Csökkentenék az iskolai lemorzsolódást – megjelent az új köznevelési stratégia
További Belföld cikkek
- Holtan bukkantak rá egy eltűnt négygyermekes anyára Szabolcsban
- Schmidt Mária: Bibliai vésznek éltük meg a Covidot
- Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten
- Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
Több tanár használjon informatikai eszközöket az órákon, csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma, és legyen használhatóbb nyelvtudása a diákoknak – többek között ezeket is tartalmazza a 2021 és 2030 közötti köznevelési stratégia, erről az Eduline ír.
A célok között szerepel, hogy minél több 4-5 éves gyerek járjon óvodába. Ahogyan az is, hogy 2030-ra az országos kompetenciamérésben a nyolcadikosok szövegértésből legalább 75, matematikából pedig minimum 65 százalékot érjenek el – a 2018-as 71,1 és 58,4 százalékhoz képest. Tavaly egyébként az előző évekhez képest javultak a magyar tanulók eredményei: matematikából a 8. évfolyamon átlagosan 1624, szövegértésből pedig átlagosan 1608 pontot értek el a tanulók, ez a mérések kezdete óta mindkét tárgyból a legjobb eredmény.
Javulást szeretnének látni a dIákok fittségében is. Az a cél, hogy legfeljebb a tanulók 15 százaléka tartozzon a fejlesztést igénylők kategóriájába. A tavalyi mérés szerint ez jelenleg 27,7 százalék. Legalább a tanárok fele használjon informatikai eszközöket az órái 40 százalékában – most csak 33,12 százalék tesz így.
Az EU célkitűzéseinek megfelelően tovább kell csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát, amely 2019-ben 11,8 százalék volt. Ugyancsak mérsékelnék a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók számát – 7,46-ról legalább 6,5 százalékra. A legfrissebb adatok alapján ma Nógrád megyében minden negyedik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg, ezzel szemben a Győr-Moson-Sopron megyében tanuló több mint nyolcezer gimnazista közül csak tizenötöt érint a probléma.
A diákok 60 százalékának legalább egy idegen nyelvből használható nyelvtudás birtokában kell lennie – 2016-ban ez 42,4 százalék volt. A kormány külföldi nyelvtanfolyamokkal is szeretné a magyar diákok nyelvtudását fejleszteni. A 2020/21-es tanévtől indították volna el a programot, amelynek keretében évente 140 ezer kilencedikes és tizenegyedikes diák mehetne két hétre külföldre nyelvet tanulni, mindezt kísérő tanárok jelenlétében. A célországok között szerepel az Egyesült Királyság, Írország, Málta, Franciaország, Németország, Ausztria és Kína is. A kint töltött idő alatt nyelvtanfolyamon tanulhatnak angol, francia, német vagy akár kínai nyelvet. A koronavírus miatt azonban egy évvel elhalasztották a nyelvtanulási programot.
A tantermek 60 százalékát felszerelnék interaktív táblával 2030-ra, ugyanis ez az arány 2019-ben még csak 50,19 százalék volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
