a tarcali wellness-szállodák vendégei között sok a külföldi zsidó –  „a kutyám majd megveszik amikor a tetűcsúzdások elmennek a ház előtt” – vagy az, hogy „az országot nemcsak a Hasszánoktól, hanem a Sztojkáktól is meg kell védeni”.

Bíró nem ismerte el, hogy az idézett kommentek valódiak lennének, de a Facebook-oldalán általánosságban bocsánatot kért vállalhatatlan kijelentései miatt. „Keresztény, istenfélő emberként elismerem, hogy hibát követtem el, amikor a közösségi médiában lefolytatott viták hevében évekkel ezelőtt vállalhatatlan kijelentéseket tettem. A bűnömért bocsánatot kérek mindazoktól, akiket megbántottam” – írta. Bíró azt is elismerte, hogy kijelentéseivel nehéz helyzetbe hozta az őt támogató ellenzéki pártokat, de szerinte a startvonalról „már nincs visszaút, csak előre, hogy lebontsuk a Fidesz kétharmados falait”.

Budai Lóránt

Tavaly hasonló eset történt egy önkormányzati választáson. 2019. októberben és novemberben a jobbikos Budai Lóránt az ellenzéki összefogás jelöltjeként kétszer is megnyerte a jászberényi polgármester-választást. Először mindössze 14 szavazattal győzött, ezért a Fidesz megóvta az eredményt. Az új választáson Budai magas részvétel mellett nagy különbséggel nyert:  3758 szavazattal (62 százalék) győzte le ellenfelét a Fidesz–KDNP színeiben induló Szabó Tamást (34 százalék).

Magyar Idők és a Hír TV alaposan utánanézett Budai Facebook-posztjainak, és kiderítette: a politikus évekkel korábban Hitler és Szálasi gondolatait posztolta ki Facebook-oldalán. Budai  például azt az Adolf Hitlertől származó idézetet tette ki, hogy „ha egy nemzet gyávává vált, és csak ezer ember maradt, akik valami nagyot akarnak, és akiknek erejük van az állam átalakítására, akkor ez az ezer ember a nemzet”. Szálasitól pedig ezt posztolta: „A belső ellenség mindig kíméletlenebb, aljasabb, becstelenebb, könyörtelenebb, galádabb, erőszakosabb és véresebb, mint a külső. És mindezt a tulajdonságait nem nyíltan hordja, hanem burkolja vallásosságba, nacionalizmusba, felebarát-szeretetbe, hazaszeretetbe, mindenbe, csak hogy célját elérje. A külső ellenség mindig nyílt.” Kiderítették azt is, hogy Budai tagja volt a Magyar Gárda egyik fiókszervezetének, a Szebb Jövőért Egyesületnek, amely „finoman szólva sem a cigány-, és zsidópártiságáról volt híres”.

Budai a 24.hu-nak  adott interjúban a vádakra annyit mondott: nem gondolja, hogy bárkit is érdekelne, mit írt régen, mindenki számára világos, hogy ez is csak egy eleme volt az ellene indított lejárató kampánynak. A politikus azt mondta: Jászberényben él negyven éve, mindenki nagyon jól ismeri, és nem szavaztak volna rá az emberek, ha szélsőjobboldalinak tartanák. 

Kulcsár Gergely

Kulcsár Gergely a 2019-es őszi önkormányzati választásokon egyéniben indult volna Debrecenben a Momentum, az LMP és a Jobbik közös jelöltjeként. Kiderült azonban róla, hogy pár éve azzal büszkélkedett, hogy beleköpött a holokausztnak emléket állító egyik Duna-parti cipőbe. Egy másik alkalommal egy belső jobbikos levelezésben aberrációnak nevezte a homoszexualitást, a holokausztot pedig „kamukausztnak”, és kétségbe vonta az áldozatok számát. Botrányos nyilatkozatai miatt végül visszaléptették, de a Jobbik megyei listájáról bekerült a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe. 

A Jobbik szélsőjobbos múltját minden eszközzel lemosni akaró Jakab Péter pártelnök azonnal ki akarta rúgni Kulcsárt, ő azonban egyezkedni akart. Pénzért, végkielégítésért cserébe lett volna hajlandó lemondani csak a mandátumáról. Azt írta: „Ha a Jakab Péter egyáltalán szóba állna velem, mint munkavállalójával, és meg tudnánk beszélni azt, hogy 16 évnyi szolgálat után mi jár egy öt gyereket nevelő családapának.” A Jobbik nem volt hajlandó fizetni.  Etikai vizsgálatot indítottak ellene, és kizárták. Jakab az Indexnek adott interjúban idén márciusban azt mondta: a Kulcsár-üggyel szimbolikusan is húztak egy vonalat. Innentől kezdve tiszta lappal indulnak, mert világos, hogy a néppárti politizálásba minden tisztességes magyar ember képviselete belefér, de semmilyen szélsőséges és rasszista megnyilvánulás nem. (Nos – jegyezzük meg zárójelben –, ezután jött Bíró László fent ismertetett ügye.)

Nunkovics Tibor

Idén július 14-én furcsa közjáték zavarta meg a parlamenti ülését. Deutsch Tamás épp a Jobbik egyik korábbi ügyét ostorozta, amikor 2012-ben a jobbikos Gyöngyösi Márton listázni akarta a zsidó származású képviselőket. A jobbikos Nunkovics Tibor Deutsch Tamás felszólalása közben olyan gesztust tett, ami több szemtanú szerint a fideszes EP-képviselő zsidó származására utalt. A közvetítésben nem lehetett látni, mi történt, csak a sorok közül felhangzó „így van”, „szégyen, gyalázat” közbekiabálások hallatszottak.

Deutsch az eset után a TV2-nek azt mondta: nem lepte meg, hogy ilyen gyalázatos antiszemita kirohanásra ragadtatja magát a jobbikos képviselő, inkább az volt furcsa, hogy a mögöttünk hagyott hónapokban ilyenre nem akadt példa. „Közismert tény, hogy a Parlament a Duna partján áll, néhány generációval korábban az ilyen szalonnácikból vált keretlegény a rokonaimat, ismerőseimet a folyóba lövette. Ehhez képest én nagyon jól jártam, csak egy indulatos zsidózásnak lettem az alanya” – mondta az EP-képviselő, aki követelte, hogy az esetnek a Jobbikon belül legyen következménye, mert ha nem így lesz, az a teljes ellenzékre nézve nagyon komoly következményekkel jár.

Nunkovics Tibor az eset után a leghatározottabban visszautasította, hogy antiszemita kijelentést tett volna a parlamentben. „Amit én mutattam, az nem volt más, mint Deutsch Tamás általam vélelmezett drogfogyasztási szokásaira utaló jel. Szó szerint azt mondtam: »Biztosan púderes maradt az orra!«." Ezt a mondatát állítása szerint a képviselőtársai is hallották, és ők is meg tudják erősíteni, hogy pontosan mi is hangzott el az ülésteremben. „Szégyen, hogy egy olyan ember, mint Deutsch Tamás – aki véleményem szerint drogos –, bárhol, bármilyen pozícióban képviselheti hazánkat”  – mondta Nunkovics.

Sneider Tamás  

Vona Gábor 2018-as távozása után Sneider Tamás lett a Jobbik elnöke. Neki sem volt könnyű, hiszen addigra széles körben ismert és alaposan dokumentált volt már szkinhedmúltja. Sneider az Eger cigánymentességét hirdető szkinhedmozgalom vezetője volt Roy néven. Sneider volt az elsőrendű vádlottja a kilencvenes évek „szkinhedperének”, amelyben Budapesten 45, Egerben 10 fiatal ellen folyt eljárás. A csoport tagjai között volt olyan, aki egy cigányembert úgy megvert, hogy az maradandó károsodást szenvedett. Sneider végül nyolc hónap felfüggesztett börtönt kapott.

Útja a MIÉP-en át vezetett a Jobbikhoz. Amikor a Fidesz érdekei éppen úgy kívánták, a kormánypárti sajtó még mentegette is Sneidert. A Magyar Nemzet például korábban azt írta róla, hogy egy ember igenis megváltozhat. Sneider pedig soha nem tagadta múltját, és bocsánatot is kért érte.  Amikor azonban Vona visszavonulása után Sneider lett a néppártosodó Jobbik elnöke, épp a múltját fordították ellene. Amíg új dolgot nem találtak, ismét a már részletesen feltárt szkinhedmúltjával támadták. Aztán 2019 januárjában a kormánypárti Hír TV állt elő egy olyan felvétellel, amelyen a Jobbik elnökének esküvőjén a politikus nyakában ülő felesége többek között náci karlendítést idéző mozdulatokat tesz. Sneider a videóról azt mondta: a felesége nem gondolja magát nácinak, csak viccelődtek, a videó leközlése miatt pedig feljelentést tett. 

Aztán megjelent egy olyan, feltehetően 2018 novemberéből származó hangfelvétel is a kormánypárti sajtóban, amelyen Sneider arról beszél, hogy ő tud a nép közkedvelt embere lenni, és úgynevezett erős ember is. „Aki meg tudja védeni az országot, az embereket, satöbbi. Jöhetnek a cigányok, én mindenkit agyonütök.” A Jobbik a hangfelvételt azzal magyarázta, hogy „a Fidesz fél a Jobbiktól és az erős ellenzéktől, hiszen minden aljas és hazug kampányeszközt bevet ellenük”. A párt kikérte magának, hogy feltörik a leveleiket, rögzítik a magánbeszélgetéseiket, és ezekből összevágott, manipulált gyűlöletkampányt folytatnak ellenük. A Jobbik elleni háborúhoz itt már láthatóan hozzájárult a Jobbikon belüli háború is, miután a kemény mag kivált, és megalakította a Mi Hazánk Mozgalmat. Ezt a felvételt történetesen egy olyan ember készítette, aki szintén a Mi Hazánkhoz távozott.

Szávay István

2019 januárjában lemondani kényszerült képviselői mandátumáról az amúgy a párt mérsékelt politikusai közé sorolt Szávay István. A képviselőről 2018 novemberében szivárogtatott ki a kormánypárti propaganda egyik öklének számító Hír TV egy hangfelvételt, amelyen Szávay egy zsidó nő megveréséről beszélt. A Hír TV közölte a kiszivárgott felvétel leiratát, ami szerint a politikus egy budapesti belvárosi szórakozóhelyen mulatott, amikor állítása szerint egy feltehetően zsidó nő felismerte és nácinak nevezte. Szávay a felvételen azt mondta:  „Beszólt, hogy náci bűz van. Én meg leütöttem, hogy büdös zsidó! Pakk!” Itt állítólag nem is hagyta annyiban a dolgot, „kampós orrú rohadéknak" nevezte a nőt, majd egy kérdésre azt válaszolta, hogy a heftijét elferdítette egy kicsit.

Szávay a Facebook-oldalán tagadta a tettlegességet, de azt elismerte, hogy minősíthetetlen stílusban beszélt a nővel. Magyarázata szerint a nő belekötött, vele és a társaságában lévőkkel szemben agresszívan, fenyegetően lépett fel azzal, hogy náciknak semmi keresnivalójuk egy liberális szórakozóhelyen. A politikus azt állította, hogy nem ütötte meg a nőt, és jobbnak látta, ha távozik. Másnap aztán az ügy szóba került egy baráti társaságban, és Szávay szerint ennek egy jól hallhatóan megvágott felvétele került nyilvánosságra, ahol az elhangzottak egy rendkívül durva és ízléstelen vicc tárgyát képezték, de az elhangzottak nem igazak, nem történtek meg. A felháborodása szülte sértő hangnemért és jelzőkért ugyanakkor elnézést kért mindazoktól, akikben ez joggal felháborodást kelt, végül pedig kiemelte, hogy soha nem ütött meg és soha nem is ütne meg nőt. Szávay az eset után nem sokkal lemondott a Jobbik frakcióvezető-helyettesi tisztségéről és az Országgyűlés jegyzői pozíciójáról, majd pedig 2019 januárjában mandátumát is visszaadta.  

(Borítókép: A jobbik ünnepsége a Corvin közben 2019. október 23-án. Fotó: Index)