Tényleg bárkiből lehet óvónő mostantól?

D KOM20200525014
2020.09.09. 12:30 Módosítva: 2020.09.10. 08:30
A szakma képviselői félnek, hogy a legújabb kormányrendelettel tovább romlik a magyar oktatás színvonala, mert ezúttal is tüneti kezeléseket látnak érdemi megoldás helyett. Hiába csökkentették az óvodákban, iskolákban dolgozó pedagógusokkal szembeni képzettségbeli követelményeket, korántsem biztos, hogy ettől megoldódik a pedagógushiány.

Augusztus 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, amely részben újraírja, hogy ki, milyen végzettséggel, illetve tapasztalattal dolgozhat mostantól a magyar oktatási intézményekben. Az új szabályozás már a tanévkezdés napján életbe lépett, így az óvodák és iskolák vezetői lényegében az utolsó utáni pillanatban tudták meg, hogy kiket alkalmazhatnak, vehetnek fel, illetve pontosan mi tartozik a már állományban lévő kollégák munkakörébe.

Ezzel összességében az is megkérdőjeleződik, hogy pontosan mit is jelent ma Magyarországon pedagógusnak lenni.

Főleg azok után, hogy az új szabályozás több területen is leszállítja a követelményeket, amivel sokak számára kínálja fel a pedagógusként végzett munkát, akiknek erre eddig nem volt lehetőségük. Vagy legalábbis nem ezen a szinten.

Itt most leginkább azt látjuk, hogy a hatalom kísérletet tesz arra, hogy csökkentse a pedagógushiányt. Többek között azzal, hogy olyanok előtt nyitják meg a kapukat, akik képzettségük, végzettségük, tapasztalatuk alapján eddig nem végezhettek oktatói, nevelői tevékenységet. Jó kérdés, hogy lesz-e számukra elég vonzó alternatíva a közoktatás világa? Akarnak-e ők pedagógusként vagy más szerepkörben óvodában, iskolában dolgozni, ahol ismertek a munkakörülmények

- veti fel az ismert oktatáskutató, Nahalka István, aki ezek után a maga részéről nem jósol kirobbanó sikert az újonnan bevezetett követelményeknek.

Az óvónő az új osztályfőnök? 

A rendelet főleg az óvodák életében hoz változást, miután újból óvónő lehet az is, aki anno szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványt, és van hét évnyi óvodai gyakorlata. Miközben 1993-ban kizárólag főiskolai szintűvé vált a képzés, 1996-tól már csak felsőfokú oklevéllel válhatott valakiből óvodapedagógus - magyarázza Szabó Zsuzsa.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hozzáteszi, mindez összekapcsolódik az újdonsággal, miszerint az óvodapedagógusok jelenlétét az eddigiekhez képest már csak a reggel 8-tól kora délutánig tartó sávban várják el az óvodában. Tény, hogy a rendelet szövege mindezt nem mondja ki egyértelműen, helyette úgy fogalmaz, mikor „nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez” az óvoda, nincs feltétlenül szükség diplomás óvónőre.

Ez pedig a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy ebéd után már nem az óvónő, hanem például egy érettségivel rendelkező pedagógiai asszisztens altatja és ébreszti a gyerekeket. Minden eddig leírt változás pedig azért a „teljes abszurd” kategóriája óvodaigazgató forrásunk, akárcsak a PSZ szerint, mert az óvoda nem puszta gyermekmegőrző, és egyelőre nem is általános iskola.

Az óvodában alapvetően nem fejlesztő foglalkozás, hanem óvodai nevelés zajlik. Nálunk mi legalábbis folyamatosan beszélgetünk, játszunk a gyerekekkel, énekelünk, mesélünk, és persze különböző foglalkozásokat tartunk nekik. Mikor például egy kisgyerek megérkezik az óvodába, és reggel azt mondom neki, hogy kösd ki szépen, és tedd föl a polcra a cipődet, ez már ugyanúgy az óvodai nevelés része

– mesélte az Index egyik négy évtizede óvónőként dolgozó olvasója.

Iskolapszichológusi végzettség sem kell

A kormányrendelet szerint mostantól nem kell iskolapszichológusi végzettség vagy bármiféle gyerekekkel kapcsolatos munkatapasztalat ahhoz, hogy valaki iskolapszichológusként dolgozzon. Ha van pszichológus végzettsége, munkába állhat az iskolában, feltéve, ha vállalja, hogy öt éven belül megszerzi a szükséges szakirányú iskolapszichológusi végzettséget. A PSZ elnöke szerint mindez még jól is elsülhet abból a szempontból, hogy a jövőben nem kb. 800 gyerekre jutna egy iskolapszichológus.

Az óvodai fejlesztésre hivatkozni azért is szakmai nonszensz, mondják a szakemberek, mert a gyerekek egész nap nem konkrét tudástartalmat kapnak az óvodában. Cserébe az óvónő minden mozdulatával, a teljes metakommunikációjával egész nap nevel, értékeket és mintát közvetít a háromtól hat-hét éves korig tartó korosztálynak, akik ezt fogják tőle átvenni.

Ettől még persze bizonyos dadusok bevonása sikeres lehet, akik ösztönösen végzik majd el hibátlanul az óvónők munkáját, véli Nahalka István. Aki szerint emellett ugyanúgy szükség van a diplomás, magasan képzett óvodapedagógusokra. „Miközben maximálisan megértem, hogy szorítanak a viszonyok, és tudtommal a pedagógushiány az óvodákban még égetőbb, mint az iskolákban, félő, hogy az új felállással kevésbé lehet magas szintű eredményeket elérni” – állítja a szakember. 

Akkor mostantól a biológia tanár tanítja a fizikát?

Hiába terjed nem egy netes fórumon, erős túlzás azt állítani, hogy a természettudományos tárgyakat tanító pedagógusok mind csereszabatosak, és az iskolákban mostantól például bármelyik fizika tanár tanár ugyanúgy taníthat földrajzot, kémiát és biológiát. Itt egész pontosan arról van szó, hogy a Nemzeti alaptanterv valóban megengedi, hogy az iskolák egy bizonyos integrált természettudományos tárgyat tanítsanak, általános iskola felsőtől a gimnáziumokon át egészen a szakképző iskolákig. Ez azonban nem újdonság. 

Ám Nahalka István értelmezésében ez eddig sem volt „igazi” integrált tantárgy, hanem szétbontották fizika, biológia, földrajz és kémia modulokra, és fél éven keresztül mindegyik részt az adott tárgyhoz értő szaktanár tanította. Ha egyáltalán alkalmazták, és éltek a megszokottól eltérő természettudományos oktatási formával.

„Az integrált természettudományi tárgyat, amit én személy szerint egyáltalán nem ellenzek, sőt, én megengedő vagyok a műfajjal szemben, elsősorban a természettudományi területen jellemző tanárhiány miatt találták ki, hogy ugyanaz a pedagógus is végig tudja tanítani ezeket a modulokat. Ám ilyen végzettségű ember jelenleg nincs Magyarországon. Legfeljebb a környezet szakos tanárok jöhetnek szóba, akik viszont rettentő kevesen vannak” – sorolja az oktatáskutató a felmerülő kifogásokat.

Állítja, most a rendelet szövegében szerepel, amennyiben az iskola úgy dönt, hogy beillesztik a tantervükbe az az integrált tárgyat, ezt újabban valóban bármelyik természettudomány szakos tanár oktathatja. Ezzel viszont az a baj, hogy egyfelől semmit sem old meg, másfelől nem is túl valószínű, hogy az iskolák ehhez a módszerhez folyamodnának. Legfeljebb végső esetben, ha már hosszú ideje, semmi szín alatt nem találnak a környéken például kémia vagy földrajz tanárt - érvel Nahalka.

Ugyanakkor az oktatáskutató azt is kiolvassa a rendelet szövegéből, hogy a tanárok adott esetben már olyan tárgyakat is taníthatnak, amelyekből nincs szaktanári végzettségük.

Ha az illető az egyetemen vagy a főiskolán tanulta egy tantárgy tanításának szakmódszertanát, mostantól tarthat belőle órákat a közoktatásban. Valakiből például történelem tanár lett végül, de közben egy darabig tanult magyar szakon is, amit nem fejezett be.

Viszont ha ebből az időszakból megvan a megfelelő igazolása, aláírása, jegye az indexében arról, hogy sikeresen elvégezte az adott tárgy tanításának szakmódszertanát, elvileg mostantól ugyanúgy taníthat magyart, irodalmat és nyelvtant is. Ezek a kurzusok azonban intenzitásukban és szakmaiságukban is meglehetősen távol állnak attól, amivel egy valóban szaktanári végzettséget szerző pedagógust felkészítenek. Nem is beszélve a magyar tanításában szerzett gyakorlat hiányáról.

A rendelet ügyes trükkökkel fedi el a nyelvtanárok hiányát is

– erre már a PSZ elnöke hívja fel a figyelmet. Szabó Zsuzsa úgy értelmezi, hogy minden iskolatípus bármely évfolyamán még alkalmazhatnak főiskolai nyelvtanári végzettségűeket. Ezt főként a gimnáziumok esetében tartja problémásnak, ahol eddig elvárás volt a nyelvtanárok egyetemi szintű felkészültsége.

Mindezzel párhuzamosan a külföldi anyanyelvi tanárok felvételét is megkönnyítették, már anélkül fogadják el a külföldi okleveleket, hogy azokat itthon honosítani kellene.

A történetet pedig keretbe rendezi, hogy a koronavírussal összefüggő ún. gazdaságvédelmi akcióterven belül idén nyelvvizsga nélkül is átvehető lett a diploma. Ám hiába vehette át így sok fiatal pedagógus a diplomáját, közben vállalniuk kell, hogy megszerzik a nyelvvizsgát a két év múlva esedékes minősítő vizsgáig.

A számok alapján lassan tényleg nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket:

  • Míg a diplomás pályakezdők átlagosan bruttó 334 ezer forintot keresnek, addig egy pedagógus pályakezdő bruttó 234 ezer forintot kap.
  • A KSH adatok szerint az állami szektorban a rendszeres, átlagos, havi bruttó béreket nézve az oktatás az utolsó helyen áll.
  • Ma a diplomás átlagbér 60%-ának felel meg a pedagógusok átlagbére.
  • Idén is megközelítőleg 7 ezer fiatal nyert felvételt az 5 éves felsőfokú pedagógusképzésbe.
  • 5 év múlva 6 ezer pedagógus megy nyugdíjba.
  • A pedagógus hallgatóknak átlagosan kb. a harmada jelenik meg a szakmában munkavállalóként. Az egykori hallgatók legalábbis ekkora arányban tesznek 2 évvel a pályakezdés után minősítő vizsgát.

 (A fenti adatok részben a KSH adataiból, részben a Pedagógusok Szakszervezetétől származnak.)

(Borítókép:  Óvónő és gyermekek a salgótarjáni Mackóvár óvodában 2020. május 25-én. 

MTI/Komka Péter)