Nárcisz
7 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Ezért dőlhetnek ki a budapesti fák

D  MI20171029002
2020.09.18. 10:26
Budapesten az 1980-as években érezték jól magukat utoljára a fővárosi fák. Bardóczi Sándor, a Főpolgármesteri Hivatal főtájépítésze hosszú Facebook-posztban mutatta be, hogy a nagyvárosi infrastruktúra folyamatos fejlődése hogyan csökkenti lépésről lépésre a fák életesélyeit.

Mára eljutottunk oda, hogy egymás után dőlnek ki a budapesti fák. A városháza zöldterületekért felelős szakembere az elmúlt 30–40 év fejlesztéseinek hatásait a múlt század közepéig vezeti vissza. Amint írja, a háborús pusztítás a növényzetet sem kímélte, de csak 1956 után kezdődött az újrazöldítési munka. Az akkor elültetett fák 1980-as évekre lettek nagykorúak, ekkor még együtt tudtak élni a korabeli közműhelyzettel: a villany-, víz-, gáz-, csatornahálózattal és a közműmentes zöldsáv melletti közúttal.

A rendszerváltás időszakában telepítették a telefonkábeleket és a vízelvezető rendszereket is, ehhez egy picit lecsippentettek a zöldsávból. Újabb 10 év múlva a levegőben és a járdaburkolat alatt kihúzott tévékábelek vezetékei miatt kezdték csonkolni a fák koronáit, sőt a gyökereit is. Jogszabály szerint a magas fénypontú világítótestek fénycsóváit nem zavarhatja a fák lombja, mert az úttestet be kell rendesen világítani. A lombkoronát el is távolították a fény útjából.

2010-ben már a térfigyelő kamerák látószögeinek nem felelt meg a fa koronája, ezért csonkolták tovább. A növekvő parkolási igények kielégítése – hogyan máshogy – a zöldsáv terhére történt. A légkábelekből helyenként földkábelek lettek. Az építéshez érkező teherautóknak pedig el kellett férniük. Ehhez módszeresen felstuccolták a fákat, elindultak az űrszelvénygallyazások.

2015-ben megérkezett a Futár rendszer meg a Véda oszlopok, másutt új trolikábeltartó oszlopokat állítottak. Ahol nem fértek el a lombtól, tovább csonkolták azt. Most 2020 van. Mint írja, a növényzet negyvenévnyi megfontolt hallgatás után tiltakozni kezdett. Kidőléssel.

A szakember kihangsúlyozta, hogy az útügyi szabályokkal és vezetékjogokkal szétaprózott zöldsávban már esélye sincs megnőni azoknak a fáknak, amelyeket a „tiltakozó fák” helyére ültetnek, mert az már nem fának való hely.

Bejegyzése kapcsán megkerestük a főtájépítészt, aki az Indexnek azt a júniusi, Alkotmány utcai fakidőlést említette példaként, amelyet egy térfigyelő kamera is rögzített. Készül a fakataszter, a Fővárosi Önkormányzat területén lévő 300 ezerből eddig 80 ezer fát mértek fel, további 700 ezret a kerületeknek kellene átvizsgálni. A protokoll szerint ahol felmerül a gyanú, hogy a közművekkel elvágták a fák támasztógyökereit, ott a Főkert a fákat az egész utcaszakaszon műszeresen átvizsgálja, a gallyazással statikai egyensúlyba hozható egyedeken elvégzi a beavatkozást, a veszélyesnek ítélt, menthetetlen fákat pedig kivágja.

Bár a főváros saját hatáskörében a közműcégeket arra kötelezte, hogy minden új beruházás előtt favédelmi tervet készítsenek, Bardóczi Sándor egy olyan, a fáknak jogot adó törvényt sürget, amely a rengeteg létező vezetékjogot biztosító közműtörvény mellett esély ad az elfoglalt zöldsávok visszaszerzésére. 

Borítókép: Kidőlt fát távolítanak el tűzoltók - MTI Fotó: Mihádák Zoltán