Győr új polgármestere az Indexnek: Borkairól, csontvázakról, sunnyogásról és fociról

07
2020.09.16. 10:41 Módosítva: 2020.09.16. 11:32
Keresztény-konzervatív értékrendje ellenére sokszor liberálisabbnak érzi magát, mint a hivatásos liberálisok Győr januárban megválasztott szívsebész polgármestere, aki nem könnyű örökséget vett át elődjétől, a szexbotrányába és korrupciós ügyeibe belebukó Borkai Zsolttól. Dézsi Csaba András beszélt az Indexnek szekrényből kieső csontvázakról, Győrrel kapcsolatos terveiről, szívkatéterezésről és Orbán Viktorral kötött régi barátságáról. Interjú.

Úgy érzem, a jachton készült adriai szexvideóba, majd a korrupciós vádakba belebukó elődje, Borkai Zsolt elintézte, hogy Győrről kialakuljon a „bűnös város” képe. A tavaly decemberi iskolai késelés sem tett jót a város hírének. Valóban megkopott Győr renoméja az utóbbi időben?

Az utóbbi fél évben én inkább azzal találkozom, hogy sok budapesti költözne Győrbe. Gyerekkoromban állandóan megkaptam, hogy könnyű nekem, mert orvosok a szüleim, majd azt, hogy könnyű nekem, mert győri vagyok. Mindig ez a könnyű neked, mert... A rengeteg munkát persze már nem mindig látják a siker mögött. Győr egyébként azért gazdag város – máig joggal így tartják számon –, mert az első szabadon választott önkormányzat gyorsan kapcsolt a rendszerváltás után, és létrehozta az első ipari parkot, ahova a máig legmeghatározóbb Audi is betelepült 1993-ban. Ez stabil gazdasági alapot jelent a városnak. Azonban Győrről az embereknek gyakran eszébe jut a Győri Balett, a gyönyörű folyóink, Szent László hermája, Apor Vilmos püspök és a Püspökvár, a bencés gimnázium, akárcsak a győri Könnyező Szűz Mária, és még sorolhatnám...

És Borkai Zsolt szexbotránya is. Mekkora terhet jelentett, jelent az ő örökségét átvenni?

Borkai polgármester úr hírhedtté vált esetét és annak következményeit nyilván nem volt kellemes győriként átélni. Szerintem sokkal inkább emberi, mintsem politikai dolgokról szólt ez a történet, amit nem tartok különösebben meghatározónak a város életében és Győr jövője szempontjából sem. Ezeket az emberi botlásokat már számon kérte a város és az ország közvéleménye, a csapatommal túlléptünk rajta. Nem akarom, nem is tisztem az előző városvezetést értékelni.

Borkai Zsolttal különböző emberek vagyunk, egészen más stílust képviselünk. Nem őt veszem kiindulási alapnak, én a saját életpályám folytatásaként tekintek a polgármesterségre.

Remélem, nem hangzik nagyképűen, de én önmagam jogán jó ideje ismert embernek számítok Győrben. Kardiológusként a betegellátás mellett közel harminc éve foglalkozom egészségügyi felvilágosítással, rendszeresen írok cikkeket, nyilatkozom, és saját tv-műsorom is volt. Győrben én alapítottam a szívcentrumot, ahol a szívkatéterezés által jelentősen nőttek a megyében a szívinfarktuson átesett, illetve annak megelőzésével az emberek életkilátásai.

A stílusváltás egyfajta erkölcsi megtisztulást is jelent?

Tény, hogy amikor hivatalba álltam, pár ügyet el kellett rendezni. Ha az ember váratlanul belecsöppen egy város költségvetésébe, és áttekinti a papírokat, hétről hétre meglepetések érhetik. Néha hallom én is a szóbeszédet, hogy a Dézsi kirúg embereket, ahogy olyan hivatalnokokról is tudok a városházán, akik egy darabig nem mertek feljönni hozzám, mert féltek, hogy elküldöm őket. Ok nélkül viszont senkinek sem kellett távoznia. A félelmet leginkább az generálhatja, hogy alapvetően ritkán beszélek arról, kitől miért váltunk meg.

Akkor ideje, hogy eloszlassuk a félelmeket. Melyek voltak ezek a nyomós okok?

Például a városi művészeti múzeum igazgatójának menesztése mögött igencsak materiális indokok álltak. Köztudottak voltak a gazdasági hiányosságok, ahogy a menesztésben benne volt a győri múzeumból eltűnt ezüstérmék esete is. Ugyanakkor tapasztaltunk olyan adminisztratív problémákat is, mint például a fellépő zenekarok szerződéseinek teljes hiánya. És még azt hiszem, finoman fogalmaztam.

Korrupciót is ritkán írnak körül ilyen szépen. Jól gondolom, hogy nem ez az egyetlen példa?

Ezt nem én mondtam, maga mondta. Volt egy városi sporttelep, ahova egyszerűen nem lehetett bejutni, mert minden pályát hónapokra előre lefoglaltak. A telepnek mégsem volt szinte semmi bevétele a pályák bérbeadásából. Tapasztaltunk más hasonló különös jelenségeket. Olyan vezetővel is találkoztam, akinek feltettem öt egyszerűen megválaszolható kérdést, majd válaszul beadta a felmondását.

És a koronavírus, a korlátozások, a leállások és a velük járó gazdasági visszaesés mennyire viselte meg a várost? 

A jegyző úr koronavírus-fertőzött volt, de nem tudott róla, így a közvetlen munkatársaim közül tizenhatból nyolcan megfertőződtünk. Én már 58 éves vagyok, a feleségem is csaknem egyidős velem, és korunknál fogva érthetően kicsit meggyötört bennünket. Két napig voltunk nagyon rosszul, amikor mindketten fuldokoltunk. A dilemma is borzasztó volt, hogy a betegség merre fordul: az állapotunk egyre romlik, vagy itt megáll és javulni kezd. Szerencsére az utóbbi történt. Orvosként azt tanácsolom, hogy a fiatalok is legyenek különösen elővigyázatosak, és figyeljenek a védekezésre, mert hiába vészelik át elvileg könnyen a betegséget, a legújabb szakirodalmak szerint a koronavírus az ő szervezetükben is okozhat maradandó károsodásokat, akár a tüdőben vagy az erekben. Nem szabad kihagyni a rehabilitációt, ha valaki elkapta a koronavírust, utána rendesen ki kell pihenni, időt kell hagyni a szervezetnek a regenerálódáshoz, különben baj lehet.

Győr kiheveri a fertőzést szövődmények, esetleg maradandó károsodás nélkül?

A gazdaság leállása biztosan lecsökkenti a bevételeinket, ám azt még nem tudjuk, hogy pontosan milyen mértékben. A cégeknek október elejéig kell az adót feltölteniük, akkor derül majd ki, hogy mennyi az adóbevételünk. Az adóelőleg-befizetéseket pedig átütemezte a kormány jövő márciusra, így ez most nem folyik be a városi kasszába. Miközben jelentősen nőni fog a szolidaritásiadó-elvonásunk is, ezért most óvatosabban kell kalkulálnunk. Hiányra azonban nem számítunk, mert addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér.

Éppen elég gondot okozott, hogy amikor átvettük a város költségvetését, csaknem kétmilliárdos belső hiányt találtunk a kiürített vízgazdálkodási és lakásalap miatt, és ezeket kénytelenek vagyunk előbb-utóbb visszapótolni. Ha szekrényből kihulló csontvázakról beszélünk, ez tipikusan az volt.

Az elmúlt napokban felcímkézték azzal, hogy ön az a fideszes polgármester, aki helyben elvégzi az ellenzék munkáját is. Mennyire tud a sajátos jellemzéssel azonosulni?

Olvastam én az erről szóló cikkeket. Ezt azért mondják, mert én felvetem, nem pedig elsunnyogom a problémákat. Sőt, az ellenzéket nemcsak az lepi meg, hogy elvégzem helyettük a munkájukat, hanem az is, hogy demokratikus, nyilvános vitára bocsátok fontos győri témákat. Nem gondolom, hogy mindenhez én értek a legjobban, és tényleg kíváncsi vagyok a győri emberek véleményére. Például amint bedobtam, hogy bontsuk le a győri színházat, az ellenzéki politikusok azonnal elkezdtek aláírásokat gyűjteni, hogy „ne bontsuk le”.

Arra a kétéves unokám is képes, hogy azt mondja: „nem”. Azt gondoltam, egy ellenzéki politikusnak ennél több gondolatának kell lennie, és tegye hozzá, hogy miért ne. Hiába kérdezem tőlük, hogy milyen alternatív megoldást képzelnek el, nincs olyan alternatív javaslatuk, amelynek a fenntartására is tudnának reális javaslatot tenni.

Az egész kezdeményezés egyébként onnan indult, hogy megvizsgáltam a rekonstrukcióra váró színházunk elődömtől örökölt felújítási terveit, és azt mondtam, ennyi pénzből már újat is lehet építeni, világszínvonalon.

És ha már itt tartunk, akkor alakítsunk ki mellé egy teljesen új kulturális központot, amely akár 50–100 évre is meghatározhatja Győr fejlődési irányát, a kultúra mellett a város gazdasági, turisztikai életét is.

Valóban szerethet vitázni, miután a többi fideszes politikushoz képest szokatlan nyíltsággal és gyakorisággal áll szóba a kormánykritikus hangokat is megszólaltató médiumok újságíróival. Ennek mi az oka?

Egyfelől az, hogy kollégának tartom a sajtó munkatársait, hiszen 30 éve újságíróként is dolgozom. Másrészt szívkatéterezést végző kardiológusként megszoktam a váratlan helyzeteket, gyakran találkozom súlyos, akár halálközeli állapotban lévő szívinfarktusos betegekkel, ahol gyors és lehetőleg jó döntéseket kell hozni. Ezért is érzem magam igazán elememben, amikor meg akarnak szorongatni a kérdésekkel. Hír- és vitaműsorokat például kizárólag ATV- és RTL Klub-csatornákon nézek, mert minek hallgassak olyan médiát, ahol nagyjából azt mondják, amit amúgy is gondolok. A világnézetemről pontosan tudom, hogy teljesen stabil, nincs szükségem a megerősítésre. A másik oldal érvelését ellenben érdeklődéssel figyelem.

Az ellenzéki média inspirációs forrás, vérnyomásnövelő, vagy mindkettő?

Hol ez, hol az. Alapvetően ugyan keresztény-konzervatív gondolkodású ember vagyok.

Sokszor mégis liberálisabbnak érzem magam, mint azok a liberálisok, akik élből elutasítják, ha másnak ellenkező véleménye van.

Amikor csak addig vagyok szimpatikus valakinek, amíg mindenről ugyanazt gondolom, amit ő, ott már bajok vannak. Amikor eltérő vélemény esetén máris irdatlan gyalázkodással találja szemben magát az ember. Ezen máig erősen megdöbbenek.

Nagyon hamar országosan ismert politikussá vált. Élvezi az országos hírnevet?

Úgy vagyok ezzel, mint Ozzy Osbourne, miután lement az MTV-n a róluk szóló családi valóságshow. Addigra hiába jelent meg vagy hat-nyolc lemeze, és hitte azt, hogy befutott zenész, ám csak a műsor után lett valóban szinte mindenki által ismert.

Innentől számomra még nagyobb felelősség és egyben sok mindenre lehetőséget biztosít a polgármesterség. Nem arra szolgál mindez, hogy jómódú ember legyek, mert én már jómódú vagyok. 

Megdolgoztam ezért alaposan. Gyerekkoromtól munkára neveltek a szüleim és a sport is. Diákként dolgoztam a kekszgyárban, a győri lemezárugyárban, és még sírásó is voltam egy hónapot. Orvosként felépítettem a szívcentrumot, egyetemi tanárként oktatok, és mellette sikeres vállalkozó is lettem. Utóbbival szintén sokat támadtak a kampány során, aminek az lett a vége, hogy ezzel is ingyen reklámot kaptak a Dézsi-féle májvédő és MagneQ10 tabletták, csak nőtt a forgalmam az ellenzéki gyalázkodás határára. Gondolom, kíváncsiak lettek az emberek, kipróbálták, és rájöttek, hogy a tablettáim tényleg hatékonyak.

Amikor megválasztották, Orbán Viktor azt nyilatkozta a rádióban, hogy sokat tanult öntől. Pontosan mit?

Erről őt kellene megkérdezni. Azt el tudom mesélni, hogy fantasztikus élmény volt, amikor a miniszterelnök úr Győrben másfél-két hónappal ezelőtt meglátogatott, és négyszemközt beszélgettünk. Tényleg olyan volt, mint amikor megismertük egymást 1993-ban. Számos dologban nagyon hasonlítunk egymásra, mert alapvetően ő is egy teljesítmény- és eredményorientált ember, aki alapvetően a munka oldaláról közelíti meg a dolgokat.

Nem igazán értik a Fidesz működését azok, akik amikor őszintén hangot adok a véleményemnek, egyből azt mondják, hogy a főnök majd leszól ám föntről. Ilyen még sosem fordult velem elő.

Természetesen azt, hogy most ebben a helyzetben engem kértek fel polgármesterjelöltnek, nyilvánvalóan Orbán Viktor döntötte el, ahogy annak idején, 1998-ban azt is ő javasolta, hogy vállaljam el az alpolgármesterséget.

Köztudott, hogy Orbán Viktornak a foci szent dolog. A „főnök” egyelőre azt sem kommentálta, hogy újabban következetesen, durván ostorozza az ETO felnőtt focistáinak teljesítményét?

Orbán Viktor jó futballt szeretne Magyarországon, olyat, amely lázba hozza az embereket, és óriási küzdelmeket produkálva visszavisz bennünket a világ élvonalába. A miniszterelnök ehhez minden lehetséges eszközt biztosít. Az én célom is ugyanez, nem csak mint sportrajongónak – 15 éve a Magyar Olimpiai Bizottság tagja egyben a Magyar Judo Szövetség alelnöke is vagyok.

Minden sportot kedvelek, de a lelketlen, tingli-tangli játékot soha nem tudom elfogadni.

Ha én orvosként nem küzdök azért, hogy megmentsem valakinek az életét, akkor nem végzem jól a dolgomat. Én azt mondom, srácok, a főnök megadott mindent, miért nem harcoltok?

Az utánpótlássportot városi szinten nagyon komolyan támogatjuk, ám azok után, hogy az ETO közel másfél milliárdos állami finanszírozással a kiemelt futballakadémiák közé tartozik, amelyben benne van a győri adófizetők pénze is, csak azért nem fogok még ezenfelül 200 millió forintot adni, hogy az elkényeztetett felnőtt  futballcsapat tagjai kimehessenek Bécsbe a Mariahilfer Straßéra még egy Gucci táskát venni. Tessék keményen megdolgozni érte, ahogy más emberek is teszik ezt nap mint nap!

Nem csak az ETO felnőtt futballistáit bírálja aktívan a Facebook-oldalán. Miután külön törvényt kapott, hogy továbbra is kardiológusként praktizálhasson, szinte minden reggel újabb szívkatéterezésről posztol. Mindez sokakból szintén indulatokat váltott ki. Ezzel legitimálná a Lex Dézsit?

A mai napom is úgy indult, hogy reggel 7-re elmentem edzeni, utána katétereztem egyet, majd egyeztettem a kollégáimmal az egyetemi oktatás teendőit, ezt követően megvizsgáltam a szakambulancián a járóbetegeket. Utána volt még két műtétem. Aztán eljöttem a városházára, és mielőtt ideértek, hogy beszélgessünk, még meghallgattam a győri hulladékgazdálkodási vállalat vezetőjét. A kampányidőszakban sokan támadtak azzal is, hogy nem lehet egy fenékkel két lovat megülni, ezért is készítem rendszeresen ezeket a kórházi posztokat.

Eleve azzal a feltétellel vállaltam a polgármesterséget, ha orvos maradhatok mellette, mert szeretem a hivatásomat.

Rengeteg energiát fektettem abba, hogy elérjem ezt a szintet a gyógyításban. 1994 óta győri önkormányzati képviselő vagyok, akkor nyertem először egyéni körzetben a Fidesz színeiben. Pontos képem volt arról, hogy mit jelent polgármesternek lenni.