Teret neveztek el az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról

A Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett álló tér ezentúl Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő nevét viseli majd, aki egész életében azért küzdött, hogy a nőket a tudományos életben is elismerjék - olvasható az egyetem portálján. 

Elsőnek lenni mindig kockázatos és nehéz, hit, alázat és elkötelezettség kell hozzá. Hugonnai Vilma, a legelső magyar orvosnő Zürichben szerzett diplomát, melyet annak érdekében, hogy hivatását itthon is gyakorolhassa, később a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében védett meg. 

- mondta Merkely Béla rektor. 

Hugonnai Vilma 1847. szeptember 3-án született Nagytétényben, egy nemesi család ötödik gyermekeként. A pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos diákja volt, és bár  akkoriban magasabb végzettséget nem szerezhetett nő, őt nagyon érdekelték a természettudományok. 1872-től Zürichi Egyetem hallgatója lett, mert oda nőket is felvettek, majd 1879-ben orvossá avatták. Mind az előítéletekkel, mind a bürokráciával meg kellett küzdenie, hogy egyenjogú orvosként kezelje a szakma. Egész életében képezte magát, tanulmányok, művek köthetőek hozzá, alakja forradalminak számít a hazai orvoslásban és a női jogokért való küzdelemben is. 

Nagyapám révén a családnév folytatódott egészen az édesanyámig, aki szintén a Hugonnai Vilma nevet viselte, és szeretettel őrizte édesapja nagynénjének történetét 

- emlékezett  Hugonnai Vilma dédunokahúga, aki jelen volt az avatóünnepségen. 

Az én kardom a tudomány, az én pajzsom a munka 

– tisztelgett Pikó András, Józsefváros polgármestere, legismertebb idézetével emlékezve meg a első magyar orvosnőről.