Gellért, Mercédesz
13 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Senkinek sem szabadna méhnyakrákban meghalnia

GettyImages-837482044
2020.09.17. 12:07 Módosítva: 2020.09.17. 13:19
A lakosság tudatossága ugyan folyamatosan nő a HPV-vel és a méhnyakrákkal kapcsolatban, de még mindig számtalan tévhit kering a témával kapcsolatban. Hamarosan a fiúkat is oltják az iskolában HPV-vakcinával, ám addig is összegyűjtöttük, hogy mit kell tenni a megelőzés érdekében.

Hétfőn érkezett a  hír, hogy 28 évesen elhunyt Selmeci Sarolta, a TG Nürtingen kézilabdázója. A fiatal sportolónő klubja még januárban jelentette be, hogy méhnyakrákot diagnosztizáltak az irányítónál. Selmeci Saroltát azóta megoperálták, kemoterápián és sugárkezelésen is átesett, szervezetében mégis áttétek alakultak ki.

A megrázó eset ismét ráirányította a figyelmet a méhnyakrákos megbetegedésekért felelős humán papillomavírusra (rövidítve HPV). Az Index által megkérdezett szakorvosok szerint ugyan fokozatosan nő a tudatosság és az elővigyázatosság, de ma is bőven akadnak itthon tévhitek a HPV-ről.

Magyarországon a 2009 és 2015 közti időszakban évente átlagosan 1000 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak. A betegség, amennyiben időben felismerik, gyógyítható, ennek ellenére az említett időszakban évente kb. 416 nő halt bele a méhnyakrákba – derül ki az ÁNSZ összesítéséből.

Hogy javítsanak a riasztó tendenciákon, 2014-ben elindult az államilag támogatott iskolai oltóprogram, amelynek keretein belül a 12. életévüket betöltött lányok térítésmentesen kaphattak, kaphatnak HPV-ellenes védőoltást.

A hetedikes kislányokat szülői beleegyezés után a jelenleg leghatékonyabbnak tartott Gardasil 9 nevű vakcinával oltják be, amely összesen kilenc HPV-típus ellen alakít ki védettséget.

Gulyás Gergely a közelmúltban az egyik Kormányinfón bejelentette, hogy

a fiúk ingyenes HPV-elleni oltása ugyanúgy a tervek közt szerepel,

ám a most augusztusi hírek szerint egyelőre a tender és az oltóanyag beszerzése zajlik. Így könnyen elképzelhető, hogy az eredeti elképzeléssel ellentétben a fiúkat már csak a következő tanévben kezdik oltani. (Amint az illetékesektől információt kapunk a projekt jelenlegi állásáról, beszámolunk a fejleményekről.)

Mindennek pedig azért van jelentősége, mert a HPV nemi úton terjedő betegség, amelynek a férfiak nem csupán hordozói lehetnek. Azon túl, hogy megfertőzhetik női partnereiket, amiből akár méhnyakrák is lehet, a HPV ugyanúgy pénisz-, illetve végbélrákot, továbbá a fej-nyaki területen is okozhat daganatokat.

Éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy a végső cél, a csordaimmunitáshoz hasonló hatás elérése érdekében a szülők éljenek a lehetőséggel, és időben oltassák be az iskolában a gyerekeiket, és remélhetőleg, hamarosan már a kamasz fiúkat is

– jelenti ki Tamási Béla, az Országos STD Centrum vezetője.

Ehhez képest a bőr- és nemibeteg-gyógyász nemegyszer tapasztalja, hogy a szülők féltik a gyerekeket a HPV-védőoltástól. Tamási Béla az egészség kockáztatásán túl mindezt azért is felelőtlenségnek tartja, mert ha valaki később szeretné magát beoltatni – amit 55 éves korig is ajánlanak –, jó mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Miközben a nemzetközi tapasztalatok alapján, ahol bevezették a HPV-vakcinát, drasztikusan visszaszorult a méhnyakrákos, illetve a többi, HPV okozta daganatos esetek száma. 

A HPV, amit egy életre érdemes komolyan venni

Úgy tűnik, a félelmet ezúttal is elsősorban a tudatlanság táplálja. Még úgy is, hogy folyamatosan javul a lakosság tájékozottsága, továbbra is rengeteg a félinformáció, számos tévhit kering a HPV-vel kapcsolatban. „Az egyik leggyakoribb, hogy a HPV-ből nem lehet meggyógyulni, miközben az esetek több mint 90%-ában egy egészséges szervezet legyőzi a fertőzést.

A HPV egy 200 tagú víruscsalád, amelyből 170 típust alacsony rizikójú HPV-nek nevezünk. Ezek nem okoznak rákot, legfeljebb szemölcsöt, vagy még csak azt sem, mert addigra az immunrendszer legyőzi őket. A maradék 30 magas rizikójú típusból már lehet daganat hosszú távon. Ezeknél viszont nincs szemölcs”

– magyarázza Tamási Béla.

Ahogy a szakorvos szerint a nők hajlamosak azt hinni, hogy a méhnyakrákszűrés, amire ideális esetben évente eljárnak, automatikusan jelenti a HPV-szűrést is. Ám ezt újabb önköltségen, külön kell kérni a magánnőgyógyászati rendelésen. Az említett HPV-szűrés egy fokkal pontosabb, és valamivel korábban jelzi, ha gond van, mint a hagyományos méhnyakrákvizsgálat. 

Zatik János szülész-nőgyógyász mindezt annyival egészíti ki, hogy a oltás mellett a megelőzés egyik legfőbb eszköze az odafigyelés, a ritkább partnercsere, a védekezés, illetve a megbízható kapcsolatok. Ha mindez nem történt meg, és a parnter kevésbé alaposan leinformálható, érdemes egy-két héten belül rák-, illetve HPV-szűrésre menni.

Ha magas kockázatú HPV-t mutatunk ki, ezt a páciens egész életére vegye komolyan, járjon gyakrabban vizsgálatra, szűrésre, sose maradjon ki. Ha pedig alacsony kockázatú a fertőzés, évente, kétévente kérjen rákszűrést a nőgyógyászától

– javasolja Zatik János.

A szakorvos arra is figyelmeztet, hogy a 100 százalékban HPV okozta méhnyakrák kialakulását alapvetően egy hosszú, sok ponton megfogható folyamatként kell elképzelni. Már egy apró elváltozás is látszik a rákszűrésen.

A megnyugtató negatív rákszűréseredmény egy-két évre biztosíték. Ellenkező esetben ki lehet mutatni a HPV-t, hogy milyen típusú, mennyire agresszív törzsei vannak jelen a szervezetben. Innentől egy kicsit tudatosabban kell hozzáállni

– állítja a szakorvos.

A forgatókönyv innentől a félévente zajló kontroll, és a türelmes kivárás – legalábbis Zatik János praxisában, ahol romlás esetén újabb vizsgálatokat követően műtéti úton orvosolják a problémát. „Ha a citológiában romlik a helyzet, és már a HPV is magas kockázatú, megvizsgáljuk a génexpressziót, vagyis azt, hogy a HPV bekerült-e e sejtbe. Ha igen, létezik egy ún. LEEP technika, amikor egy kis hurok alakú, vékony  drótkaccsal, a méhnyak roncsolása nélkül millimétereket ki tudunk venni, szinte anélkül, hogy bármi jelentős dolog látszana vagy hátrányos hátramaradna. Folyamatos kontroll mellett ebből az eljárásból legfeljebb kettő elég szokott lenni” – tudtuk meg a szülész-nőgyógyásztól.

Amennyiben a legrosszabb verzió érvényesül, a szakemberek nagyobb műtétet végeznek, ekkor jön az ún. klasszikus konizáció, a kúp alakban kimetszés a méhnyakból. Azonban Zatik János hozzáteszi:

hat-nyolc év, mire egy méhnyakrák odáig érik, hogy orvosi értelemben tényleg nagyon nehéz legyen vele mit kezdeni. 

Védőoltással és megfelelő odafigyeléssel tulajdonképpen senkinek sem szabadna méhnyakrákban meghalnia – összegez a szakember.

Kapcsolódó

MTA: A fiúknak is érdemes HPV-oltást adni a méhnyakrák felszámolásához

A vakcina nemcsak a HPV-fertőzés terjedését akadályozza meg, de férfiaknál fellépő daganatokat is.

(Borítókép: Papilloma vírus, HPV. Fotó: Bsip / Getty Images Hungary)