Életének 87. évében elhunyt Strausz János nyugalmazott bíró, az Alkotmánybíróság volt tagja – adta hírül szeptember 21-én az Alkotmánybíróság honlapja.
Strausz János 1934. december 23-án született Budapesten. Korán munkát kellett vállalnia, miután munkaszolgálatos édesapja elesett a Don-kanyarban. Fivérével és édesanyjával nehéz körülmények között éltek. 1954-ben kezdte meg tanulmányait az ELTE jogi karán, de 1957-ben kizárták az egyetemről az 1956-os forradalom napjaiban nyilvánosan hangoztatott véleménye miatt. Évekig segédmunkásként dolgozott. A gyári munka mellett levelező tagozaton 1963-ban fejezte be – summa cum laude minősítéssel – tanulmányait.
Mindvégig a büntetőjog és a bírói hivatás vonzotta. „Olyan ez, mint az archeológiában összerakni egy eltört római vázát” – magyarázta. Több mint három évtizedes büntetőbírói pályafutása alatt rengeteg törött vázát rakott össze. Túlnyomórészt súlyos, élet elleni büntetőügyekben ítélkezett. Sok-sok híressé vált esete közül a gellérthegyi Fekete kéz galeri pere, a gyermekgyilkossággal vádolt, majd a vádak alól felmentett Magda János ügye, a Pócspetri-ügy perújítása, valamint a sortűzperek voltak talán a legemlékezetesebbek. Ő volt az első bíró, aki ítéletet hozott egy sortűzperben, mégpedig a salgótarjáni sortűz ügyében. Ítéletét arra alapozta, hogy a tettesek, a felbujtók, a kezdeményezők és a bűnsegédek is háborús bűncselekményeket követtek el, így tettük nem évült el.
Amikor 1998 végén megkeresték, hogy alkotmánybírónak jelölnék, úgy érezte, nem utasíthatja vissza a felkérést. 1998 decembere és 2004 decembere között volt az Alkotmánybíróság tagja.
Strausz János agglegényként élt haláláig egy Teréz körúti lakásban. Egy 2005-ben megjelent interjújában így vallott magánéletéről: „Sohasem éreztem szükségét, hogy lekössem magam. Ez nem jelenti azt, hogy ne szeretném a női nemet, vagy hogy nem voltak korábban érzelmeim. Ma is szeretem a gyerekeket és a kutyákat. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a folyamatosan végzett munkával nagyon gyorsan eltelt az élet.”
Halálával az egyik legnagyobb tekintélyű, legfelkészültebb magyar büntetőbíró távozott az élők sorából.