Friderika
7 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Roncstársadalom kialakulásával fenyeget a koronavírus

DSC 1545
2020.09.14. 16:17 Módosítva: 2020.09.14. 16:59
Nem csak egészségügyi, nemzetbiztonsági tényező is a koronavírus-járvány. Bár a tavasszal elfogadott, új nemzeti biztonsági stratégia külön megemlíti a betegséget, az Indexnek nyilatkozó biztonságpolitikai szakértők szerint a járvány csak a lakosság egészségi állapotával összefüggésben értelmezhető.

Még az első hullám kezdetén, április 21-én jelent meg Magyarország új nemzeti biztonsági stratégiája (NBS). A posztapokaliptikus közhangulatban kevés érdeklődés övezte a száraz kormányzati dokumentumot, pedig készítői igyekeztek a lehető legaktuálisabb formájában Orbán Viktor miniszterelnök asztalára tenni az anyagot.

Ebből következik, hogy a kibertámadások, a terrorizmus vagy a hagyományos háborúk visszatérése mellett a koronavírus is bekerült az ország biztonságát fenyegető tényezők közé.

Bár a szakértők általában nem örülnek, ha egy tízéves távlatokban gondolkodó stratégiát pillanatnyi, operatív problémák tematizálnak, az új NBS-t pozitívan fogadta a szakma. Elsősorban azért, mert igazodik a NATO és európai uniós szövetségesek dokumentumaiban hangsúlyozott trendekhez, így megjelennek benne olyan humán tényezők, mint a népesség, a család, vagy éppen az elemzők részéről régóta mantrázott, globális járványok jelentette fenyegetés. 

A koronavírus-járvány első hullámával szembeni védekezés tükrözte is a stratégiában megfogalmazott gondolkodást. A második hullámmal kapcsolatos reakciókat figyelve azonban úgy tűnik, mintha a kormány megfeledkezett volna az általa megfogalmazott, biztonságpolitikai tényezőről.

Akit a második hullám elkapott

Ahogyan arról az Index is írt, Magyarországon az elmúlt két hét alatt hússzorosára nőtt a koronavírusban megbetegedettek száma, ezzel nemzetközi kitekintésben is az egyik legrosszabb statisztikákat mutató országgá váltunk. Európában például egyetlen másik államban sem terjed ilyen ütemben a vírus. Miközben a második hullám számai messze felülmúlják a tavaszi statisztikákat, a korábban tapasztalt, szigorú járványügyi szabályoknak a nyomát sem látjuk. Orbán Viktor miniszterelnök egy pénteken közölt interjúban is arról beszélt, hogy nem az új fertőzésekhez, hanem a halálozásokhoz igazítja a kormány új „haditervét”.

Az Index ezért több biztonságpolitikai szakértőt is megkeresett az üggyel kapcsolatban, közöttük azt a korábbi kormánytisztviselőt, aki az NBS egészségügyi biztonságról szóló fejezet kidolgozásában is részt vett.

„Az egészségügyi válsághelyzet védekezését illetően sok szempontból a nyugat-európai országok előtt állunk” – kezdte név nélkül nyilatkozó forrásunk. A jogszabályi háttér Magyarországon ugyanis kifejezetten részletesen rendelkezik egy olyan helyzet kezeléséről, amiben tömegesen lepik el betegek, sérültek az ellátórendszert. Ahogyan arra a szakértő felhívta a figyelmünket, a tavasszal megjelent nemzeti biztonsági stratégiát megelőzően már több jogszabály rendelkezett egy esetleges járványhelyzet kezeléséről. Ilyen volt például az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által, 2014-ben kiadott rendeletet, amely előírta, hogy az egészségügyi intézményeknek milyen tervekkel kell felkészülnie egy válsághelyzet bekövetkeztére. Ezt egészítette ki az EMMI 2016-os jogszabálya, ami az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodást írja elő: ebben a gyógyszerek, orvostechnikai eszközök tartalékolását írja elő egy válsághelyzet esetére.

„Csakhogy hiába rendelkezett a felkészülésről a minisztérium több jogszabályban is. Nem sokkal a járvány előtt bukott ki, hogy az intézmények többségében a válsághelyzeti tervek hiányosak, illetve nem tesztelték, oktatták, gyakorolták be azokat” 

– mondta forrásunk. Ez pedig rendszerszintű problémára világít rá: hiába készül fel az ország papíron egy válsághelyzetre, ha aztán a jogszabályok végrehajtása ad hoc módon történik. A nemzeti biztonsági stratégia, illetve annak alkalmazása is jó példa erre. A dokumentum ugyanis egy általános biztonsági koncepció, ami a társadalom valamennyi alrendszerét próbálja lefedni: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miután elkészült a stratégia, ahhoz igazodva az egyes minisztériumok is elkészítik a saját területükre vonatkozó, úgynevezett ágazati stratégiákat. 

A stratégián túli Operatív Törzs

„Nagyjából 2014-ig lehetett elmondani, hogy a magyar kormány legalább részben stratégiák mentén gondolkodott" – fogalmazott a szakértő, aki szerint a koronavírus kezelésében hozott rendelkezések sem a tervszerűségről árulkodnak. Jó példa erre forrásunk szerint az Operatív Törzs, a korábbi jogszabályok ugyanis ilyen szintű szervezetet nem írtak elő.

„Olyan, mintha a kormány nem ismerné a saját jogszabályait. A járvány kezelése már az első hullámban is ad hoc jelleggel zajlott” – tette hozzá.

A következetlenség miatt szakértőnk szerint a szakma egy sor ziccert kihagyott. Ez köszön vissza például a járványügyi nyomozásban, a kontaktuskutatásban is: hiába jelezték ugyanis a magyar szakemberek időben a terület fontosságát, nem sikerült követni a nemzetközi tudományos trendet. „A Debreceni Egyetemen már 2007-ben tartottak kéthetes továbbképzést a témakörben.

Bár nagy volt az érdeklődés, az Európai unió által támogatott járványügyi nyomozási képzés végül mégsem került be önálló képzésként az oktatási rendszerbe” 

– folytatta.

Pedig régóta látványos a járványügyi szakemberek kikopása a rendszerből: sokan nyugdíjba mentek, másokat áthelyeztek. „A jelenlegi állomány arra talán épp elég, hogy békeidőben be tudják tartatni az alapvető jogszabályi előírásokat” − érzékeltette a helyzetet a szakértő. 

Privatizált járványügyi laborok

Persze igazságtalanság lenne kizárólag a jelenlegi kormányt vádolni a magyar járványügy leépülésével, a folyamat már jóval korábban elkezdődött. „A közegészségügy azóta mostohagyereknek számít a rendszerben, hogy a 2004–2006 között regnáló Bujdosó László országos tisztifőorvos a járványügyi reagálást meghatározó laboratóriumok részleges privatizációja mellett döntött” − emlékezett vissza az Indexnek nyilatkozó szakértő, aki szerint ebből ered, hogy a társadalom, a lakosság egészségmegőrzésével foglalkozó terület a szaktárcánál is alacsonyabb szinten jelenik meg. „Tíz éven keresztül volt népegészségügyi főosztály az minisztériumban, ennek egyebek mellett az volt a feladata, hogy felkészítése a lakosságot egy válsághelyzetre” – tette hozzá. 

Szakértőnk szerint a lakosság egészségi állapotával foglalkozó kommunikáció általában is hiányos. Bár az első hullám alatt, az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tisztifőorvos eleget tett ennek a feladatnak, kormányzati forrásunk szerint nem csak járvány idején lenne fontos a társadalom rendszeres tájékoztatása.

Különösen Magyarországon, ahol a krónikus, az életmódból eredő megbetegedések kiemelt haláloknak számítanak. 

 

Ahogyan arról az Index is beszámolt, az Eurostat augusztusban megjelent elemzése szerint a kezelhető, illetve a megelőzhető halálozásban is az uniós átlag alatt szerepel Magyarország. Az EU-s átlaghoz képest Magyarországon közel kétszer rosszabb a halálozási arány a kezelhető betegségeket nézve. Ami pedig a megelőzhető, vagyis a tudatos, egészséges életmóddal elkerülhető halálozást illeti, az Eurostat adatai szerint az uniós országok között Magyarországon a legrosszabb a helyzet.

Biztonsági kockázat az egészségtelenség

A magyar lakosság egészségügyi állapotában rejlő biztonsági kockázatra hívja fel a figyelmet Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa is. A kutató szerint ez nemcsak egészségügyi, hanem stratégiai kérdés is, különösen amikor az állami rendszert egy járvány is terheli.

„Az olyan civilizációs kórságok, mint az ülő életmód, a passzív pihenés, a túlzott alkoholfogyasztás, vagy a fájdalomcsillapítók és antidepresszánsok elterjedése, kihat a társadalom produktivitására” 

– mondta az Indexnek Csiki Varga Tamás. A szakértő ezért azt kedvezően értékeli, hogy az NBS „fontos erőforrásként” tekint a lakosságra, a dokumentumban a magyar társadalom nem annak tárgyaként, hanem alanyaként jelenik meg. „Ha a rossz halálozási adatok miatt fogy a népesség, ha rossz az emberek egészségi állapota, akkor nemcsak a termelés csökken, de megnőnek a költségek, ami megterheli az államot” – értelmezte a szakértő. Stratégiai szempontból ez veszélyes spirálhoz vezet: miközben a lakosság produktivitása csökken, az állam kiadásai emelkedni kezdenek, ami fenntarthatatlan társadalmat eredményez. Csiki Varga Tamás ezt a jelenséget nevezi

„roncstársadalomnak”.

Márpedig a szakértő szerint arra már nem tér ki az új stratégia, hogy a csapdahelyzet miként kerülhető el, sőt, a dokumentum az egészségügy helyzetéről is szemérmesen hallgat. Csiki Varga úgy látja, hogy a második hullámra adott válaszlépésekkel a kormány mintha erre a fenyegetésre keresné a választ.

„Az biztosan látszik, hogy eldöntötték: a vírus miatt az élet nem fog megint leállni az országban” – mondta a szakértő. Szerinte a lazább szabályozást indokolja az is, hogy az első hullám alapján jobban tudják modellezni a járvány várható hatását, „ki tudják számolni, hogy az egyes intézkedések mennyire terhelnék meg a gazdaságot”. Csiki Varga ugyanakkor hozzátette, hogy ezzel még nem szűnt meg a kockázat. A szakértő szerint ugyanis továbbra is kérdéses, hogy mi történik az egészségügyi ellátórendszerrel, ha a vírust ráengedik a társadalomra.

(Borítókép: Index)